Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-11 / 51. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1918. december II. 5l-ik szám LY és VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlő Megjelenik minden szerdán. Szerkesztőség: Kossuth-ulcza^. - . ■ 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sói a 50 flli. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési árak: Egész évre ............... . 12 Fé lévre .............................6 Negyedévre.........................8 Egye s szám.......................— Taní tóknak egész évre . . 10 kor. 30 Főszerkesztő: Dr. Idler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdouos és kiadó : „Nagykároly! Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Az évszak elmúlásának, borongős, szomorú ősznek idején fakadt friss élet, ujraszületés ragyogó virága az emberek leikéből. A forradalmi szellem vérvörös virága volt ez, amelynek magját egyre növekvő keserűség ültette el, tenger vér öntözte és növelte naggyá, hogy szinte máról-holnapra pompázón kirobbanva, ragyogó szinével és illatával mámorba ejtse a lelkeket és úrrá legyen a sziveken. A forradalom virága volt ez. A forradalomé, amely máról-holnapra rég fennállott tekintélyeket és intézményeket lerombolva, a romokon át a diadal és uj- jongás dicsőséges harsonájával vezeti az újjászületett, függetlenségében ifjúvá lett Magyarországot egy szebb kor, egy boldogabb jövendő glóriás hajnala felé. Őrömmel konstatáljuk, hogy alig pár hetes forradalmunkban kezd dominálni az alkotás vágya. Áttörni a korlátúkat nem volt egyéb, mint a rég visszafojtott nemzeti vágyaknak szabad utat engedni.; De most jön a munka derekasabb része: j a háború romjain felépíteni a béke Magyarországát. E veszélyes pillanatok izgalmai közepette elíogödctt lélekkel figyeljük a fiatal magyar kormány roppant erőfeszítéseit, azzal a reménnyel, hogy a nemzetalkotás munkájában lesz elég ereje, akarata, kitartása és lelkesedése ennek az uj honfoglalásnak a feladat nehézségeihez mért nagyszerű megoldására. Kell, hogy az aggódó magyar lélek reménysége most az egyszer igazán ne csalatkozzék. Tántorithatatlanul bízunk a nemzet önnfentartó erejének hóditó érvé- # nyesülésében és a vezetésre vállalkozott demokratikus elemek hivatottságában. Vezessék vissza az országot a munka és béke áldásaihoz és a nemzet boldogan fogja elfelejteni ennek a háborúnak borzalmas emlékeit. Felemelték a katonák és az özvegyek nyugdiját A hivatalos lap közli Bartha miniszter rendeletét, mely a katonák nyugdiját, rokkantdiját és az özvegyi nyugdijakat és segélyeket tetemesen felemeli. 1. Az 1918. november, elsejétől nyugdíjba helyezendő magyar állampolgárságú tisztek, tisztjelöltek és havidíjasok december végéig összes illetményeik élvezetében megmaradnak. 2. A november elseje előtt nyugdíjazott, rokkantellátásban részesített, vagy várakozási illetékkel szabadságolt magyar tisztek, tisztjelöltek és hasonló. állásúak eddigi illetékeikhez 1919. január elsejétől kezdve drágasági pótlékot kapnak: századosig 100 százalékot, de legalább annyit, hogy illetményük 2000 korona legyen, őrnagy, ezredes 75 százalékot, vezérőrnagytól felfelé 40 százalékot. 3. A közlegénytől a törzsőrmesterig a a rokkantuyugdijat évi 600 koronára kell kiegészíteni. A rokkantházi nyugdíjhoz pedig 50 százalék pótlék jár. 4. Drágasági pótlék jár a katonák magyar honos özvegye, vagy árvája számára : rangosztályba nem sorolt "havidíjas és tiszt- helyettes özvegyinek 100 százalék, rangosztályba sorolt havidíjas, vagy tiszthelyettes özvegyének évi 1000 korona uyugdijösszeg után 100 százalékot, de legalább ,°OBQ koronára kiegészítve, 1000—2000 koronáig 75 százalék, 2000 koronán felüt 40 százalék. A tisztek és tiszthelyettesek árváinak nevelési járulekát drágasági pótlékkal az özvegy részére engedélyezett pótlás aranyában kell kiegészíteni. Közlegénytől