Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-12-27 / 49. szám
XXXVI. évfolyam. Nagykároly, 1918. november 27. 49-ik szám LY és VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP.----------»nca>- ♦ ^ 1l ------Na gykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre.......................12 Fé lévre .............................6 Negyedévre.........................3 Egyes szám kor. 30 Tanítóknak egész évre . . 10-— Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : „Nagykárolyi Petöfi-nyamda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 37. — Telefon 76. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyllttér sói a 50 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. Szégyenlapra velők, kik még e forradalmi nagy időkben sem teljesitik hazafias és embertársi, felebaráti kötelességeiket. Akik a helyett, hogy a forrongó helyzetet megértve, elöljárná- nak a szeretet fönséges munkájának gyakorlásában, mint a vakondok, odúikba bújnak, azt hiven, hogy ha ők nem látnak senkit, őket sem veszi észre az ördög sem. Jönnek haza apáink, fiaink, testvéreink, véreink négy hosszú, keserves esztendőnek annyi átélt nyomora, annyi súlyos szenvedése után. Jönnek kifáradva, testileg — lelkileg megtörve, rongyosan, kifosztva,- talán mezítláb, vagy éppen meztelenül — jönnek a hazába, a szülő — és lakó városba s az édes otthonba. S mit találnak itthon? A legtöbbje hitetlen, hideg szobát, abban nyomorgó sápadt, ruhátlan szülőt, nőt és gyermeket. Igen! mert a hősök hozzátartozóinak nincs mit enniök, nincs mivel ruházkod- niok és nincs mivel füteniök. Óh nem ilyen fogadtatást s nem ilyen sorsot érdemelnek a hazatérők s hozzátartozóik. Itt az idő, hogy gondoskodjunk róluk édes meleg testvéri szeretettel és felebaráti bőkezű áldozatkészséggel. Elő tehát gazdag polgártársak. Most mutassátok meg és bizonyítsátok be, hogy nemcsak az anyagiakban, hanem nemesszivüségben is gazdagok vagytok! De mutassátok meg igazán. Ne koldusnak szánt adományokkal, ne koldus fillérekkel. Az eddig közölt névsor — néhány név kivételével amelynek tisztelet adassék — szégyen- lajstrom. Dúsgazdagok, árdrágításból tekintélyes födbirtokosok és miliomosok ezer koronás silány adományai, a háború egész folyama alatt itthon gseftelt hadsereg- szállitó milliomos marhakereskedök 50 mond ötven koronás csúf adománya stb. stb. nem szeretet ajándék, hanem szégyen adomány. Igen! Szégyent, le nem mosható és kaparható szégyent süt ez az adakozóra, s szégyent hoz mieránk is, a mi városunkra. Az ilyen sivár lelkeknek arcukba kell vágni sivár adományukat ! A p Nemzeti Tanácsnak“ egyik igen nehéz, de igen—igen fontos teendője az adományok elbírálása Ez elől immár — mint a szomorú névsor bizonyltja — kitérni nem lehet. Előttünk a hazatérők nyomora, nincstelensége, a tél dermesztő hidege, a visszatérők sajátos lelkiállapota, — sietni kell felsegitésökre szeretetteljes, testivéries érzülettel, — amíg nem késő. Igen, értsétek meg ti gazdagok, amig nem késő! Ép azért, aki nem a nagy és szent igy ügyhöz méltóan, s anyagi erejéhez méltó módon adományoz, tessék megbélyegezni. Szégyenlapra velők! Állítsák fel a Városháza előtt a hirdetési oszlopot — a szégyenoszlopot — s ragasszák ki rá a bűnös zsugoriak, e lelketlen emberek neveit, hogy megtudja mindenki, ki a rut önző még most, ez istenitéletes forradalmi nagy időben is, hogy aztán e nyomorúságos alakokat minden jóér- zésü ember lepézze, megvesse, messze— messze — mint dögvészes beteget elkerülje, s az emberi társadalomnak ez értéktelen salakjait kényszerítsék az odújukba való térésre, hadd guggoljanak ott pénzesládáik tetején, s pusztuljanak ott, mint ősapjuk, — a