Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-03-06 / 10. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE közben határozta el magát s e perctől fogva idejének nagy részét ez irányú munkássága töltötte be. Hangyaszorgalommal gyűjtögette a rá vonatkozó adatokat; éber kíváncsisággal forgatta a régi protocollumokat s ültette át ékes magyar nyelvre letűnt századoknak sokféle vonatkozású, érdekes határozatait. A nagy munkával és szorgalommal irt történetből az 1864-ik év folyamán csak egy kis füzetke látott napvilágot: „A nagykárolyi egyház története“ címmel. Hogy az egészet nem rendezte j sajtó alá, azon egyáltalán nem csodálkozna- j tunk. Ismerve az akkori papi jövedelem cse- 1 kély voltát, a nagyszámú család gonddal való! fentartását, csak természetes, hogy hosszú év- ■ tizedeken át Íróasztala fiókjában hevert, ki- adásra várva. Jó későn néhány töredékes rész megjelent ugyan belőle mutatóba a „Proles-, táns Szemlédben, de maga az egész, mint! önálló s összefüggő alkotás mai napig kiadat- I lan. Különben nehány évvel ezelőtt a tudós! szerző egyházmegyéje tulajdonába juttatta s j igy remélni merjük, hogy egyházmegyéje ré- j szóról a megboldogult iránti kegyeletnek egyik I emlékezetes bizonysága az lesz, hogy mihelyt j a nagyarányú papiriuség engedi, elsősorban is a maga sorsát, állapotát, küzdelmét, megpróbáltatásait, majd dicsőségét hirdető történetet sajtó alá rendezteti s kiadja, illetve kiadatja. S hogy finom érzékkel birt és rendelkezett a jövőt illetőleg is, hathatósan bizonyítja azon ténye, midőn a lelkész özvegy és árva gyámintézet érdekében emeli fel szavát s agitál fáradhatatlanul, hogy a nagyon sokszor szomorú sorsra jutott, a kenyér botját tartó oszlop kidöitével magára hagyatott családtagok sorsa némi-némüképen enyhiltessék. A szomorú valóság megdöbbentette, keserűségre hangolta meleg szivét s minden alkalmat megragadott, j hogy szavát minél szélesebb körben hallassa i s minél több szivet nyerjen meg azok ügyének, kik arra a legjobban és legméltóbban | rászorultak. A mai generáció minderről ma már semmit vagy épen csak keveset, nagyon keveset tud. De aki valamikor hozzá lát s megírja a lolkészözvegy s árva gyámintézet történetét azon kezdettől, melyben az létesült, ha vázolja azon okokat, melyek azt égetően szükségessé tették s ha rámutat azon küzde- j lemre, mely előcsatározásnak nevezhető és a 1 megalapozás körüli munka verejtékét bőven I hullatá : lehetetlen, hogy kegyelettel s az elismerés tisztes szavával ne emlékezzék róla, még pedig mint elsők között is az elsőről, aki ott volt a kezdet kezdetén félve, reménykedőn, mégis bizó hittel, azután ott volt egy szivével, egy leikével, két kezével, gyönyörködve az elhintett mag kikelésén, sudárba szökkenésén. Folyt, következik Háborús csúnyaságok. Sok minden pocsék dolgot hallottunk már ebben a háborúban, de ami most tudomásunkra jutott, az a pocsékságok netovábbja, hogy ugymondjam: collossális csúnyaság. Tessék csak meghallgatni! Csanálos község halárában van egy árok. Egy piszkos, mocskos árok, amibe egymásután fúltak bele az apró falusi gyerekek. Regi átka volt ez a falunak és a lakosság rágta is a tekintetes elöljárók nyakát, hogy csapolják le ezt az istentelen árkot. De a csapolás csak késett, mígnem eljött a tél és kemény jeget csinált az árok vizéből. Elérkezett a jéghordás szezonja is és kinos gond aggasztotta a Vöröskereszt Egylet, nagykárolyi fiókját, hogy honnan vesz jeget. Tetszik tudni, hogy mire kell a jég a Vöröskereszt Egyletnek ? Megmondom 