Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-06-06 / 23. szám
TÁRSADALMI HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ......................8'— kor. Fé l évre...........................4*— , Neg yedévre ....... 2* — , Egyes szám................—'20 „ Ta nítóknak egész évre . . 61— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly.- Laptutejdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő* nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyllttér sora 50 íill. Kéziratok nem adatnak vissza Városunk duplán a rováson. Nagykároly, 1917 juniu* 13. Halommal hever a sok vidéki lap — természetesen költői rendben — szerkesztőségünk asztalán. A sok legújabb vidéki lap közül, kettőben szó van most városunkról is, Nagykárolyról, néven megnevezve. És bizony egyik lapban sincs a mi városunk neve elismerőleg, dicsé- rőleg említve, — ellenkezőleg. Emberi természetünk gyengesége, hogy a dicsérő szavakat sokkal örömestebb szeretjük hallani vagy olvasni, — ha azok oly sokszor csak hizelgéssugallta szavak is — mint a nem dicsérő szavakat, amelyeket pedig sokszor az őszinte jóakarat diktál, de amelyek rámutatnak hibáinkra, fogyatkozásainkra, mulasztásainkra. így vagyunk most is az említett két lappal, mely mirólunk is megemlékezik. Ha dicséretről zengene a szó, bizonyára sokkal szívesebben olvasnánk, kivonatolnánk és idéznénk sorait, inig igy a keserű pilulát olyan nehezen — keservesen tudjuk lenyelni, pedig igazán a mi saját javunkra válna annak elfogadása s meg- szivlelése. Az egyik lap — Szatmárvármegye egyetlen napilapja — „Szatmármegye és a hadikölcsön“ cimü vezércikkében van sző Nagykároly városáról is. Megtudjuk e cikkből azt, hogy a pénzügyminisztériumban egy érdeke? lisztát állítottak most össze: jegyzékét a magyar váró- j soknak a hadíkölcsönjegyzés szempontjából. A kimutatás az ötödik hadikölcsön- jegyzésről szól, még pedig azon városokról, amelyek egyúttal pénzügyi székhelyek is. Hogy e jegyzéken . Nagykároly városa vezet-é, avagy csak kullog valahol é3 valahogy, nem tudjuk, mert a lisztát nem 1 tették még közhírré. Reméljük a legjobbat! A mostani hatodik kölcsönjegyzés- nél azonban már halározottan nógatják, biztatják Szalmárvármegyét s városunkat is — a nagyobb eredményt mutató köl- csönjegyzés sikere éruekében. Egyik hírlapíró kollegánk ugyanis beszélgetést folytatott Agorasztó M'Tlós miniszteri tanácsossal, a pénzügyminisztérium hitelosztályának főnökével, aki a hadikölcsön-! nel járó nagy és nehéz munkát alapos szakismerettel végzi el. A miniszteri tanácsos vármegyénk mostani kölciönjegy- zésére vonatkozólag a következőket mondotta : „A hadikölcsön jegyzésének lezárásáig mindössze néhány nap választ el bennünket, ez alatt a pár nap alatt Szatmármegyében is bizonyára sokkal nagyobb lesz a polgárság áldozatkészségének a megnyilvánulása, mint volt eddig. Annál is inkább hiszszük ezt, mert tudjuk jól, miszerint Szatmárnémetinek, Nagykárolynak és Szatmárvármegyének hazafiságáről ismert polgársága tisztában van azzal, hogy amikor áldozatot hoz a haza iránt, akkor tőkéjét is a legjobb befektetéssel helyezi el. őszintén el kell azonban mondanom a Szamos hasábjain azt is, hogy mi Szatmármegyéből lényegesebb nagyobb eredményt várunk az eddiginél. Más kevésbé szerencsés vidékein az országnak máris lényegesen többet jegyeztek, mint a múlt hadikölcsönnél és a pénzügyminisztérium a legnagyobb örömmel venne tudomást arról, ha onnan is ez a hir érkeznék hozzá.