Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-03-07 / 10. szám
2 NAGYKÁROLY ÍS VIDÉKE. zatot, visszatért a terembe s az elnöktől szót kérve, körülbelül igy szólt: „Bármennyire megtisztel is a nagygyűlés irányomban tanúsított kegyességével, ki kell jelentenem, hogy azt el nem fogadhatom. Én jelen voltam az alapszabályok változtatásakor a megelőző tárgyalásokon, sőt mint titkár én vezettem a jegyzőkönyvet s igy biztosan tudom, hogy az 58. § reám nem volt értve. Valamint tehát eddig, mióta szabadságolva vagyok, nem vettem fel a főtitkári fizetést, ezentúl sem fogom felvenni, mivel az engem nem illet meg.“ Csengeri, Lónyai s még mások hiába vitatták ellenében, hogy az alapszabályok rendelkezése egészen világos és hogy a szabadságon levő tisztviselőnek mindenütt kijár a fizetése — Arany hajthatatlan maradt. Az igazgató-tanács másnapi üléséből, báró Vay Miklós koronaőr vezetése alatt küldötség ment hozzá,hogy az Akadémia kérelméhez az igasgató-tanácsét csatolja. Báró Vay maga is meghatva, meghatóan adtak elő az igazgató-tanács kérését.-Arany maga is könyezett,de hajthatatlan maradt: „nem tehetem, nem engedi a lelkiismeretem!“ Majláth György országbíró, ki mint igazgató és tiszteleti tag mind a két ülésen jelen volt, e sza-j vakban tört ki: „életemben nem láttam ilyen embert!“ A diszülést követő lakomán ugyan ő, hideg büszke természetnek tartották, lelkesülten emelte poharát a távollevő Arany János egészségére: „akinek nemcsak neve, hanem jelleme is arany“. Ferke. \?ig pásztor fiú volt. S fényes angyal-szárnyon mennyországba szállott. Kunsági mezőben Déli deleiében, Nem iát soha többé Futó délibábot. Kunsági mezőben Hiába piroslik A pipacs virága. Többé nem szakasztja 5 nem is akaszthatja Lányok ablakába I Kunsági mezőben Haj, hiába zendül A pacsirta szója! Mindenki hallhatja, Meg is sirathatja — Csak ó nem tud róla I Kunsági mezőben Hiába sirdogál , Pásztor furulyája I Delelhet a ménes, Bodri lehet éhes, — ügyet se vet rája. Kunsági mezőben Arany napsugáron Fehér lelke szálldos . . . Hosszúgémű kútnál Amikor elunja — Benéz az anyjához. Klrlkf Karolj. HÍREK. Arany c. gyönyörű vezetőcikkünket lapunk kiváló, kedves munkatársa, Kürthy Károly ref. h. lelkész, köri elnök, a „Protestáns Társaskör“ Arany Emlékünnepélyén megnyitó beszédként tartotta. Szárny Gyula búcsúja a kamarától f. hó 1-én nagy és meleg ünneplés kereés V. kamatkölesönből az intézetnél 699,85# K jegyeztetett és saját 6fy000 K jegyzésével együtt az összes hadikölcsönjegyzés 1.169,250 K. Megemlíti a jelentés, hogy a betétállomány emelkedett, hogy az intézet helépett a Pénzintézeti Központba. Az elért 41,104 K 89 f nyereségből 18,285 koronát leírásokra, 4000 koronát a tartalék dotálására, 4651 K 12 f az I igazgatóság és felügyelő-bizottság alapszabály- I szerű jutalékára, 1968 K 77 f-t tisztviselők es szolga jutalmazására, 200 K-t hadi jótékony célra javasol fordítani, osztalékul pedig résztében történt- A közgyűlés Szävay Gyulát her- vényenkéntl 24 koronájával 12,000 koronái VQ/ihoioi (ovi Qnnomai n homcnosor a Irn m u r>a ; * “ 7 vadhatatlan érdemei elismeréséül a kamara örökös főtitkárává és az elnöki tanács tagjává választotta meg és széleskörű tevéKenységét jegyzőkönyvében megörökítette. Elhatározta továbbá, hogy Szávay Gyula arcképét megfesteti és megbízta őt az országos bizottságokban a kamara képviseletével. Kitüntetések. Dr. Cukor