1 Elérkeznek a nyári melegek, s megjönnek az offenzivák véres hősei, akiknek láztól forró az ajkuk és nagy kínjukban szükség van egy kis enyhet --adó, fájdalmat csillapító jégre. Hogy golyó verte, gránát szakította sebükre tehessék. Ezért aggódott a Vöröskereszt Egylet a jég beszerzése miatt. Ekkör merült fel azaz eszme, hogy a csanálosi közbirtokosságtól elkérik annak az istentelen ároknak a jegét s igy a Vöröskereszt Egylet is ki lesz segítve, de a falunak is hasznára lesz, mert nyáron kevesebb viz lesz az. árokban. Érintkezésbe is léptek a közbirtokossággal és tetszik tudni, mit mondott az elnök ur ? j hészkedni óhajtók ingyenes kioktatása, e cél- í ból tanfolyamok, vita esték és délutánok ren- I dezése. 4. ) A méhlegelök javítása. 5. ) Értékesítő fiók létesítése. 6. ) A méhészetet védő és előmozdító hatósági és törvényhatósági intézkedések kez- demónyese és sürgetése, stb. Czélunk rövid ismertetése után hazafias j tisztelettel felkérjük az igen tisztelt méhész- i társakat és a méhészet iránt érdeklődőket, I hogy az alakuló közgyűlésen való megjelené- | sokkéi ezt a nemes intézményt támogatni és ! ahhoz csatlakozni szíveskedjenek. A „zelnök“ ur ezeket mondta : Jó van, de csak száz koronáért! Mikor pedig figyelmeztették kijelenté-; sének lelketlenségére, azt mondta :! „Nem piz manapság száz korona“! Ejnye-ejnye „Zelnök“ ur, a kakas csipje j meg kigyelmednok a zúzáját, de szigorú ember keed most a háború negyedik esztendő- j jében. Azelőit bezzeg másképén beszéltek a! jó csanálqsiak. Tejet, túrót, vajat hoztak be a sebesült hősöknek ! Ma pedig már a jeget is pénzért akarják eladni! ! Tudja igen tisztelt „Zainök“ ur, hogy ez j igen csúnya cselekedet volt, mert mindnyájan tartozunk egy kis jótékonyságot gyakorolni ebben a szomorú világban. Befejezésül közlöm még, hogy a jég ott maradt az átokban, nem is keil senkinek, legfeljebb ha a jóságos „Zel- nök“ ur aszalni küldi. A főszolgabíró ur fi-! gyeimét is felhívjuk a „Zelnök“ urra, hogy j küldje el hadimunkára. Felmentett katona, de a hadiárvaházra egy fillért sem adóit. E helyen értesítjük az olvasót, hogy mivel adataink minden háborús csúnyaságra megvannak, ez a rovatunk állandó marad i és aki rászolgált, mindenki befog ebbe a rovatba kerelni, mig a készlet tart. Margiiay Imre. Felhívás minden méhészhez és a méhészet iránt érdeklődőkhöz A háborús állapotok méhészeti viszonyainkat annyira kedvezőtlenné tették, hogy haza-! fias kötelességünknek tartjuk Nagykárolyban! egy olyan intézményt létesíteni, mely az itteni abnormis viszonyokat megszüntesse. Ilyen intézmény volna a méhészkor. Hazánk különböző városaiban egyre- másra alakulnak — a nagyobb méhész egyletek támogatása mellett — a vidéki méhészkörök. — Mi nagykároiyiak legyünk azok, kik utolsóknak maradunk? Nemi Tömörüljünk és alakítsuk meg a „Nagykárolyi Méhészkör“-t. A szervező-bizottság előmunkálatait már megkezdte s azzal annyira előrehaladt, hogy elhatározta az alakuló közgyűlés egybehivását, melynek érdekében a következő felhívást teszi közre : A „Nagykárolyi Méhészkor“ 1. hó 10-én vasárnap délután pont 3 órai kezdettel az állami elemi iskolában (régi polgári leány iskola) megtartja alakuló közgyűlését. Tárgysorozat : 1) Megnyitó beszéd. Tartja: Matuska István gazd. nópisk. igazgató. 2) A méhészkor céljainak ismertetése. Tartja : Dósa István méhészeti előadó. 3) A „Nagykárolyi Méhészkor“ megalakítása. 4) A tisztikar megválasztása. 5.) Esetleges indítványok, azok megtárgyalása. Tájékozóul röviden ösmertetjük a Méhészkor céljait: 1.) A méhészetnek minél szélesebb körben való elterjesztése. 