Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-02-06 / 6. szám
XXXVI évfolyam. Nagykároly, 1918. február 6. 6-ik szám. T Á R S A D A L M I H F. T I I. A F. í "" ** agykár oly v á ros hív a t a. 1 o v h 1 r d étén e I n e k k ö z-1 5 n y é. • S$-Gflie$??evi% wairstfeia »»srdÁw. Előfizetési árak Egész évre..............................\2‘ — Fel évre ..................................6'Negyedévre .................... 3 íígye s szám...................... 30 Tanítóknak egész évre . 10 FSszerkßszto : Fölfcios szerkesztő i Br. Adler Adolf Rédei Károly. Ln ititlajdonof. és ki?dó : a „Nayykarciyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 8. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetten .leveleket elötttink ismeretlent^ nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. KyiUtér sora 50 üli. Kéziratok nem adatnak vissza Nadály. Álló vízben élő, kb. 10 18 cm. hosszú simu testű, más állatok vérével láplálkozó állat, mely alakjánál és életmódjánál fogva kedvesnek éppen nem mondható. Ismeri mindenki. Régebben csakntm minden házban tartottak belőle r.él ái/jat, htg) szükség esetén az en bér vél ént k csökkentesére alkalmazzák. Mert a radáJy, vagy más néven : pióca, sok «seil én civesi jirdileue k;iüi ö szolgálatot tesz. Ez a kis véiszopó az ember testére lapadva, a börtHvirr-fre(wurohú- Sággal feJlÜJészen, aztán tele szívja magát vénei s mikor már további szivásra képtelen, az ember testéiői önmagától leválik. Régebbi időkben gyakorta alkalmazták, újabban már ritkábban, a háborús években pedig talán a legkevésbé. Valószínűleg azért van ez igy, mert régebben kevesebb gondja és több vére volt az embereknek. Már pedig amennyire kellemetlen szegénységi állapot a vérhi- ány, annyira veszedelmes tünet a nagy vérbőség is az ember testében. Miután a háborús évek alatt csak nagyon kevés ember dicsekedhet túlságos vérbőségével, ennélfogva a nadálynak is mindinkább kevesebb szerepe van a háztartás körében, annál is inkább, mert a nadály szerepét az árdrágítók, a háború uzsorásai, a nyomorúság vámszedői vették át, azzal a külömbséggel, hogy az orvosi piócát csakis orvosi rendeletre és jótékony célzattal .alkalmazták, ellenben a háború piócái akkor és ott ragadnak testünkbe és lelkűnkbe, amikor nekik az alkalom legjobban kedvez és ahol a táplálékukat a legbőségesebben beszerezni vélik. Az orvosi pióca ha egyszer tele szívta magát, jóidéig táplálék nélkül marad; a háború piócái azonban minél jobb táplálékra akadnak, annál inkább törteinek az izletesebb és még nagyobb zsákmány után, miután étvágyuk határtalan, zsebük telhetetlen, emberi érzésükből kivetkőztek, az emberszeretet náluk ismeretlen fogalom. Ezek nem tudják mikor elég; ezek csak azt érzik, hogy itt az alkalom a meggazdagodásra, embertársuknak kiszipolyozására, megrontására és a nyomornak, a kétségbeesés felé hajló fájdalomnak fokozására. A háború piócáit is halásszák. Nem azért, mert értékesek, hanem azért, mert veszedelmesek. A törvény őrei gyakorta „igen sikerült fogást“ csinálnak, a. legszebb példányokat emelik felszínre. Ha a törvény őreinek a társadalom minden rétege segítségére volna, akkor I a bálom piócáinak silányabb, kisebb 1 példányai is hálóba kerülnének hama- jrabb, mert ne feledjük, hogy ezek fürgék, ügyesek, élénken, könnyen siklanak. Eme gondolatok rögzítése kapcsán jut eszünkbe és mert aktuális, kívánatosnak tartjuk röviden és a legnemesebb célzattal inteni, kérni közönségünk bizonyos tényezőit, hogy most, midőn aj lakások felmondásának, béremelésének í időszakában vagyunk, nehogy véletlenül, j tudatlanságból, vagy kapzsiságból olyanj 'eljárást tanúsítsunk, mely a hadi piócák; jellemrajzának vonása, hanem legyünk | ember szeretők, igazságosak, méltányosak, j Azoknak szól ez, kik nem ismerik a la- í kás stb. helyiségek bérletére vonatkozó j 4180— 1Ü17, m. k. sz. rendeletet. Eme) rendelet egyike ama üdvös intézkedések- j nek, amelyek a mai nehéz viszonyok | között a közönség körében igazságos és j méltányos közérzületet fakasztanak, mert 1 nemcsak a bérlők nyugalmát szolgálja,: hanem a háztulajdonosok méltányos; igényeinek is kedvez. Az idézett rendelet) annak idején falragaszok útján a közönséggel tudatva lett, ennélfogva jogosan tételezzük fel, miszerint sem tudatlanságból, sem kapzsiságból, annálinkább rosszakaratból, — az utóbbit a törvény is szigorúan sújtaná, — indokolatlan zaklatással nem fogjuk egymás életét még jobban keseríteni; különösen nem azok életét, kiknek a háború nyomorúságaiból talán bővebben kijutott. Szóval a bérlők és háztulajdonosok közötti esetleges vitás ; ügyekben felesleges minden olyan szó- j váltás, mely a mai rendkívüli nyomoruságos viszonyok között, az emberek keserveit csak fokozza. Vitás esetekben tehát forduljon mindenki kötelességsze- rüen is, bizalommal az illetékes hatóságokhoz. A háború felebaráti szeretetet, türelmet, lemondást, egyetértést parancsol. Ha azonban valaki emberi gyarlóságából kifolyólag eme erények tulajdonosává lenni nem akar, azok szervezetére feltétlenül kitűnő hatást gyakorolna a pompásan kiépített lövészárok. Ott, ha anyagi javakban szegényebb is lesz, de erényekben, nemes erkölcsi érzületekben feltétlenül gyarapodni fog. — És most térjünk visszá a piócára. A hadi piócák szaporodására nincs szükség; ellenben törekedjünk oda, hogy eme piócák szaporodása, garázdálkodása mielőbb megszűnjék. Ez pedig csák úgy s érhető el, ha a hatósági közegeknek segítségére leszünk a hadi piócák kihalászásában. Az orvosi és hadi pióca között az a külömbség is megvan, hogy az előbbi, ha túlságosan tele szívta magát vérrel, fogságba téve rövidesen megdöglik; a hadi pióca azonban töhbnyire hosszú életű, mert ezt egy szebb és boldogabb jövőnek reménye élteti. Az előbbinek . pusztulása, mert értéket képvisel és javunkat is szolgálja, nem kellemes; ellenben a hadi piócáknak a közéletből való kivonása örvendetes. (L) Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap tartotta meg ez évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében, mely a szokottnál sokkal látogatottabb volt, amennyiben választásról is volt szó. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester a megjelentek üdvözlése mellett d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitván, áttért a napirendre és jelezve azt, hogy a helyettes tisztifőügyészi állás választás utján betöltendő, miért is bizalmiférfiakká és egyúttal jegyző- könyvhitelesitőkké felkérte Kun István, László
