Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)

1917-01-31 / 5. szám

%

A szeszfőzde,

a „városi központi szeszfőzde“ letárgyalt ügye kezdi fűteni, melegíteni és hevíteni a kebleket. Nem azért, mert szeszről, hanem, mert e pótadóval alaposan, amúgy istenigazában megterhelt város részére tekintélyes jövedelemmel kecsegtető nagyobb szabású vállalatról van szó.

De tulajdonképpen miről is van szó, s hogyan áll most ez az ügy ? Érdemes ezt — mivel hozzá értő hozzá nem szól — minekünk. ha csak röviden, nagy vonásokban is ismertetnünk, mert városi, s igy mindnyájunkat érdeklő es érintő ügyről van szó.

Úgy véljük, s úgy tudjuk, hogy a magas pénzügyi kormány a szeszfőzdék megrend- szabályozásával azt kívánta s kívánja elérni, hogy a szeszfőzdéket nemzetgazdasági szempontok szolgálatába állítsa, s ezáltal is az ország lakosságát — kivált az alíöldön — a kerteszet és gyümölcstermelés nagyobbmérvü fejlesztésére serkentse. Ép ezért a pénzügyminiszter elsőbbséget biztosított a községeknek és városoknak, ha ezek maguk kívánnák házi kezelésben a szeszfőzde felállitási jogot gyakorolni. Ezt a felhívást Nagykároly városának is megküldték, s a városi tanács indítványa, s a városi -gazdasági- jog- és pénzügyibizottság javaslatának meghallgatása után, a város képviselőtestülete a városi szeszfőzde felállítását egyhangúlag elvetette, illetve lemondott a felajánlott elsőbbségi jogáról. E határozattal ellentétben Szatmár varosának törvényhatósági bizottsága — ahogy olvastuk — mint igen fontos közgazdasági tényt örrömmel üdvözölte a központi szeszfőzde felállítását s azt el is határozta.

Laptársunk, az „Északkeleti Újság“ vezetőcikkében részletesen foglalkozik e kérdéssel s megdöbbenéssel látja a két szomszéd város homlokegyenest ellenkező határozatát, s erős és éles hangon mond szigorú bírálatot és Ítéletet. a város vezetőségének és képviselőtestületének „járatlanságát dokumentáló,“ a „hivatása tudatában“ nem levő, s „gyakorlatia gondolkozással“ nem biró testületeknek határozatáról, mit „szomorúan mutat ez az eset is“. S im rámutat arra, hogy a mi nem kellett a városnak, mint „pénzügyi sikerrel biztató vállalkozás,“ azután kapva kap, de sőt versenyezve és versengve tülekszik — mint „igen jó üzletért“ két pénzintézet is.

Ha mindez igaz, ismét egy szomorú, mélységesen elszomorító bizonysága annak, hogy a mi lakosságunk, ami közönségünk, menynyire indolens, hogyne mondjam érzéketlen meg a javát, anyagi boldogulását érinLő és előmozdító kérdések iránt is. Hol voltak az ügyhöz értők bölcs szavukkal és tanácsukkal, vagy ha nem volt módjuk, alkalmuk avagy éppen joguk (?) nézőtöknek illetékes helyen való kifejtéséhez — miért nem adták elő a helybeli lapok hasábjain?! Valóban megérdemeljük nehéz, szerencsétlen helyzetünket és sorsunkat, mert mi magunk sem igyekezünk és akarunk önmagunkon segíteni. Pedig hát igaz a bölcs mondás: „Segíts magadon, s . . .“

Nem bocsátkozom az ügy bírálatába, mert teljességgel nem értek a szeszfőzde dolgához, de az ügyet ismertetni, mivel az ismertetve sem volt nem csak eléggé, de kevésbé sem, lapunknak is kötelessége, s e mellett *— mivel épften kapóra jött — némiképpen felvilágosításul — rámutatunk egy alföldi város eljárására.

üz „Északkeleti Ujság“-gal együtt hozta a posta a „Szarvasi Hirlapot“-ot, s mindkettő ép a városi szeszfőzde felállításának kérdésével foglalkozik vezető cikkben. A „Hírlap“ ott is elitéli az elöljáróságot, amely „kurtán, könnyen elutasította az ajánlatot“ s melegen üdvözli a gazdákat, akik a népes alakuló közgyűlésen elhatározták a „Szövetkezeti Szeszfőzde“ létesítését. Szarvas városa nagy gazdálkodó város. Kertészettel és gyümölcsészettel még oly mértékben sem foglalkozik a közel 30000 lakossal biró város, mint Nagy Károly városának lakossága. A nagy gazdaközönség ott felismerni vélte a nagyszabású terv létjogosultságát, s ait megvalósítani is igyekszik a köz javára. Nálunk a nagyfontosságu kérdés iránt a lakosság, a nagyközönség helyett — mint olvassuk — két pénzintézet érdeklődik melegen, s a kínálkozó alkalmat megragadva, ő óhajtja a jogot

N A G Y K\ A R: 0' L Y É& VIDÉKE.

| megszerezni. Az az egy. holtbizonyos, hogy a I bankok nem kárukat, hanem javukat akar- | ják ezzel is munkálni, forgalmukat, jövedelnni- j két növelni* s ezzel alaptőkéjüket és a részvényesek osztalékát emelni.

