Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-02-07 / 6. szám
I TÁRSA P A L M I HETILAP. Nagykároly város h ’ v a u 1 o hirdetéseinek közlönye. MegjeieniP »rinden szerdán. Előfizetési árak: Egész Tvrr.......................... . . S'— kor. Fe l évre............................. 4-— . Ne gyedévre..........................2- - , Egyes szám..........................—’20 . Tanítóknak egész évre . . 6-— Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől neiii fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. . Nyilttév sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza » Meglesz a jéggyár. Irta: Braneczky József. A jegyár ügyo a megvalósulás felé közeledik. E lap hasábjain többször olvastuk, hogy mily nagy szükségünk volnna egy jéggyára és az mily nagy hasznára lenne a városnak. Különösen az elmúlt év nyarán éreztük a hiányát, amikor sem a mészárszékekben, sem a sörraktárakban, sem pedig a kórházakban nem volt egy darab jég sem. Az ételt, a húst a tejet nem tudtuk másnapra el- teni s a kórházakban betegeinket nem tudtuk eléggé ápolni. Közegészségi szempontból épugy, mint gazdasági szempontból feltétlenül szükséges Városunkban a jéggyár. Lapunk 1916. december 12-iki számában a jéggyár ügyét újból felszínre hoztuk, s egy-két adattal a jéggyár felállításához, üzemben való tartásához és a költséghez szóltunk hozzá más városok jéggyári üzeme alapján. Mivel pedig a város, szegénysége miatt nem akarta a jéggyár felállítását vállalni, e lap agilis főszerkesztőjével: dr. Adler Adolf úrral hozzáláttunk., hogy a gondolatnak a polgárság erejéből testet adjunk. A polgármester ur elnöklete alatt összehívtuk a az érdekelteket január 14-én megbeszélésre, ahol Vetzák Ede, bankdirektor ur magáévá tette az ügyet és mindjárt költségvetést is kért 3 gyártól. F. hó 5-én délelőttre az érdekelteket újból összehívtuk, s ekkor Vetzák Ede bankigazgató már egy alapítási tervezetet terjesztett elő, amelyet kivüle az Ipar- és Közgazdasági Bank R. T. igazgatósági tagjai írtak alá és még egvpáran, amint alább olvashatjuk. A Kenyérgyár virágzása, »mely ugyancsak Vetzák Ede vezetése alatt áll biztosíték arra, hogy itt is teljes eredményt fogunk elérni. Hála Istennek, most el tudjuk magunkat jéggel látni — csak volna mit hűteni, — most nem érezzük a jéggyjtr szükségét, de llfezen ilyen praktikus értékű intézmény nem készül ad hoc, hanem jövő időre. A vállalat alaptőkéje 30000 korona lesz. Egy részvény 200 korona. Hétfőn délután kezdtük gyűjteni az aláírásokat és estére már 55 részvényt Írtak alá. Az ügynek ezen lelkes támogatása is bizonyítja az intézmény szükségét. Erős és biztos a reményünk, hogy jövid idő alatt gazdát kap az összes részvény. A bankokon és a sörraktárosokon kívül a magánosokat is szeretettel kérjük az ügy hathatós támogatására. Sorra vesz- szük az összes érdekeiteket: henteseket, mészárosokat, vendéglősöket, kereskedőket, korcsmárosokat, hogy résztvegyenek ezen áldásos intézmény megállapításában. Most már az ügyet nem szabad fele utján hagyni. Előre! Az „Alapítási- Tervezet* igy szól: Alulírottak „Nagykárolyi Jé|gyár Részvénytársaság“ cég alatt Nagykárolyban részvénytársaságot alapítunk, melynek tárgyát fogják képezni a miijéggyártás és más ipari foglalkozás. A vállalat 50 évi időtartamra alakul. I A vállalat alaptőkéje 30000 kor., azaz harmicezer korona, inei'y löo órb, egyen ként 200, azaz kettőszáz koronáról kiállított és névreszőló részvényből áll. A részvényaláirás zárideje 1917. évi március hó 1. A részvények névértékének 10, azaz tiz százaléka: 20 kor. és költségekre 5 kor. az aláírás alkalmából, további 90°/o-a, pedig