Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1917-10-17 / 44. szám

NAGYKÁROLY ÉS YIDÍKE 2 A kormány munkája és tervei. '£>• “ V ' * ■ " Még mindig tart, tombol a rettene­tes világháború, amelynek nyomában a gondok özöne vesz körül s nehezül vál- lainkra. Panaszkodtunk mindig, — né­pünk vérében gyökeredzik ez — de most a panaszos sóhajok és szavak szinte szünet és pihenés nélkül szállanak az emberek ajkiról. Panaszkodunk min­den ellen, jó ősi magyar szokás szerint különösen a hatóság s főleg a kormány ellen. A kormányt hibáztatni és okolni minden bajért, minden nekünk nem tetsző dologért, igen azért is, ' aminek nem az az oka — általános rossz szo­kása a magyar embernek. Különösen kormányváltozás esetén és idején szinte csodákat várunk az uj kormányférfiaktól. Jgy vagyunk most is, s mivel égbekiáltó s földet rengető csodákat nem lát a már - csodákra éhes ember — elégedet­len s mit tegyen egyebet, zúgolódik s panaszkodik a hatalmon lévők ellen. Pedig tekintsünk csak körül, nyissuk ki szemeinket, lássunk, s a látottakon gon­dolkozzunk okosan és bölesen és hig­gadtan, s kénytelenek vagyunk belátni és őszintén bevallani, hogy az adott vi­szonyok között egyetlen kormány sem téhet többet, cselekedhet jobbat, s alkot­hat bölcsebbet, mint a mostani. Hogy a Wekerle kormány mindenben, minden téren megteszi a maga kötelességét, s legjobb tudása, tehetsége s akarata sze­rint odaadással munkálkodik, fárad, dol­gozik az ország, a nép javáért, mutatja és bizonyítja az a sok fontos és közérde­kű, nagyszabású terv, amelyet megvalósított, részben pedig megvalósítani siet. íme csak néhány népünket leginkább érdeklő dolog: Földmiveléssel foglalkozók állatállo­mányuk arányában kapnak korpát, ten­gerit. A szőllősgazdák érdeke is kielégí­tést talál. Sok helyt— amennyire lehet — az államtól kölcsön hordókat kapnak, termésüket nagy áron eladhatják. Egyáltalában tehát a Wekerle kor­mány programmja és eddigi működése részletekben, úgy mint általánosságban megnyugtató. A kibontakozás útjait úgy egyengeti, hogy fokról-fokra mindig jobbat és jobbat remélhetünk. Egy-egy lépéssel mindig előbbre visz bennünket az áldott béke korszakához. Ha pedig tudjuk, hogy mindigjelöbbre megyünk, akkor könnyebb a megnyugvás a háborús szenvedések és nélkülözések elviselésében. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy a Wekerle-kormány a megnyugvás, a köny- nyebbités, a legjobb reménységek útját nyitotta meg az ország népe előtt. Válasz Lilának! Zongorázni kis szobába szépén, Együtt ülni meghitt melegen, Karadt szemmel alkonyaira várni Mmt lopódzik at a nagy begyen. Kün az utcán ismerőst keresni, Egy beképzelt, szem regény után 1 Minden percben új örömre lesni . . . Lilikem, ez hangulat cupán! Képzeletben úgy tudni szeretni, Mint hatalmas; földöntúli lény, Mely szent csókkal költi let a Reggelt S nem kell hozzá francia regény. Tombolás keli.! Nagy vihar zugasa, Mely közöttünk hegyeket emel. És a lelkünk kinos pusztulása, Hogy ajkunk egymásra sose1 lel! Hűn szerelni, hogyha messzi tájon, Mindennütt csak pusztulást találunk. Hinni . . tudni s nem remegni tőle, Hogy csak egy perc eletün* s halálunk ! Hogy csak egy perc s elmerül a