Ami nekik javukra szolgai, az a városnak kárára válnék, amiből ők biztosnak Ígérkező hasznot látnak, az a városnak biztos- j nak látszó kárt okozna?- . . Lassúnk tisztán

ebben a kérdésben is.

Szóljanak hozzá alaposan, a fontos kér- j dést minden oldalról megvilágositva a közér- | dekében és javára a hozzáértők. — » hozzá | nem értő után. (R. K.)

Nagykároly, Városi Szinház.

1016 ! k. s*i. Fj.)_ í lövulfj. Stefftiberg^rSándór kérelme néhai id. Sternberg ' Mör-és-neje jpté- koriycélu alapítvanya értékpapírjainak őrizeti)® I vei ele iránt. (9704^-1916 ok. sz. Alj.) ) IT. A városi gyeprwester kérelme fizetésjavitás- iránt. (452—1914^ k. sz. Alj.) 18. Pápp Emil adóhivatali főtiszt és- családja illetőségr ügye. (10199—1®iI6 k. szn. Alj.) *19. Kiskorú Csontos János illetőségi ügy». (4804>— l9M<*k..sz.. Alj.) 20. 1916»novembe» havi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése. (1Q893H-I91’6'.k, szám. Alj.) 21.1 1916 december havi pénztárvizsgálat eredményének bejelentése, (11908^-1916* k. sz.

; Alj.) 22i. Polgármester indítványa a nőegylet által létesítendő fiatalpu , cipőket készítő* hazi- i ipari tanfolyam segélyezése iránt. 222. A1* közgyűlést flórával megekfeöleg beadható indit- | vanyok tárgyalása.

Kossuth Ciajos rEödor a „Spórái uj- ] ság“ értesülése szerint nagy I»leg,. hivatalát I sem képes már ellátni, » nyugdíjaztatását kéri.

| Kossuth — hir szerint —** Swijcba szeretne ^költözni*.

Pénteken, február hó 2-án:

Elektromos ember.

o* Harry Pál rendezésével, o

Szombaton, 3-án:

A zendai leányzó.

Dráma 3 felvonásban.

Vasárnap, 4-én:

A KARTHAUSI.

Regény 6 felvonásban.

Szerdán, 7-én:

A dzsungel leánya.

Amerikai dráma.

HÍREK.

Meghívás. 944—1917 k. szám. Nagykároly r. t. képviselőtestülete tagjait 1917. évi február 4-én délelőtt 10 órakor a városháza I tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre | tisztelettel meghivom. Nagykároly, 1917. évi 'január hó 30 án. Dehreczeni István, polgár- mester. — Tárgysorozat: 1. Polgármester jelentése képviselőtestületben beállott változásokról. (Kj.) 2. A városi jogügyi-bizottságba jegy képviselőtestületi tag megválasztása. (Kj.)

3. A városi gazdasági és pénzügyi-bizottságba egy képviselőtestületi tag megválasztása. (Kj).

4. A legtöbb adót fizető városi- képviselők

1918. évi névjegyzékét kiigazító választmány megalakítása. (Kj.) 5. Az esküdtképes egyének névjegyzékét összeállító bizottság megválasztása. (Kj.) 6. A városi pénztárvizsgáló-biaott- ság tagjainak megválasztása. (Kj.) 7. Egy szavazó árvaszéki ülnök megválasztása. (Kj.) 8.

A'városi közkórház alapszabályzata kormány- hatóságilag jóváhagyott második módosításának kihirdetése. (11255—1916 k. szám. Kj.) 9. Vallás- és j,közoktatásügzi m. kir. miniszter ur 125978—1915 VIII. a. számú rendelet® a poli gári leányiskolái ösztöndíj-alapítvány alapitó i oklevelének kiegészítése iránt. (11697—1916 k. szám. Alj.) 10. Marosa Benő városi kertes* kérelme végkielégítés iránt. (675—1917 k. sz. Fj.) 11. Révainó Jármi Ilona óvónő kérelme nélkülözött természetbeni konyhakertért évi 100 K kárpótlás iránt. (10919—1916 k. szám. Kj.) 12. Ózv. Griszháber Albertné kérelme a városi szegények részére szállított koporsók árának emelése iránt. (11469—1916 k. szám. Kj.) 13. Adóösszeirást teljesítő városi alkalmazottak kérelme fizetéspótlék iránt. (11394— 1916 k. sz. Fj.) 14. Az izr. nőegylet kérelme a népkonyha fokozottabb segélyezése iránt. (335—1917 k. sz. Fj.) 15. Csíkszereda r. t. város kérelme anyagi támogatás iránt. (11263—