három részletben: 1917. március 15-ig részvényenként 60 K. 1917. április 15-ig részvényenként 60 K. 1917. május 1-ig részvényenként 60 K. fizetendő a Nagykárolyi Takarékpénztárba. Az alapítók egyedül azt a jogot tartják fenn magunknak, hogy a részvény- társaság első igazgatóságát három évi időtartamra kinevezhessék. A részvényaláirók az alakuló közgyűlés határnapjáról a Nagykárolyban megjelenő lapokban nyolc nappal előzőleg közéteendö hirdetmény utján fognak értesittetni. Nagykároly, 1917. január hó 25. Az alapítók betűrendben: dr. Adler Adolf dr. Antal István Braneczky József Brichta Miksa Cserny József Gózner Kálmán Kleiner Dezső Lukácsovics János Matolcsy Sándor Moskovits Menyhért Pénzéi Mihály Récsei Ede Rubletzky Ignác Schusteritsch Ferenc Shilbeck Károly Sengschmiedt F. Stroh máj er Ferenc Tichy Gyula Vetzák Ede Dr. Vetzák Ede dr. Vetzák Sándor Weisz Lajos Kovács kályhás itthon. Lakása: Petöfi-utca 41. sz. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt a városházán a polgármester szobájában tartotta meg rendes közgyűlését, mivel a tanácsterem a nagy hideg miatt eléggé felfüthető nem volt. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester délelőtt 10 órakor az elég szép számban megjelent képviselőtestületi tagokat üdvözölvén, napiretid előtt bejelentette, hogy városunk egyik köztiszteletben állott polgára, a képviselőtestület egyik igen szorgalmas tagja, Mercs Imre váratlanul elhunyt. Indítványára a képviselőtestület nevezett tagja feletti elhalálozása miatt részvétét jegyzőkönyvileg kifejezni határozta. Az igy üresedésbe jött helyre Fábián Béla sorrendben következő póttag behivatott. Bemutattatott ezután polgármesternek a képviselőtestületben beállott változásokra vonatkozó jelentése. Eszerint özv. Kaufmann Jakabné Dr. Melinda Lászlót, gróf Károlyi Gyula Jurcsek Bélát, özv. Győrfy Józsefné Brichta Miksát, özv. Kaufmann Izidorné Singer Mártont, a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbank rt. Moskovits Menyhértet, a Nagykárolyi status-quo izr. hitközség Schönfeld Lázárt, özv.'Josits Miklósné Schnébli Károlyt, a Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület Pénzéi Mihályt, a Nagykárolyi Közgazdasági Bank rt. Grünfeld Miskát nevezték meg megbízottul s minthogy Jurcsek Béla és Moskovits Menyhért már virilis jogon tagjai a képviselőtestületnek, ezek két szavazati joggal fognak bírni. Igaz Károly, özv. Sternberg Mórné* a Budapesti Belvárosi Takarékpénztár rt. megbízottat nem nevezvén meg, joguk ennek megnevezéséig szünetel. Dr. Somossi Ignác bejelentette, hogy a házát eladta s igy virilis jogát megszűntnek tekinti, miért is Dr. Stern Adolf vármegyei alispán utján felszólittatni rendeltetett, hogy megbízottját nevezze meg. A városi jogügyi-bizottságba tagul Dr. Várady János, a gazdasági és pénzügyi-bizottságba Scnébli Károly, a legtöbb adót fizető városi képviselők 1918. évi névjegyzékét kiigazító választmány elnökévé Dr. Adler Adolf, tagjaivá Fiók Albert, Dr. Melinda László és Varga Imre, az esküdtképes egyének névjegyzékét összeállító bizottság tagjaivá Hahn János, Reök Gyula és Fézer János, a városi pénztár- vizsgáló-bizottság tagjaivá Nonn János, Dr, Tóth Zoltán és Csanálosi József, végül árvaszéki szavazó ülnökke Lévay Béla választattak meg. A városi közkórház alapszabályai kor- mányhatóságilag jóváhagyott második módosítása kihirdettetett. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a polgári leányiskolái ösztöndij-alapitvány alapitó oklevelének kiegészítése iránti rendelet© lolytán a megfelelő kiegészítés eszközöltetett és tudomásul vétetett, hogy az alapítványi tők©
