Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1918-11-13 / 47. szám
2 N’A GYKAR O^Y E S VIDÉKÉ alapjában megreformálva, gyökereiben demokratizálódva, az európai kulturélettel közös vérkeringést folytatva, minden egyes polgárának — párt-, osztály-, felekezet-, nemzetiségi és faji szempontokra való tekintet nélkül — megadja a lehetőséget arra, hogy a szabadság, egyenlőség és testvériség szent érzelmeiben összeforrva, testvéri egyetértésben éz szeretőiben együtt éljen és boldoguljon. Jelen voltam a parlamentnek egyik ülésében, amikor Károlyi Mihály aradi beszédét, tartalmát kritizálták és hazaárulásnak mondották és keresték, hogy hol az ügyész, hogy Károlyit letartóztassa. S mindettől Károlyi Mihály nem félt, nem ijedt meg, haladt a maga utján azon szent meggyőződésben, hogy Magyarország függetlensége meg lesz mert meg kell lennie 1 Hogy ki Károlyi Mihály gróf, azt mindnyájan tudjuk. Nem is akarom türelmüket soká igénybe venni, csak utalni akarok arra, hogy a francia fővezér, kivel a magyar békedelegáció a múlt napokban a fegyverszünetről tárgyalt, ezt mondotta: „Csak egy szerencséje van ma Magyarországnak s ez Károlyi személye. Károlyi nevét ismeri, tudja róla, hogy a béke és igazság, a nemzetiségi és szociális jogoknak mindenkor páncélos lovagja volt. Amig Károlyi tartja kezében Magyarország kormányzatát, tudja és bízik benne, hogy itt a jog és a méltányosság uralmát igyekeznek megalapozni. Indítványozom ennélfogva, hogy tisztelje meg önmagát, tisztelje meg a várost, a tisztelt képviselőtestület azzal, hogy a Károlyiak ősi fészke Károlyi Mihály grófok a haza függetlensége kivívása körül szerzett, soha el nem hervadható érdemei elismeréséül a város, díszpolgárává válassza meg, őt ennek megtörténtéről táviratilag értesítse és az oklevelet alkalmas időben egy 5 tagú küldöttség utján neki nyújtsa át. Ajánlom indítványomat elfogadásra! A beszéd elhangzása után polgármester kimondotta, hogy a közlelkesedésből látja, hogy az indítványt egyhangúlag elfogadják, miért ia az indítványt egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki. A képviselőtestület tárgysorozata ezzel ki lévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére LukácsovLts János, Juhász Imre, Kirilla Adolf, Janitzky György és Rácz János képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. A képviselőtestület nevében polgármester a következő táviratban tudatta Károlyi Mihály gróffal a város díszpolgárává történt megválasztatását : Gróf Károlyi Mihály miniszterelnök urnák Budapest. Nagykároly város képviselőtestülete miniszterelnök urat ■— a nemzet függetlenségének megteremtése körül szerzett, soha el nem hervadható érdemei elismeréséül — a mai napon az ősi fészek Nagykároly város díszpolgárává választotta meg egyhangú lelkesedéssel. Nagykároly, 1918 november 10. Debreczeni István, s. k. polgármester. II. ' , A második képviselőtestületi közgyűlés azzal vette kezdetét pontban 10 órakor, hogy Debreczeni István polgármester a gyűlést megnyitván, bejelentette, miszerint Ilosvay Aladár, vármegyénk főispánja, rendkívül fontos és sürgős vármegyei ügyek elintézésével lévén elfoglalva, a választó közgyűlésen való elnöklés- ben akadályozva van, miért is — minthogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés alispán akadályoztatása esetére őt bizta meg az elnök- léssel, a megjelenteket üdvözli és jelenti, hogy »a mai közgyűlés egyedüli tárgya a tiszti főügyészi állásnak választás útján való betöltése. Ezután bizalmi-férfiakul és egyúttal jegyző- könyvhitelesitőkül Juhász Imre, Kirilla Adolf, Janitzky György, Dr. Melinda László és Rácz János képviselőtestületi tagokat hozta javaslatba, kiket a javaslat elfogadása után meg-1 választottaknak kijelentett. Aztán a szavazat- j szedő küldöttségbe elnökül Róih Károlyt, tago! kul pedig Fiók Albertet és Lukácsovits Jánost hozta javaslatba, jegyzőül pedig Csengeri Imre aljegyzőt rendelte ki. A kijelölő bizottságba a közgyűlésnek megválasztatásra javaslatba hozta | Dr. Adler Adolf és Strohmájer Ferenc képviselőtestületi tagokat, kiket aztiyi megválasztottaknak kijelentett, maga részéről pedig kinevezte tagokul Nemestóthi Szabó Antal és Marián Ferenc képviselőtestületi tagokat és a jelölés megejtése idejére a közgyűlést felfüggesztette. A jelölő bizottság visszavonulván, munkája befejeztével visszatért a közgyűlési terembe, amikor polgármester a gyűlést foly-1 tatólagosan megnyitván, jelentette, hogy beérkezett öt pályázati kérvény és a bizottság mind az öt pályázót jelölte, még pedig olyan sorrendben, mint amilyenben az oklevelet elnyerték, ennélfogva jelöltetett első helyen Dr. Vetzák Ede, második helyen Dr. Merts László, harmadik helyen Dr. Josits Miklós, negyedik helyen Dr. Somossy Miklós, ötödik helyen Dr. Tóth Ernő. Minden név olvasásánál felhangzott nehány éljen, mire