2.) A hadbavonult méhészek méhészeteiknek vezetése. A hadbavonult itthon maradottainak szakszerű kioktatása, időről-időre a helyszínre küldött szakközegek utján. 3.) Rokkant katonák és az összes méHazafias tisztelettel; a „Nagykárolyi Méhészkör“ szervező bizottsága hírek. Hivatalos látogatások a főgimnáziumban. Géresi Kálmán a debreceni tankerületi királyi főigazgató folyó hó 5—9-e között végzi hivatalos látogatásait, hogy megvizsgálja a tanulmányi állapotokat főgimnáziumunkban. Ugyancsak hivatalos kiküldött teszi vizsgálat tárgyáva az ifjúság teszi nevelései tekintet tel a tornázásra és katonai oktatásra. Ez utóbbit Dr Ottó József, minisztériumi központi főigazgató országos torna felügyelő végzi, aki 5. és 6. áu végzi hivatalos látogatásait a főgimnáziumban. A tankerületi királyi főigazgató meghallgatja a Vili. osztályú katouáknaií besorozott tanulók oszíáiyvizsgáialait is, amelyeken a főgimnázium igazgatója elnököl a közoktatásügyi, miniszter Ur rendelkezése értelmében. Meghívó. A nagykárolyi Polgári Olvasókör márc us 10-én, vasárnap délután 3 órakor túrija meg évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A közgyűlés tárgysorozata : I. Évi jelentés, 2- A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Az 1918. évre szóló költségvetés. A választmány egy harmadának kisorsolása és megválasztása. 5. Esetleges indítványok. A közgyűlésre ez utón hívja meg a Polgári Olvasókör t. tagjait az Elnökség Kitüntetés. Balogh László köaös hadseregbeli hadnagyot, Balogh László nyircsászári-i gk. tanító fiát, a király újabban a ka tonai érdem kereszttel tüntette ki, egyben megparancsolta, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés a a kardok egyidejű adományozása melleit tudtul adassák. A helybeli ipartestület közgyűlése — mint lapunk múlt számában jeleztük — február hó 23-án délután 2 órai kezdettel Mar-ián Ferenc elnök vezetése alatt folyt le a városháza tanácstermében. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után az elöljáróság jelentése tudomásul vétetett, a számvizsgáló bizottság jelentése a múlt évi zárszámadás és a vagyonmérleg kapcsán bemutattatván, az szintén tudomásul vétetett és számadóknak a felment- vény megadatott. Ezután a tagsági dij egyhangúlag évi 2 koronáról évi 4 koronára emeltetett és az alapszabályok idevonatkozó szakasza megfelelőleg rnódosittatott. A költségvetési előirányzat elfogadtatott és az elnök felhalal- maztatolt arra, hogy a szükséges összeget kölcsön utján fedezze. Ezután 8z elöljáróságból kilépő Bálintfy József, Hosszú Imre, Kirilla Adolf, Májerhoffer József, Matesz István, Nagy Pál, Papp László és Turenecz Károly, valamint Kinczli György, Lőrincz György és Molnár Ignác előljárósági tagokká 3 évre, illetve számvizsgáló bizottsági tagokká egy évre egyhangúlag újból megválasztattak, mire elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni József, Steib Antal és ifjú Torna Pál ipartestületi tagokat felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilvánította és berekeszlette. Olcsó jelzáulo^lcölcsőn. 'igDS A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal érdekközösségben álló Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Rt. ö°/o-os kamatra folyósít jelzálogkölcsönöket ingatlanokra és vámosi házakra az érték 50—65°/0-a erejéig. A lebonyolítás a lehető legrövidebb idő alatt eszközöltetik. — Bővebb felvilágosítást nyújt A Nagykároly! Kereskedelmi és Iparbank II.-t. Igazgatósága.