Istvánt, a 60. közös gyalogezred tartalékos ezredorvosát, — ki most egy fővárosi katonai kórházban teljesít szolgálatot — Ö Felsége a király „az ellenséggel szemben kitűnő és önfeláldozó szolgálatáért“ legfelső dicsérő elismerésben részesítette. Ez Dr. Cukor Istvánnak már az ötödik kitüntetése. — Weinberger Imre tüzérhadnagy az ellenséggel szemben való vitéz magatartása elismeréséül a másodosztályú német vaskeresztet kapta. Választás. A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara a f. hó 1-én tartott közgyűlésében a kamara eddigi érdemes helyettes titkárát, Radó Dezső drt titkárává, segédtitkárrá pedig Julov Viktor dr. fogalmazót választotta meg. Egy fővárosi pénzintézet üzleti érdekeltsége városunkban. A Magyar Bank és Kereskedelmi részvénytársaság az Első Nagykárolyi Mügőzmalom Részvénytársaság részvényei nagy részét megvette és ezáltal a malmot érdekkörébe beavatta. Hir szerint normális viszonyok beállta után a jelenlegi telepen egy napi nyolcszáz métermázsa őrlési képességgel bíró malmot fog a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság építtetni. koronát javasol kifizettetni 1917. évi március hó 12-ik napjától kezdve. Az intézet betétállománya 1.517,110 K 39 f. Ipartestületi közgyűlés. A Nagykárolyi Ipartestület február hó 25-én tartotta, ez évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében Marián Ferenc elnök elnöklete alatt. A gyűlés természetesen igen gyengén volt látogatva, hiszen az iparosok legnagyobb része hadba van vonulva. 546 iparosból az elnökön kívül 11 volt jelen az ülésen.. Elnök a megjelentek üdvözlése után áttért a tárgysorozatra, felolvastatott a múlt évi közgyűlés jegyzőkönyve, az ipartestüíet elöljáróságának jelentése, a múlt évről szóló zárszámadás, melynek tudomásulvétele után Miks József pónztárnok részére a felmentvény megadatott. Bemutatta- tott ezután a folyó évre szóló költségvetés, ezzel kapcsolatosan elhatároztatott, hogy aaiieny- nyiben a bevételek a kiadásokat nem fedeznék, a különbözet kölcsönvétellel fedeztessék és az elnökség és elöljáróság a kölcsön felvételére feljogosittatott. Molnár Ignác szólalt fel a költségvetés tárgyalásánál és hangsúlyozta, hogy a jegyző fizetését szerette volna emeltetni, azonban minthogy a mostani rósz anyagi viszonyok mellett ezt most nem lehet, indítványozta, hogy a hivatalos órákat a közgyűlés apassza, úgy, hogy délután ne legyen hivatalos óra, ami által a fűtésben és világításban is meglehetős megtakarítás log eléretni-, a. jegyzőnek pedig lehetővé tétetik, hogy valami mellékfoglalkozás üzésével anyagi helyzetén Az átalakulás folytán a f. hó 18-án tartandó valamit javítson, azonban ez a sürgős ügyek _______ _ :____(.i;:_________azonnali elintezeset nem akadályozna. Az mközg yülésen az eddigi igazgatóság, felügyelő bizottság és végrehajtó bizottság tagjai állásukról lemondanak, az alapszabályokon bizo ditványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután következett 8 kilépő rendes elöljárómozisok .slkM.etnek és A .gazgató- *£*■«* nyos ság és felügyelő-bizottság újjá alakittatik. választattak egyhangúlag elöljárósági tagokká: Marián Gyula, Holczmann József, Orosz János, lít ÄÄA ÍS;*** György, Hmm Fereác, i9u W j választattak a számvizsgáló-bizottság tagjaivá: "“F“»“'“ -,T ullT ifjú Kinczli György, Lőrincz György és Molnár érdekkor minél szelesebb alapra való kifej- , „inthnJ kLh',1 lesztését, egy