polgármester elrendelte a szavazást, mely rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt le. A karzatot is zsuffolásig megtöltötte a közönség és a városnál alkalmazott nők testületileg vonullak fel, hogy pártfogoljuk, Dr. Tóth Ernő mellett agitáljanak és korteskedjenek. Lázasan lesfék az eredményt, melyet Rófh Károly a gyűlés folytatólagos megnyitása után a következőkben jelentett be: beadatott összesen 149 szavazat, amelyekből kapott Dr. Tóth Ernő 65, Dr. Vetzák Ede 42, Dr. Josits Miklós 16, Dr. Somossy Miklós 16 és Dr. Merts László 10 szavazatot. Poigarmester ezen jelentés alapján annak megállapítása mellett, hogy a választáshoz abszolút szavazattöbbség keli s igy a 149 szavazatból 75 lett volna az abszolút többség, ezt azonban egyik felölt sem érte el, — elrendelte, hogy a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között, vagyis Dr. Tóth Ernő és Dr. Vetzák Ede között a szavazás újból megejtes- sék és felhívta a szavazatszedő küldöttséget, hogy működését ismét kezdje meg, ezen időre pedig a gyűlést ismét felfüggesztette. A rendkívül nagy érdeklődés mellett lefolyt második szavazás megejtése és befejezése után R5th Károly a gyűlés folytatólagos megnyitásakor ismét jelentest tett es előadta, hogy beadatott 146 szavazat, énből Dr. Tóth Ernő kapott 95 szavazatot, Dr. Vetzák Ede pedig 51 szavazatot. Polgármester erre Dr. Tóth Ernőt megválasztott városi tiszti főügyésznek jelentette ki és felhivta as eskü letételére. A lelkes éljenzés elhangzása után Néma Gusztáv főjegyző felolvasta es Dr. Tóth Ernő letelte a következő esküt: Én Dr. Tóth Ernő esküszöm, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem; Magyarországhoz hü leszek, teljes függetlenségét megvédem, minden erőmmel Magyarország népének javát, szabadságát és haladását fogom szolgálni. Isten engem úgy segéljen! Polgármester az uj tiszti főügyésznek erőt és egészséget kívánt, hogy a reá váró kötelességet pontosan teljesíthesse. Erre Dr. Tóth Ernő válaszolt. Szive mélyéből mondott köszönetét azért a bizalomért, melyben őt a képviselőtestület részesítette. Ö katona volt — úgymond — és sikerült neki elhozni azt a fegyelmet, ami a hivatali pályán szükséges. Ezzel kezdette meg és ezzel fogja folytatni működését. Célja, hogy lelkiismeretes pontosságai, minden ereje felhasználásával a város közönsége érdekeit szolgálja. Lelkes éljenzéssel fogadta a képviselőtestület ezen kijelentést. Ezután polgármester a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. egy teljesen uj szürke tiszti zubbony. Könyök-ufca 12. Magyarország Köztársaság. A Magyar Nemzeti Tanácstól a nagykárolyi Nemzeti Tánácshoz tegnap a következő távirat érkezett: Budapest, 1918. nov. 13. Nemzeti Tanácsnak Nagykárolyban. „A világesemények sürgős köteleségévé teszik Magyarországnak, hogy jövendő állami életének formájáról most már határozzon; Németország köztársaság lett, Német—Ausztria, a mely a Habsburg-ház hatalmának úgyszólván családi hitbizományként volt legerősebb alapja, köztársasággá nyilvánítja magát. Magyarország a múlt bűnei, mulasztásai következtében eddig a jövő államformáról nem dönthetett, a végleges elhatározást azonban most már halasztgatni nem lehet, az alkot- mányoző gyűlés összehívásáig sem. Az idő halad s most életkérdés, hogy a magyar nemzet haladéktalanul megválassza jövendőbeli államformáját* miért is a magyar Nemzeti Tanács azzal az ünnepélyes felszólítással fordul az ország városaiban és községeiben alakult Nemzeti Tanácsokhoz döntsenek rögtön arról, csatlakoznak-e a magyar Nemzeti Tanácsnak ahoz az elhatározásához, hogy Magyarország jövedő államformája a köztársaság legyen ? Gyors elhatározásra és sürgős értesítésre van szükség, mely értesítést a magyar Nemzeti Tanácshoz Budapest, képviselőház kell intézni. Szólaljon meg az ország, hogy a súlyos elhatározásokat kívánó közeli napokban a magyar Nemzeti Tanács maga mögött érezze az egész ország egységes akaratát és rendíthetetlen elszántságát.“ A Magyar Nemzeti Tanács. A nagykárolyi Nemzeti Tanács Intézőbizottsága — melynek ülésében tegnap a Nemzeti Tanácsnak mintegy 40 tagja vett részt — elhatározta, hogy a Nemzeti Tanács tagjait ma délután 4 órára a városháza tanácstermébe teljes ülésre hívja össze és itt bemntatja az intézü-bizott- ságnak egyhangulág hozott azon javaslatát, hogy a Nemzeti Tanács csatlakozik a Magyar Nemzeti Tanács azon elhatározásához, hogy Magyarország jövendő államformája a köztársaság legyen. Követendő példa! Bárdos Oszkár ur a Magyar Burgonyaipar rt. igazgatója a következő levelet intézte lapunk főszerkesztőjéhez : Dr. Adler Adolf urnák a nagykárolyi nemzeti tanács alelnökének. Helyben. Mélyen tisztelt Uram ! A háború öldöklő és pusztító lázában elfásult és eltompult emberi érzéseknek felébresztésére : a felebaráti igaz szeretet melegsége adja meg az egyetlen lehetőséget.
