Nagykároly és Vidéke, 1918 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1918-01-23 / 4. szám

? XXXIV. évtolyam. Nagykároly, 1918. január 23. T A R S A D A L M I H E T I L A P. ÍV. 1 - - «r * - ' 4-il< szám. bíl Nagykároly varos hivatalos hirdetéseinek közlöny?. Megjelenik minden sserdáa. Előfizetési árak• Egész évre ........................... 12* Fé l évre Negyedévre Egyes szám Tanítóknak egész evre kor. 6-— 3 - -30 10­Főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. La »tulajdonos őe kiadó : a „Nagykarolyi Petofi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3j — Telefon, 7 Kiarlóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon. Ifi Rérmeiiletleii leveleket előttünk ismeretiem;! nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közölfetnek. Nyliüér sora 50 511. Kéziratok nem adatnak vissza. Quo vadis? j Irta: Margitay Imre. A vén Európa szenvedő milliói fel- jajdultak a múlt héten. A reszkető és igazi ember megnyilatkozása volt e hang, melyet csak századok váltanak ki emberi ajkakon! Olyan tikkasztó és kábitő volt a le­vegő, mintha a fagyos Januárban káni­kula lett volna a földön. Úgy tűnt fel, mint a természet égi háború előtt! A föld népe letette munkaeszközét, hogy biztosítékot követeljen küzdelmes életének biztosítására. Most még nem haragos arccal, liánéin szelíden és kérle-! lő szavakkal. A XX-ik század sociálistája már a felvilágosultság jegyében követeli igazságos jogait. Elismerjük, hogy a történelmi ha­gyományok nem kedvezők a sociáliz- musra nézve, de 'a jelenkor embere megtudja ir.ár érteni és feltudja fogni az ember legnemesebb eszméjét és élet­céljait ! A régi kor emberének helytelen életberendezése, tudatlansága nem volt alkalmas talaj, az igazi és nemes socia- lizmus megteremtésére. Összeszoritott ajak­kal tűrtek a milliók századokon át. Ezt j már természetesnek is találták, mert hi­szen apáik is hátukon . viselték a hatal­masok korbácsának véres jegyét. És az összeszoritott ajkú milliók ha néha — néha felkiáltottak, s védekező kezüket ütésre emelték, — sociálistáknak „gú­nyolta" őket a földi javakkal megáldott világ. Mi már tudjuk, hogy ez az időn­kénti elégületlenség soha sem volt soci- alizmus, ez egy olyan emberi kiáltás volt, mely csak segítségért szólt a hatalma-' sokhoz, de a jogok biztosítását, illetve isteni törvényeken alapuló követelések teljesítését néni kívánta. Most más világot élünk! A „ma“ emberének szeme már nemcsak a ke­nyérre tapad. Lelki eledtdre is van mari szüksége a föld gyermekeinek! Akit a Teremlő a tudás szentségével megáldott, az már éberen nyitva tartja a szemét, széttekint, s látja, hogy sok minden hely­telen ezen a földön. Aki a sociálizmusnak ellensége, an­nak letörésére törekszik, az nem érdemli inog az lír Isten szeei.napjának áldásos sugarát, mert azt szeretné, ha a föld milliói ennek csak az árnyékát élveznék! j Most már betelt a mérték! Hatal­mas táborunkba nagy tömegekben min­dig újabb és újabb hivök érkeznek. És ezek már messziről kiáltják sérelmeiket, s mutálják sebeiket! Jól tudják, hogy ezeket a sebeket csak egy eljövendő, boldog demokratikus világ képes beheg-: gesztem. Most kétféle éhség is gyötri a szen­vedők millióit. Az egyik éhséget kenyér-' rel, a másikat jogokkal lehet csillapítani! [ És mindkettőre egyformán szükségünk, van! Az emberi jog és igazság szintén j olyan kenyér nekünk, mi nélkül tovább élni nem tudunk és nem is akarunk !! j A föld szenvedői a múlt héten le­tették munkaeszközüket. És megállóitj minden a földön. És ráncok támadtak; kegyelmes urak homlokán, mert azt gon­dolták, hogy elérkezett az utolsó óra s hogy a mutató a tizenkettes számon ál­lott meg. De a felhők mégegyszer villámlás; nélkül oszlottak széjjel, mert Ígéretet; kaptak egy jobb, békés világ megterem­tésére. Az ember újra felvette munka­eszközét, újra megfeszítette izmait, hogy kenyeret és életet teremtsen számunkra, mert mi békések vagyunk és szelídek, mint a fehér galamb. Hisszük, hogy ez az ígéret teljesülni, fog s nem azt a célt szolgálja, hogy jo­gaink megadása elodáztassék! A terem­tésben nincsen szenvedőbb, mint mi, de ha kell, senki sem erősebb minálunk. A sociálizmus és demokrata világ céljainak fényes igazolása ez a mai kor, mely az öntudatra ébredt népek lelkihar- cq. az egyenlőség és testvériség ellensé­geivel. ‘ 1 “ • ■­A vén Európa felett fellegek gyüle­keznek, nyissuk meg lelkünk templomát, mutassuk be szivünk áldozatát és kul­csoljuk össze a kezeinket . . . Quo vadis ? Az idő rohan és történelmet jegyez. Vérző, nyöszörgő, haldokló Európa hol vagy és hová mégy?? A lüzes, véres poklok, . vagy a sze­retet országa felé ? . . . Szomorú hir. Nagy messzi hegyek közt ' Idegen országban, B. Kiss Mihály meghalt Még november tájban, — Lent Albániában. Itthon meg azalatt Rí .őszre tél vállott, — Ma meg eltemettük Pataki Piroskát, R legszebb virágot. j :í Biró László. Kákóczi-utcai sarokházam, Gaál József- utcai házam, 500 000 fali tégla Szatmáron a Vulkán-téglagyárban, 2 darab csaknem egész uj hordokötél, 70—100 szál 2 éves vá­gású akácfa (ipari munkára használható), Egy uj lovas kocsi és két egészen uj ló szerszám, nagyobb mennyiségű részegéi kitűnő izü ujbor Szabó Kálmánnál Nagykároly, Deák-tér 12.

Next

/
Thumbnails
Contents