Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1918-12-04 / 50. szám

8 keblünkre ölelve melengessük, óvjuk, védjük és szeressük ezt a becsessé és drágává vált dol­gozó magyar munkás anyagot és hogy oda- kiállhassuk az egész világnak nem azt, hogy Magyarország nern volt, hanem lesz, de azt, hogy a balsorstépte szenvedő és tűrő Magyar- országból a drága vérét hullató küzdő Magyar- országon keresztül egy boldog, szabad és füg­getlen Magyarország megteremtésének nehéz munkájából mi is derekasan kivettük részünket. Kétszer ad az, ki gyorsan ad ! Nagykároly, 1918. november 26. Hazafias üdvözlettel: Hircze Ferenc, nagykárolyi kér munkásbiztositó- péntári számtiszt, h. igazgató. Illlll■ll■n .....................— ....................... ” r iw-_n .rm 1 SMBSaatWe Az Országos Polgári Radikálispárt nagykárolyi szervezetének alakuló gyűlése. A három kormányzópárt a közeli válasz­tásokra való tekintettel lázasan szervezkedik az egész országban. A Jászi Oszkár vezérlete alatt működő Radikálispárt, mely a szellemi intellektueleket kívánja egy táborban egyesí­teni, Nagykárolyban is megalakult. A megala­kulást december hó 1-én vasárnap a városháza nagytermében megtartott népgyülés előzte meg. A gyűlést az előkészítő bizottság nevében dr. Kálmán Miklós nyitotta meg, ismertetve a radikálispárt megalakulásának külső körülmé­nyeit s vázolva azt az ’ üldözést, amelyben a pártnak a letűnt rendszer alatt része volt. Fel­kérte a budapesti központ kiküldöttjét: dr. Varsány Gézát a pártprogramul kifejtésére. Dr. Varsány Géza jeles szónoki készség­gel előadott beszédében különösen arra ter­jeszkedett ki, mi választja el és mi hozza össze a két testvérpártot: a radikális és szo­ciáldemokratapártot. Vázolta az oroszországi kommunista állam csődjét s hangoztatta, hogy ma csak a liberális szocializmust lehet meg­valósítani. Alaposan tárgyalta a párt birtokpo­litikáját s öntudatos szervezkedésre hívta fel a szellemi munkásságot. A szatmári radikálispárt nevében: dr. Guttman Lajos szólalt fel. Nagy készültséget eláruló beszédében a feudalizmus elleni küz­delem fontosságát, a szellemi erők érvénye­sülésének szükségességét hangoztatta. Sarkadi Sándor tanár a köztisztviselők figyelmét hívta fel a radikálispártra. Weinberger Bertalan a szociáldemokraták nevében beszélt. A naggyülés kimondotta a párt nagyká­rolyi szervezetének megalakulását. A tisztikar a következőképpen alakult meg. Elnök: Rédey Károly er. lelkész, ügyvezető titkár: dr. Kál­mán Miklós ügyvéd, jegyző: Sarkadi Sándor polg. isk. tanár, pénztárnok: Hirsch Sándor malomhivatalnok. A tiz tagú intéző bizottságba beválasztották: Obholcer Gyula nyug. pü. ta­nácsos, Balázsy Bálint posta ellenőr, Vajda József bankititkár, dr. Tóth Ernő városi fő­ügyész, Singer Mór kereskedő, dr. Szabó Kál­mán pü. titkár Luczay János iparos, Varga Imre banki főkönyvelő, özv. Vaday Lajosné tisztviselőnő és Lukács Lajos kereskedő. A gyűlésről a következő táviratot küld­ték a párt elnökének : Jászi Oszkárnak. Szülő­városod szellemi intellektueljei kibontott zász­lód köré csoportosulnak. Vasárnapi nagygyűlé­sükön megalakították a radikális párt nagy­károlyi szervezetét, amidőn ebből az alkalom­ból meleg szeretettel üdvözlünk, a nemzetiségi kérdés megoldásához sikert kívánunk. A Nagy­károlyi Radikális Párt. HÍREK. Schleifer Juliska és Weisz Dezső Nagykároly jegyesek. (TPinden külön értesítés helyett.) Brugós Gyula dr. városunk fogorvosa, kit a magyar hadügyminiszter tényleges katonai szolgálattelj esitése alól felmentett, a napokban haza rkezett. Ezúton értesíti a város és kör­NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ nyékének né. közönségét, hogy fogorvosi ren­deléseit hétköznapokon d. e. 9—12 és d. u. 3—6-ig tartja meg. Vasár- és ünnepnapokon csak d. e. foglalkozik Lakása: Jókai-u. 6. sz. Nagy M. Franciska 1847—1918. A pali szt. Vincéről nevezett irgalmas nővérek nagykáro­lyi rendházának mélységes gyásza van. E ház­nak 20 éven át volt szerény lakója, Nagy