ily nagy pénzintézet városunk egyik ipar- j A , JRá 1 j*” é Soós Zsi ' ond Mesrvállalatát érdekkörébe bevonta s a városi Anlal> nacz Jlinos es ö00s Me2 hatóság bizonyára elő fogja segíteni ezen . A1 An a KL olortTio wo 1 Á Infoi _ 1 * * J w Ignác. Minthogy indítvány beadva nem lett, ja közgyűlés tárgysorozata pedig kimerittetett, Gyászosét. Sági Ármin betétszerkesztő j elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Albanezi telekkönyvvezető — ki egyidőben a helybeli Mihályt, Fekete Györgyöt és id. Toma Pált járásbíróságnál a tkvi betéteket szerkesztette — j felkérvén, a közgyűlést berekesztette. február hó 21-én 47 éves korában Győrött elhunyt és 23-án ugyanott nagy részvét mellett tétstett örök nyugalomra. A főgimnázium ünnepe. A főgimi. ifjúsága március 15-én az intézet tornatermó- J ben hazafias ünnepet tart a nagy napok em- Hymen. Dr. Moskovits Lajos bányaor- lékére. Műsoron van ének, zone, szavalat és ~~ """ ünnepi beszéd, amelyet Ambruszter Sándor kegyesrendi tanár log mondani. Jegyek Bra- neczky Józsefnél előjegyezhetők. Az ülőhelyek számozottak. Az első öt sor egy-egy helye 2 K, a többi ülőhely és állóhely ára 1 korona. Az ünnepet a Vöröskereszt és a helybeli hadiárvák javára rendezik. Részletes műsort legvos f. hó. 11-én esküszik örök hűséget Nagy i József helybeli tanitó leányának, Böskének. Közhirrététol. A hegyközség 1916. év. zárszámadása a közgyűlés 1. számú határoza. tavai, — továbbá a hegyőrség háborús segé. lyét felemelő 4. számú határozat f. évi már cius hó 8-tól bezárólag 23-ig a városi számvevőség kivatalos órák időközében betekinthe- közelebb hozunk. ti és az ellen észrevételeit irasban beadhatja Nagykárolyban 1917. március 5-én. Hegybíró. A „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság Nagykárolyban“ folyó hó 10-én délelőtt fél 11 órakor saját helyiségében tartja meg rendes közgyűlését a szokásos tárgy- sorozattal azzal a különbséggel, hogy alapszabályainak oly módosítása is fel van véve. mely szerint kereskedelmi áruk, általában idevágó dolgok adás-vételét is felveszi üzletkörébe és hogy 3 felügyelő-bizottsági rendes és 1 póttagnak 3 évre leendő megválasztása is szerepel a tárgysorozatban. Az igazgatóság jelentése hangsúlyozza, hogy a háború folytán előállott súlyos gazdasági helyzetből kifolyólag üzleti tevékenysége főleg a meglevő üzletek fentartására és azok megjavítására szorítkozott és áruüzletekkel is foglalkozott elég jó eredménnyel. Kiemeli a jeleetés, hogy a IV. Pénzintézeti közgyűlés. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank rt. vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel tartotta meg #z évi rendes közgyűlését saját helyiségében Berger Ármin elnök elnöklete alatt. Elnök a megjelentek üdvözlése után a közgyűlést megnyitottnak nyilvánította, a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Adler Adolf intézeti ügyészt kérte fel. Ezután megállapittatott, hogy a közgyűlés szabályszerűen meghirdettetett, hogy a részvényesek meghivattak s minthogy 642 részvény képviseletében 25 részvényes megjelent s a közgyűlés az alapszabálymódositásra is határozat- képes, a jegyzőkönyv hitelesítésére Vetzák Ede, Róth Károly és Szeghő Ödön részvényeseket kérte fel. Ezután bemutattatott az igazgatóságnak az 1916. évre vonatkozó jelentése a zárszámadásokkal és nyereségfelosztási javaslattal, valamint a felügyelő-bizottság jelentése, utóbbi