rut Harpagon. Igen 1 Szégyenlapra és szégyenoszlopra velők! (R) két, melyek őt nemes hivatalában lelkesíteni s irányítani fogják. A hivek serege a legszebb reményekkel eltelve, s igy kedves emlékkel gazdagon távozott el a magasztos ünnepségről. Istentisztelet után, a presbytérium diszközgyülése folyamán Luby Géza főgondnok, s ezután Lukács Mihály egyházi jegyző üdvözölték meleg szavakban az uj lelkészt, aki meghatottan köszönte meg az előlegezett bizalmat és szeretetet. Midőn mi a magunk részéről is minden jót kívánunk működéséhez, reméljük, hogy nemcsak egyházi, de társadalmi téren is ki fogja venni részét az őt megillető munkából. Gönczy Sándor ref. lelkész beiktatása. Végre, oly hosszú idő után, utódra talált az a hely is, mely b. e. nt. Asztalos György halálával már több mint 10 hónap óla betöltésre vár! Élénk érdeklődéssel tekintettek nemcsak a reformátusok, hanem a más val- lásfelekezetüek is az e hó 24-én, vasárnap a ref. templomban tartott ünnepély elé, amelyen Berey József esperes az egyház újonnan választott ifjú lelkészét, Gönczy Sándort hivatalába beiktatta. Amint az ifjú lelkész első szerepléséből s a beiktatási ünnepség díszes közönségének hangulatából láttuk, a „nagynevű Asztalos“ örökébe méltó utód jutott, aki kitűnő szónoki tehetségével, nyugodt, megkapó előadásával mindenkinek megnyerte tetszését és rokon- szenvét, A délelőtt 10 órakor kezdődött istenitisztelet keretében Berey József esperes magas szárnyalásu beszéddel iktatta be az uj lelkészt, átnyújtva neki a szent bibliát, mint az egyházmegye ajándékát. Ezután Gönczy Sándor tartotta meg eszmékben gazdag beköszönő beszédét, kör- vonalozva azon magasztos és szép elveKépviselötestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében, melynek lefolyása a következő volt. ' Néma Gusztáv, városunk főjegyzője, mint a közgyűlés összehívója, a megjelentek üdvözlése mellett d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitván, megállapítja, hogy jelen közgyűlés a tárgysorozat közlése mellett szabályszerűen hivatott egybe. Elnök felhívására jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére a képviselőtestület által Kun István, Orosz Lajos, Kirilla Adott, László József és Rósenberg Bernát képviselőtestületi tagok kérettek fel. Tárgyaltatott Debreczenj István polgár- mester beadványa, amelyben állásáról lemondását bejelenti és nyugdíjazását kéri. Elnök bejelenti, hogy ez ügyben f. hó 21-én a képviselőtestület összes tagjait értekezletre hívta egybe és a 81 jelenlévő képviselőtestületi taggal megtartott értekezlet egyhangú megállapitása a következő : Kétségtelen, hogy Debreczeni István polgármester a képviselőtestület tagjainak a bizalmát ma is bírja, ezen bizalomra és elismerésre 23 évi polgármesteri működése alatt teljes mértékben rá is szolgált. Elismerés és köszönet illeti őt meg a város fejlesztése, különösen a városi villamosmü létesítése, a városi utak kibővítésé, a gyalogjárók létesítése és az iskolák emelése körül kifejtett tevékenységért. Mindazonáltal azt is meg kell állapítani, hogy a változott viszonyok és rendkívüli körülmények következtében Debreczeni István polgármesternek azon óhaja, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből megváljon, teljesen érthető és indokolt s nyugdíjaztatása iránti kérelme teljesítésének törvényes előfeltételei meg vannak. Viszont az is kétségtelen, hogy most, amikor a választói jognak a legszélesebbkörü kiterjesztése és ennek következtében a képviselőtestületnek gyökeres átszervezése igen rövid idő alatt várható, nem volna helyes és kívánatos, hogy a nyugdíjazás következtében végleg megüresedő polgármesteri állást a jelenlegi képviselőtestü-