Meghívó.* A\nagykárolyi hadiárvák javára 1917 február • 10-éu este -7 íórakor a vár- ! megyeháza nagy terme Lan Greger György,né he- ! gedü-, es énekiaüvészn®, növendékeivel hangversenyt tart,. amelyc«) a város miaden* polgárát * tisztelettel meghívják. Jegyek ára: a<z első hét sor egy-egy helye-3; K, a, többi ülőhely es az állóhelyek 2 kjronáseki, Az ülőhelyek számozottak. Jegyek előre válthatók, Braneczky József, kegyesrendi tanárnak A műsor következő*: 1. Beethoven: Mignon dala. Énekli

Gáspár Magda. 2, iSeriol:; Soéne de Ballett. Hegedűn játgaa Krausz Andor. 3; a)) Halevy: Aria a Zsidóim c. operából., b) Noszédla: Piros rózsák. Énekli Dániel Mici. 4. JGillivoda: Terzett. Énekel Dániel Miéi, hegedűn játszik Greger Györgyne és. zongorán Hühner Richárdne. j 5- a) Loe-we:; Csak titkon jó a csók. Énekli Gábor Vili. 6. a Loewe: Der. Nöck. (Manó.) ÍBallada.. b), Brainns: Örök szerelemről, c)

| Meyerbeer: Aria a tiugenatták-bóL Énekli .Greger Györgyéé. 7. Beriot: WM. hegedű- verseny. Játsza Greger Györgyné. Az összes i ének- és zeneszámokat Hühner Richárdoe, zongoratanárnő kiséri.

A fő gimnázium ünnepségére, amely . február, 2-án d*. u. 5 órakor lesz-, a tornacsarnokban,, a jegyok nagy része más-elkelt. Jegyek I ára L és 2’korona. Érdeklődőket a jótékony-- | célra való tekintettel: is szívesen* lát az igazgatóság*. Sok ifjúnak, ez lesz az-, utolsó gimnár- j ziumi szereplése, naert fabvuár vége falé bevonulnak Előadás napján pé»ztárnyi£ás> órakor. Jegyek Braneczity Józsefnél előre válthatók.

Beteg; képviselő. Miaut részvéttel érte- j sültünk,. Sísalkai,Sándor,.a mátészalkait választó- kerület országgyűlési képviselője beteg. Jobb lábának sarkát valahogyan megsértette, a seb nem akart begyógyulni s. így orvosi* tanácsra kénytelen volt magát egy nagyobb, műtétnek alávetni. A műtét sikerűit s a beteg állapotán ban javulás állott be.

Felhívás. Felkéretnek azon* hölgyek, kik a katonák karácsonyára szóló, gyüjtő-ivek,et kaptak, hogy a gyűjtő-ivet — akár* eszközöltetett arra gyűjtés,, akár- nem — nyolc nap alatt a vármegyeházánál levő irodánkba bcszoigáló tatai szíveskedjenek. A Vöröskereszt aagy- károlyi fiókjának elnöksége.

Egy kritika „A koldusdiák kará- ; esonyá '-ról. A karácsonyi, ünnepélyen előadott egy lelvonásost, amelyet Branec&ky József kegyesrendi tanár irt, kritikájára méltatta a Magyar Kultúra c. magasszinvonatu tudományos folyóirat s igen elismerően igy ir róla; „Igénytelenségében is talpra esett, kedves kis ifjúsági darab s mint ilyent azért is melegen üdvözöljük, mert aktuális és könnyen előadha- 1 tó ifjúsági színmüvekben nincs tulnagy válasz - [ tékunk. Sik Sándor Ébredése és Kovács Lajos darabjai (Diadalok utján) a legkiválóbbak köze tartoznak, de elöadatásuk meglehetős nagy feladat. Viszont egy körülmény; a vegyes szerepek akadályozni fogják a darab használhatóságát ; bár a darab gyermekdedsége inkább egészen fiatal, alsóosztályos szereplőket tételes fel, ahol a vegyes szereposztás kellő felügyelet mellett pedagógiailag nem hibáztatható. Braneczky darabjában a hazafias, vallásos és pedatógiai tekintetben oly jelentős múltú iskolai drámák elevenednek fel, amelyek bár