Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-03-28 / 13. szám
tfXXIll. évfolyam. Nagykároly, 1917. március 28. 13. szán. TÁRSADALMI HETILAP. —> *»- - <iZ» - B— Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye EWegjelenili mirden sxerdán. Előfizetési árak: Sgóee évre..............................8’— kor, Fél évre ..................................4-— . Ne gyedévre..........................2- — , Egyes szám..........................—‘20 , Tanítóknak egész évre . . 6’— „ Főszerkesztő: Feteltís szerkesztő: Dr. Adler Adolf Sédéi Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Peíöfi-nyomda Részvénytársaság". Szerkesztőség: Kossuth-uteza 3. — Telefon 7 Kiariihivatal: Széchenyi-uteza 87. — Telefon 78 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron kőzöltetnek. NyUttér sora 30 SÍI. Kéziratok nem adatnak vissza Tavasz. „Március 21-én d. e. 6 órakor a nap a kos jegyébe lép s ezzel a tavasz kezdetét veszi.“ így van az megirva a kalendáriumban, a nép legkedvesebb ősrégi olvasmányában. Tehát szerdán beállott a napéjegyenlőség, vagyis most már hivatalosan megérkezett a tavasz. A levegő melegedése, a fűtés elhagyása, a nappalok meghosszabbodása szinte uj életet önt az emberbe. Hát még ha 15-én bejön az uj időszámítás s hus- vét után a nap csak 8 óra felé fog lemenni, kétszeresen érezzük majd, hogy megszabadultunk a tél bilincseiből. Öröm volna ez, nagy, őszinte és természetes öröm, csak abból a másik bilincsből is megszabadulnánk már, csak a március ne volna egyszersmind a „Mars“ hónapja is. Olyan időket élünk most nehány év óta, amikor a tavasz egyebet is jelent a rügyfakadásnál, más erők előretörését is. És ezzel is számolnunk kell. Ha ismét úgy volna is, megint tudnunk kell kitartani. Dolgozni, tenni, teljesíteni a kötelességeket kettőzött erővel mindaddig, míg a nagy feladatot végképp meg nem oldottuk. Azért csak most legyen türelem, most legyen kitartás, most legyen szor1 látjuk is már a közel jövöt, azért ne bizzuk el magunkat, inkább legyünk pesszimisták, fogjunk fel mindent a rosz- szabb oldaláról s hordozzuk tovább is zúgolódás nélkül nehéz terhűnket, mert erre még mindig szükség van. A tavaszt ne annyira költői, mint inkább prózai oldaláról fogjuk föl, ne az örömöt, hanem inkább a munkát lássuk benne. A nap a kos jegyébe lépett, ügy van. Azt jelenti ez, hogy fogjuk meg a dolog végit. Csináljunk egy nagy offenzivát mezőgazdasági téren. Mit vessünk? A mai ínséges időben fokozott mértékben áll előtérbe a kérdés, mit vessünk ? A háború harmadik évében megállapíthatjuk, hogy a kiéheztetésre épített jelszót nem vettük komolyan, s bizony nem történt egyéb, mint egy pár nagyhangú kijelentés, egy pár hatósági buzdítás, minden pozitív eredmény nélkül. Nem ott fogtuk meg a dolgot, ahol kellett volna. Népünk szorgalma nem oka a sikertelenségnek, de mit ér a testi eröíeszités, ha a kéz munkáját nem az ész szabályozza. Sem fent, sem lent nem láttunk az hatóság figyelembe sem vette. Most aztán itt van a szomorú eredmény: nélkülözünk. Helyes intézkedés volt a termények megmakszimálása, de gondoskodni kellett volna arról is, hogy a termés a makszi- mális áron előállítható legyen. Nem egyoldalú ráncbaszedés, de minden termelőág megfékezése lett volna célravezető. Nem szabad lett volna tűrni az áru- és munkás-uzsorát sem. Most, amikor arról e»ik szó, mii vessünk, hogy mielőbb élelemhez jussunk, szembeötlő lesz, hogy minő veszedelmes az egyoldalú megrendszabályozás. A korai burgonya, borsó és zöldségfélék jönnek figyelembe. Ezek korán, bő táplálékot nyújtanak, nézzük csak az egyoldalú megrendszabályozás kedvez-e a termelőnek, buzditja-e a munkára, van-e reménye a termelés folytán előálló haszonra ? Vegyük a korai burgonyatermelést. Holdanként alig ad többet 20—25 mm.-nál, ebből a vetőmag 6-9. Minő árat kell kérni az uj burgonyáért, hogy az előcsiráztatás, a további gondozás és szedés költsége 8—10 korona napszám mellett megtérüljön! Az uj burgonya tehát megmarad a hadiszállítók csemegéjének. Itt vannak a korai borsók. Ezek nagy tömeget adnak s kenyér nélkül is fogyaszthatók, egy kis tojáslepény, vagy sülthus feltéttel. Ezen borsók ára 66 koronára van ! makszimálva. A különleges magtermeléssel foglalkozó gazda kap érte 90 koronát. Az első kéz kemény rendelettel galoin, odaadás bennünk. Ez az az idő, egész háború alatt a termést megjavító amikor csüggedni nem szabad. egyetlen gondolatot sem, s ha merültek Ha talán meg vagyunk is elégedve is fel ideák, csak megmaradtak laptölte- magunkban a fejleményekkel, ha talán léknek. A közönség el sem olvasta, a Papp László úri és női cipész a Gróf Károlyi György-téri üzletibeo a legfinomabb és legelegánsabb Hsészltl zrxértéfe szerint lelhető jutányos áron. úri és női cipőket Kitűnő munkáját kiállításokon többszörösen kitüntették. Kendeléseket gyorsan és pontosan teljesít. Ezenkívül állandóan nagy raktára van saját készítésű, valamint gyári úri-, női- és gyermekcipőkből. — A nagyközönség kegyes pártfogását kéri.