törzsőrmesterig az özvegyi nyugdijat drágasági pótlékkal olyképpen kell kiegészíteni, hogy évi 96 korona segélyt élvezőknél évi 600 koronát, a többinél évi 400 koronát tegyen ki. 5. A sebesülési és személyi pótdijakat havidíjasoknál 50 százalék, a rangosztályba nem sorolt havidíjasoknál, a rendfokozatnélküli katonától tiszthelyettesig pedig : a két alacsonyabb fokban 50 százalék, a legmagasabb fokban pegig 100 százalékos drágasági pótlókkal kell kiegészíteni. Két uj néptörvény. A kormány a november 16-iki néphatározat érleimében a következő két törvényt lépteti életbe : >■ 1918. ill. néptörvény a nép esküdt- biráskodásárói. 1. §. A büntetőbíráskodást fontosabb ügyekben esküdtbiróság gyakorolja. Sajtó utján elkövetett, valamint politikai büncseiekmények felett, minden esetben esküdt- biröság itel. Hazaárulás vádja esetében a perbefogás kérdésében is esküi* k határoznak. Esküdtbiró lenet mindenki, akit községi választójog illet. 2. §. E néptörvénynek azok a rendelkezései, melyeknek végrehajtásához további intézkedés sem kefi azonnal életbelépnek. A többi rendelkezés végrehajtása végett szükséges szabályokat a népkormány sürgősen megállapítani köteles. Ez a szabályozás, amely rendelettel is történhetik, nem érintheti a jelen törvényben foglalt aiapelveket. 1918: IV. néptö. vény a munkaügyi és népjóléti igazgatásról. 1. §. A Magyar Népköztársaság munkaügyi és népjóléti igazgatása élén a munkaügyi és népjóléti miniszter áll, aki a népkormány tagja. 2. §. A munkaügyi és népjóléti miniszter hatáskörebe tartozik a munkaügy egész terjedelmében az összes termelési és foglalkozási ágakra nézve, továbbá a munkásbiztositás és általában a kisebb jövedelmű néposztályok biztosításának ügye, a közsegélyezés ügye, a hadi- gondozás, nevezetesen a hadirokkantak, hadiárvák ós a hadiözvegyek gondozásának ügye, a munkaügyi és népjóléti statisztika. Ezt a hatáskört a kormány rendelettel kiegészitheti. A munkaügyi és népjóléti minisztérium szervezetét a kormány rendelettel állapítja meg. Ugyanezen kormányrendelet állapítja meg azt is, hogy más miniszterek hatásköréből minő ügycsoportok, minő'igazgatási ágak, hivatalok és intézetek mennek át a munkaügyi és népjóléti miniszter hatáskörébe, illetőleg felügyelete alá. 3. §. Ezt a törvényt a munkaügyi és népjóléti miniszter hajtja végre, egyetértésben azokkal a miniszterekkel, akiknek hatásköréből bizonyos ügycsoportok, igazgatási ágak, hivatalok és intézetek az ő hatáskörébe átmennek. A törvény végrehajtásához szükséges fedezetről addig, amig erre nézve állami költségvetési törvény nem rendelkezik, a pénzügy- miniszter gondoskodik, aki a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértve költségelőirányzatot állapi! meg. 4. §. E törvény, kihirdetésének napján lép életbe. A fenti két néptörvény a hivatalos lap vasárnap reggeli számában jelenik meg. színház. Jegyzetek a múlt színházi hétről. Á jeles orosz-munka, a „Féltékenység“ volt nevezetes két estélye a mu|t hétnek. Az egész drámai erő felsorakozott, hogy az előkelő orosz világban élő és játszódó, nagystílű színdarabot sikerre vigye. És ez sikerült is ez alkalommal. Az erősen figyelő szem és fül, ha eszre is vett a játék menetén olykor-olykor nemi ingadozást, mely mindenesetre a rövid előkészületből származhatik, az egész est összbenyomása jó és lendületes volt. Az előadó színészek — mondhatni kivétel nélkül — eredményt produkálták vezető avagy kisebb-nagyobb szerepeikben, kiveve Takács Antalt, ki játékával és külső megjelemsevel setnmiképen sem tudta igazolni, hogy feltudta volna ébreszteni a szép, szellemes Léna asszony érdeklődését és szerelmét. Az egész est központjában Huzella Irén játéka áll. Helyes felfogással, megértéssel alakította nagy és fárasztó szerepét és finoman tudta érvényesíteni az asszonyi furfang, találékonyság kincsestárát. A féltékeny irót Netnenyi