M. Franciska főnöknő, egy hosszú, hasznosan el­töltött élet után örök álomra hajtotta le fejét, A halál ugyszólva a katedrán érte. Szerdán, nov. 27. még oktatgatta köréje sereglett kiesi tanítványait, csütörtök reggel agyszélhüdés érte s péntek este visszaadta nemes lelkét Te­remtőjének. Vele a példás szerzetesnő, a gon­dos főnöknő, szerzetes nővéreinek szeretőanyja, a reája bízott leánykáknak ideális nevelője, szorgos oktatója szállt sírba, melyen az egy­szerű fakereszt sóká fogja hirdetni az ő nemes szivének mélységes szeretetét, az ő szer­zetes anya jóságát, az ő követésre méltó buz- góságát s fenkölt szellemét. Az 1897-ben került az irgalmas nővérek nagykárolyi házá­nak élére, ahol halála napjáig tölté be főnök- női állását fáradhatatlan buzgósággal, hozzá­értéssel s nemes lelkülettel. Az eltöltött 20 év alatt sok-sok leányka került ki a zárdaiskolá­ból, kik mindannyian jó szívvel gondolnak a szerető főnöknővel együtt eltöltött iskolai évekre s akik áldani fogják emlékét, amig csak élnek. A boldogult temetése dec. 1-én, vasár­nap d. u. 3 órakor történt a zárdából. A nagyszámú gyászoló közönség könnyes szem­mel állta körül egyszerű, az emlékezés illatos virágaival borított koporsóját. A gyásszertartás után a temetést végző házfőnök lelkész néhány benső szóval elbucsuztatta a boldogaltat sze­rető övéitől, tisztelőitől s növendékeitől, majd megindult a gyászmenet, hogy végső pihené­sének helyén a Mesterrészi temetőbe kisérje a jó Franciska főnöknőt, kit, mig élt, mindenki szeretett s most, hogy meghalt, mindenki meg- ' siratott. Halála a jó emberek halála volt. Amig élt, a jóhalálért élt. Legyen áldott em­léke ! Fényesen sikerült estélyt rendezett f. hó 1-én a Protestáns Társaskör. Gönczy Sándor ref. lelkész szónoki hévvel előadott megnyitó beszéde vezette be a műsort, mely után Tóth Ilonka ügyesen szavalta el Tóth Imre „A ha­zatérő katonákhoz“ c. költeményét. Majd Tóth Imre, a hazatért katonák nevében megkapóan adta elő saját költeményét a közönség nagy tetszése mellett. Ezután következett az estély fénypontja: Kovács Irmuska „Férjet keresek“ c. monológot adta elő minden dicséretet felül­múló ügyeséggel. Ritka műkedvelői talentum. Reméljük, lesz alkalmunk még több Ízben gyö­nyörködni kedves játékában. Tóth Sándor kup- lézotl, mely után — műsoron kívül — Mészár Béla adott elő egy monológot igen élvezetes előadásban. Műsor után tánc volt, amely azután éjfél után, tekintve, hogy a villany elaludt, lámpa világa mellett a késő reggeli órákig tartott. Halálozás. Az általános tiszteletnek és közbeesülesnek örvendett férfiú, Vaday Károly, a Nagykárolyi Kerületi Munkásbiztositó Pénz­tár nyugalmazott igazgatója, tevékeny, munkás életének 53-ik évében, 7 évi hosszas kínos szenvedés után folyó hó 2 án jobblétre szen- derült. Eihunyíát neje, egyetlen fia és kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése folyó hó 4-én ment vegbe nagy részvet mellett. Eljegyzés. Weisz Dezső helybeli keres­kedő eljegyezte Schleifer Dezső köztiszteletben álló polgártársunk leányát Juliskát. Közigazgatási népbiztos. A nagykárolyi járási román néptanács a központi megyei közigazgatás mellé népbiztossá Marchis Ro­mulus helybeli főesperest nevezte ki. A ha­tározatról küldöttségileg értesítették a vár­megye alispánját, aki azt helyeslőleg vette tudomásul. Bizottságok megalakítása. A vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés a múlt héten a bizottság tagjait következőkép alakí­totta meg. A közigazgatási bizottság tagjai lettek két évi időtartamra: Dr. Böszörményi Emil, dr. Falussy Árpád, Jármy Béla, Mada- darassy Dezső és dr. Adler Adolf. Szatmárvar- megye törvényhatósági bizottsága az 1876. évi 18. t.-c. 163. §-a alapján a törvényhatósági egészségügyi bizottságba az általa választott tagok közül elhalt dr. Kovács Dezső, Baudisz Jenő és Jékey Zsigmond helyére törvényhaló­sági egészségügyi bizottsági tagokul dr. Brugós Gyula, Illés József, nagykárolyi és Lubi Béla nagygéczi lakosokat választotta be. Központi választmányi tagokul Berger Ármin, Madarassy Gyula, dr. Luby László, Debreczeni István, N. Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Hahn János, dr. Vetzák Ede, Kálnay Gyula, Marchis Romulus nagykárolyi, Almer Béla mátészalkai, Mándy Géza vállaji, Komoróczy Jenő mátészalkai, Domahidy István domahidi, dr. Falussy Árpád órendrédi, Madarassy Dezső pátyodi, Jármi Aladár nagydobosi, Boer Endre mezőpetrii, Kende Zsigmond báró turistvándii, dr. Jármi Béla fehérgyarmati, dr. Böszörményi Emil szatmári, Mann Lajos nagysomkuti, Farkas Jenő felsőbányái, Szuhányi Ferenc csengeri, Berey József nagyecsedi, Luby Béla nagygéczi, Péchy László műszaki tanácsos nagykarolyi, Papolczy Béla szinérváraljai, Makray Mihály nagybányai, Stoll Béla nagybányai, dr. Ember Elemér szinérváraijai, Krisziik János királyda­róci, dr. Nyilvár Aurél nagysomkuti és dr. Mercea Gusztáv erdődi lakosokat választották ineg. Igazoló választmány tagokul: Kaufmann Jenő, Marchis Romulus, Madarassy Gyula, Nonn Gyula és dr. Vetzák Ede nagykárolyi la­kosokat választották meg. Egyúttal felkérte a törvényhatósági bizottsága a varmegyei főispánt, hogy az igazoló választmány elnökét és hár­mas tagját kinevezni szíveskedjék. Állandó vá­lasztmányi tagokul Bíkfalvi Albert herendi, Sárközi Andor óvári és Holléczy Gyula épí­tészeti hivatal főnök nagykárolyi lakosokat választották meg. Albanézy Gyula tisztelettel értesíti Nagy­károly város n. e. közönségét, hogy fodrász üzletet a Széchenyi-utcában a Kölcsey-nyomda mellett megnyitotta. Kéri a n. é. közönség szives támogatását. Rokkant katonák részére 50 hellyel az országos hadigondozó hivatal Feketefalu köz­ségben (Szatmarvarmegye) komonkai Korponay Kornél gyümölcsgazdasagaban egy eves 1919. év febr. l-.en kezdődő gyümölcs és kertgazda­sági rokkant tantolyamot létesített. A rokkan­tak a tanfolyamon kiképzést nyernek kerti­munkában, gyümölcs és zöldségtermelésben, szöiőkezeiesben, méhészetben, egyszerű gazda­sági kezieszközök készítésében, esetleg kosár­fonásban is. A rokkant intézetek, a kötelékük­ben álló jelentkezőket sajat hatáskörükben helyezik át a tanfolyamra, az intézet kötelé­kébe nem tartozó rokkantak felvételüket sze­mélyesen vagy írásban, az országos hadigon­dozó hivataltól kérhetik. A tartalékos es népfelkelő tisztek és szellemi munkások és katonák országos egye­sülete Nagykárolyban is kapott kiküldöttet. Zathureczky Nándor népfelkelő százados, ki lakik Tompa-utca 13. sz. alatt, ad minden névén nevezendő felvilágosítást az egyesület nemes céljairól, mely különben a címben meg­nevezettek erkölcsi és anyagi támogatása. Felülfizetesek a Protestáns Társaskör estélyén. A Protestáns Társaskör f. hó 1-éu rendezett estelyen felülfizetni szívesek voltak: Huszár József 22 K, Gergely István 20 K, H. V., Luby Géza, Némethi Antal 16—16 K, Kató Árpád 13 K, Marian Mariska, Kuszka * Mihály, Rado hadnagy, N. N., Juhász Imre, íSieib Marton, Kaiafoiii Gyula, Szikszay Zoltán, Baudur Bertalan, Magdas Janos, Csőkör József, Gönczy Sándor, Kémény Jenő, dr. Tóth Ernő, ifj. Regeczy László, Papp Simon, Hosszú Endre, Kovács György, Debreczeni István, N. N., Pólyák Mariská, Zih Gábor 10—10 K, Ti­niár József, Sikolya József, Botos István, Ka- bay Lajos, Mihalka János, Varecska Tibor 8—8 K, Weisz Antal, Ozsváth Lajos, Marián S. N., Csatlós János, Schiff Arthur, Frank Izidor, Reszler Ferenc, Róth Lajos, Róth Ig­nác, Prém József, Ignác Géza, Farkas Ferenc, dr. Nagy József, Nagy Antal, Nagy Lajos, Gö­rög István, Fogarassy Zoltán, Marosan György, Török Miklós, Tömpe Lajos, dr. Somossy Mik­lós, Hetey Gyula, Patay Imre, Molnár Ferenc, Tímár Lajos, Mészáros Károly, ifj. Debreczeni József, Harász István, Kovács Gusztáv, Steib János 6—6 K, Komáromy István, Komáromy Lajos, Szalay Lajos, Tóth Pál, Mátyás György, Csőkör István, Blaskó Endre, Róth Emánuel, N. N., N. N., Hagara László, Fränkl Dezső, Klein József, Rubletzky Miklós, Politzer Ignác,

Next

/
Thumbnails
Contents