sajkánk S eltemetnek ehes . . . nagy habok . . . Tudvalevő, hogy pénzünk megrom­lott értéke egyik főoka a drágaságnak. Wekerle programja: a valuta helyreállí­tása. A koncepciót Wekerle megrajzolta és munkáját megkezdte. Ez nagymérték­ben enyhíteni fogja a drágaságot. A szénellátás szinte leküzdhetetlen nehézségekkel jár. A kormány már jó- előre mégis megtette a kellő intézkedé­seket, hogy minimális fütő és tüzelőa­nyaggal az ország lakossága ellátható le­gyen. Wekerle és Serényi programmja, hogy Magyarországot magának Magyaror­szágnak széntermelése lássa el. Egyelőre ez még nehézségekbe ütközik. Tehát in­tézkedések történtek, hogy külföldről ér­kezzen megfelelő szénmennyiség. Sociális reformok : rokkantak, hadi­árvák és özvegyek ellátása, hadisegélyek és a közalkalmazottak háborús segélyé­nek fölemelése szintén enyhiti a magán terhek viselését. Burgonya kevés termett, mindenki tudja. Hadik közélelmezési miniszter úgy intézkedett, hogy arányosan legyen elosztva. Ruházat biztosításáról ármegállapitó bizottságokat fog a kormány szervezni. A szegény néposztály élelmezésének olcsóbbá tétele: Hadik gróf programmja. Erdélyi károk kifiietése megkezdő­dött, . . . Látja . . . látja, akik úgy szerelnek Mily hatalmas, szent, dicső nagyok I Ámde most csak mint poéta szóltam, Hisz szeretni nem tanultam én. Mindig ilyen bús, mogorva voltam, Kinek csak könny csillog két szemén. Majd ha egyszer újra tavasz ébred, Majd ha újra lombos lesz az ág, Szóljon akkor s elmegyek csodálni Azt az édes kis leányszobát . . . (Nagykároly). Margitay Imre. Színház. Kedves direktorunk s ambiciózus tár­sulata a hét folyamán két újdonsággal ked- j veskedtek. Fiatal tehetségeket szólaltattak; meg, kik közül egyik az élet fényes derűjét villantotta szemünk elé, másika magas te­tők szépségibe emelt s rejtőzködő mélységek szakadékait jelenitá meg. Ott hajnali^sugár, napsugaras lég, vidám mosoly, ifjú örömök; ,itt sötét homály, gyászos, borongós, vergődő szív, megcsalatott élet, felhördülő sikoly. Ott egy névtelen senki, kit a véletlen a szerencse magaslatára emel, melyről soha nem is álmodott; itt egy álmodó, kinek csillaga más ölébe hull s kinek virágát más szakítja le. Ott szédületes karrier — minden érdem nélkül; itt szédületes bűn, mit ma­gára vállal egy álmot kergető — szerelem­ből. Ellőbbi: Újhelyi „Őfensége kalapja“ cimü komédiája nevettet; utóbbi »Király­nőm meghalok érted" három felvonásos szinmüve könnyre fakaszt. Aki felejteni i akarja minden adósságát, siessen elővételbe lekötni jegyét Újhelyi darabjának előadására é aki egy szinpadilag hatásosan szerkesztett színmüvet óhajt, pézze meg Villány .hang­zatos ciniü, izgalmas, változatos darabját. E darab háborús színmű. Oroszországban ját­szik. Témája a katonaszabaditás. Egy orvqs, hogy fiatal feleségének jólétet, kényelmet, ragyogást biztosítson, iszonyatos bűnre vete- I medik. Katonákat szabadit. Az asszony mielőtt csak sejtené is férje gonoszságát, ; megcsalja egy fiatal hadbíróval, ki éppen a katonaszabaditással gyanúsított orvos lelep­lezése végett érkezett meg a városba. A bi- i rónak sincs még gondolatában sem, hogy meghóditottjának férje a bűnös, aki neki nagybátyja. Mikor megtud