“ Szívből örülnénk, ha városunkról és vármegyénkről a jelzett örvendetes hirt mielőbb közölhetnénk 1 lm ez az egyik bennünket oly közelről érdeklő hírlapi közlemény, amelynek külön címet nem adtunk. Az alább mondandóknak azonban már adhatunk címet is. Még pedig, — miután maga a „ Vállalkozás“ cimü szaklap egyik vidéki napilap szerint cikkének „A városok fekete tisztája“ címet adta, mi is soraink fölé e címet tehetnénk: Nagykároly a várótok fekete tisztáján. TÁRCZA. Mozinap a Vöröskereszt javára. F. hó 19 én d. u. 5 és este 8 órakor mozinap lesz a Vöröskereszt javára. Egy szép, hazafias filmdráma kerül bemutatóra, amely a magyar föld, a magyar levegő, a magyar erény átalakító nemesitő hatását megrázó módon festi. A filmhez van egy gyönyörű prolog is, amelyet a darab előtt Sternberg Éti fog előadni és szavalatát Kálmán Erzsi fogja zongorán kisérni. A filmnek a következő cime van: A magyar föld ereje. Film-dráma 3 felvonásban, prológussal. Az orosz népélet mondái nyomán átdolgozta Kertész Mihály. A film egyes részeit Konstantinápolyban és Szófiában vették föl a es. és kir. hadügyminisztérium hozzájárulásával. A darab tartalmának rövid összefoglalása: Pawlov Lubomir orosz diák a cári zsarnokság ellen társaival összeesküvést szőtt. Árulás folytán a rendőrség kémei leleplezik. Látjuk, amint az összeesküvőket Szibéria hómezői felé viszik, az örök rabságba. A menet egy hídhoz ér, Pawlov leugrik a folyóba, az őrök hiába üldözik, megmenekül. A menekülő éjjel-nappal fut, mig végre kimerültén egy szabad, országba érkezik Magyarországba. Előbb béres, később gazda lesz, 25 év múlva pedig szép gazdasága van Pawíovnak. 25 év . . . Kitör a háború és Pawlov az ablakon át látja, amint a magyar katonák lelkesülten mennek háborúba Oroszország ellen. I Pawlov előtt megjelenik a szülői ház, ahol j nevelkedett és borzongva gondol arra, hogy most. mindennek vége. Pawíovnak lánya, aki orvosnő, közli atyjával, hogy elmegy hivatását teljesíteni. Pawlov fia szintén átjön atyjához, ő magyarnak érzi magát, beáll katonának. Pawlov lelkében összetörve imádkozik az orosz kettős kereszt előtt, de nem tudja, kinek a győzelméért imádkozzék, dúló hazája az egyik oldalon, gyermekei a másikon. Pawlov leánya mint orvosnő Konstan- tinápolyba kerül, megmenti egy török tiszt életét, akibe szerelmes lesz, közben látjuk Konstantinápoly páratlan szépségű tájait, a hadihajókkal volt kikötőt, a mozgalmas Bospo- rust, az ázsiai Skutari girbe-görbe utcáit, a fátyolos nőket stb. Pawlov fia, mint hős küzd az orosz fronton, az ellenség fut és menekülésében felgyújt mindent. A magyar csapatok ahhoz a faluhoz érnek, ahol Pawlov gyermekéveit töltötte. A falu már ég, a megvert oroszok felgyújtanak mindent és úgy menekülnek. Pawlov parancs ellenére beront a faluba, azonban már későn jön, a falu minden háza ég. Pawlov szülői háza is földig lerombolva, a romok között fekszik Pawlov nagyatyja, a nagyanya még él és elmondja, hogy az oroszok ölték meg a nagyatyát. Ott a nagyatya sírján esküszik szent felháborodásában örök hűséget a hős Pawlov, hogy kiirt magából minden érzést az oroszok iránt és gyűlölettel fog harcolni mindig a barbár oroszok ellen. Gyönyörű harci jelenetek, apró epizódok váltják lel egymást: nem a szokásos szerelmi jelenetek, hanem valóban ujszerüek. Közben látjuk a Vöröskereszt-Egylet harctéri működését és több jótékonysági intézményt A mese érdekesen szövődik és a kiegyenlítés harmonikus és békés. Az öreg Pawlov házához összegyűlnek a gyermekek és együtt áldják a magyar hazát, mely kiirtott szivükből minden vadságot és magyarrá tette őket. Nagy örömmel értesítjük a közönséget, hogy ezen jótékonycélu ünnepen fel fog lépni dr. Reschofszki Emilné, a miskolci Vöröskereszt-egylet ügyvezető alelnöknője, dr. Adler Adolf urnák unokahuga, akit az Isten oly gyönyörű hanggal ajándékozott meg, hogy Miskolc legszebb ünnepei közé tartoznak azok, amelyeken a lelkes., minden hazafias akcióért lelkesedő s benne aktive részt vevő úrnő is szerepel. Ezenkívül Gáspár Nica zongoraművésznő zongorázik, Erőss főhadnagy magyar nótákat énekel és Belle Ferenc hadnagy hegedűművész szólót játszik. E szép, jótékonycélu előadásra felhívjuk a közönség figyelmét. Jegyek Braneczky Józsefnél előre válthatók s előadást megelőzőleg fél órával a pénztárnál.