mindent, siet, hogy leszámolásra állítsa elő a bűnöst. S ez alatt a kétségbeesett asszony — ki férjét a leleplezés után megszereti — lelövi a had­bírót. A szörnyű tettet egy félénk, remegő zsidó tanár, ki az asszonyban királynőjét látja, magára vállalja s ha kell, meg­hal érte. A főszerepet Völesei Rózsi adta. Szim­patikus jelenség s nehéz feladatát fiatalsága dacára elég sz>'p eredm nnyel oldotta meg. Hangja kellemes, nem egy helyen meleg tó- ! nusu. Kár, hogy a szónokiasság mezejére is át át csap, mi rovásán megy a társalgás természetességének. Nemenyi a szép nő jó- lelkii, de bűnös férjét játszotta finoman, elsőrangúan. Melegen üdvözlöm, bár hozzá­vagyunk szokva, hogy ha egyéniségéhez mérhető szerephez jut. kiváló alakítást pro­dukál. Hát még ha zen hetne beszéde mu­zsikája !!! Lélekteljes alakítást nyújtott Vá- radi a lenézett, kiguuyolt s félve remegő zsidó tanár megjátszásában. Szépen, értel­mesen, természetesen beszélt. Egy vonás sem emlékezteit a sebesen beszélő s igy már csak néhai Váradira. Nyílt színen meg- érdemlett sürü tapsot aratott. Simo« Jenő nyers erővel, hatásosan érzékeltette szerepét. Kiváló, elsőrangú erőt látok benne. A kö­zönségnek letszeit a darab s az. Ízléses rendezés. A fent említett mulatságos darabból sikeresen vették ki részüket: Varadi, Simon, j Tímár, a fiatal Neményi és Baranyai. Elis­merést érdemelnek a női szereplők. A többi előadásról és szereplőkről — helyszűke miatt — a legközelebb. Addig is illesse dicséret Baranyait szép hangjáért. —y —y. hírek. Személyi hírek. Plachy Gyula miniszteri tanácsos m. kir. pénzügyigazgató hivatalos ügyben ma a fővárosba utazik. — Debreczeni István kir. tanácsos polgármester ma reggel többrendbeli hivatalos ügy elintézése céljából Budapestre utazott. — Dr. Kovács József, városunk főorvosa, m. kir. honvod ezredorvos — ki hosszabb idő óta katonai szolgálatot teljesít és többszörös kitüntetésben részesült — f. hó 14-én hosszabb szabadságra hazaérkezett. Kinevezés. Hollós József posta- és táv- irdai műszaki főtanácsost, ki villanytelepünk létesítése és fejlesztése körül tevékenységével érdemeket szerzett, a király posta- és távirda- igazgatóvá nevezte ki. Választások, Á jövő hónapban tartandó vármegyei közgyűlésen betöltésre kerülnek a mátészalkai főszolgabirói, valamint az összes üresedésben levő szolgabirói és aljegyzői állá­sok. A főszolgabirói állásra a helyettesitett és ezen állásra minden tekintetben megfelelő Jeszenszky Béla tb. főszolgabirót fogják meg- válaszíani, az üresedésben levő aljegyzői ál­lásra pedig legkompetensebb jelölt Schuszce- rits Béla közigazgatási gyakornok, ki ezen állásában már évek óta kiváló szorgalommal, megfelelő szakértelemmel és előzékeny, szere­tetreméltó modorával úgy felebbvalói, mint tisztviselőtársai és a vele érintkező nagy kö­zönség sympathiáját kiérdemelte s igy biztosra lehet venni azt, hogy egyik aljegyzői állásra egyhangúlag fogják megválasztani. Házasság. Singer Márton volt helybeli jónevü borkereskedő és villanyíelszerelési üzlet­társtulajdonos, jelenleg budapesti lakos, f. hó 21-én esküszik örök hűséget Budapesten Hup­pert Lipót budapesti lakos leányának, Lilinek. \

Next

/
Thumbnails
Contents