Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-07-04 / 27. szám
XXXSIi. évfolyam. Nagykároly, 1917. jnlius 4. 27. szám. w TÁRSADALMI w HETILAP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönyt. ftüegjeienik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ........................8*— kor. Fél évre.............................4-— , Ne gyedévre .... ... ?•— , Egyes szám..................—*20 , Tanítóknak e gész évre . . 6*— „ Föszcrkeszte: Felelős szerkeszti: Dr. Adler Adolf Rétiéi Károly. Líiptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyamda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 7G Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő. nem fogadunk el. fürdetések jutányos áron közöltetnek. NjlUtér sori 30 311. Kéziratok nem adatnak vissza Egy képviselőtestületi határozat. Városunk képviselete múlt hó 24-én tartott rendkivüli közgyűlésében az Első Nagykárolyi Mügözmalom rt. nagykárolyi bejegyzett cégnek a malom közvetlen szomszédságában levő 2563 D-öl földterület megvételére vonatkozó ajánlatát úgy intézte el, hogy a területért felajánlott 7000 K vételár és a pénzügyi bizottság által javasolt 10,000 K vételárért a területet a város nem adja el, hanem csak Ó-ölenként 5 korona vételárért. Mint Debreczeni István kir, tanácsos polgármester úrtól értesültem, a malom a határozat által kikötött vételárat nem hajlandó megadni, a szerződést nem kötötte meg, hanem a felajánlott és letett vételárösszeget visszakérte, visszakapta és tényleg lel is vette. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester, mint a malom felügyelőbizottságának tagja, ezen ügyben látszólag érdekeltnek lévén tekinthető, ezen ügy előterjesztésénél nem elnökölt s igy nem szólhatott. Én, mint a jelzett malomnak egyik ügyésze, sem a bizottságban, sem a közgyűlésen nem szólottám a tárgyhoz és nem szavaztam, de azt hittem, hogy a gyűlésen akad valaki, aki a hozandó határozat horderejét mérlegelni fogja és a közgyűlést lel fogja világosítani arról, hogy ebben a kérdésben mi a helyes álláspont. Sajnos, ez nem történt meg; és még sajnosabb, hogy nemcsak ezen a kérdésben, hanem más hasonló kérdésben sem emelkedik képviselőtestületünk hivatása magaslatára. Mert miről is van sző ? A Magyar Bank és Kereskedelmi rt. budapesti bejegyzett cég, mely hazánk közgazdasági életében már is nagy elismerést kivivőit egyik intézete, megvette az Első Nagykárolyi Mügözmalom 1000 darab részvényéből 957 darabot, tehát a malom majdnem egészben a jelzett nagy fővárosi intézetnek a tulajdona. Most már ez a nagy pénzintézet nem azért vette meg ezt a malmot, mert az reá nézve oly nagy értéket képviselne, hanem azért, hogy ezen a nagy búzatermő vidéken tért hódítson, a terményeket lehetőleg nagy mértékben összevásárolja, terményüzletet, borüzletet, cserüzletet nyisson és más üzletágakkal is foglalkozzék, az alap pedig lenne egy nagy malom, melyben a megvásárolt búzát, gabonát megörülje. Szó volt és van talán még most is a malommal kapcsolatosan egy olajgyár létesítéséről és esetleg más iparágak behozataláról. figyelőre a pénzintézet a most meglevő uj malomban már is oly átalakításokat eszközöltetett, hogy 3 kocsi búza napi megőrlése helyett 5 kocsi megörlése válik lehetségessé, de biztos tudomásom ^an róla, hogy a háború befejezése után jegy uj, modern, napi 8 kocsi búza megölésére hivatott uj malom építése van tervbe véve. Más város kecsegteti magához az iparvállalatokat vagy ilyeneket létesítő tőkepénzeseket s ad pótadókedvezményt, ingyentelket stb. És mi mit csinálunk? Csináljuk azt, hogy ahelyett, hogy magunkhoz édesgetnők legalább előzé-1 kény magatartással az ily vállalatot, elkövetünk mindent azok elidegenítésére. Midőn a malom tulajdona a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság tulajdonába ment át, megkértem a polgármester urat, hogy midőn a fővárosba! utazik, menjen el a nevezett pénzintézet vezetőségéhez, vegye rá őket, hogy városunkban lehetőleg terjeszkedjenek ; he-1 lyezze kilátásba a hatóság és a képviselőtestület erkölcsi támogatását, a városi hatóság előzékenységét és jóakaratát. Nem tudom, hogy polgármesterünk eleget tett-e ebbeli kérésemnek vagy sem, de aaárhogy áll a dolog, helyes-e, szabad-e nekünk 2565 koronáért egy ily nagy pénzintézetnek a kedvét szegni és magunktól őt elidegeníteni ? Hja! Hallottam a képviselőtestületi gyűlésen oly hangokat, hogy egy ily gazdag pénzintézetnél nem játszik szerepet ez az összeg ! Hát ez igaz; ez az összeg nem pénz; de mikor az a nagy pénzintézet látja azt, hogy akkor, mikor a tisztviselői telepen házasbelsőségnek adott az uradalom 4 koronáért egy D-öl telket, akkor a város képviselőtestülete a városon kívül, a cigány-putrik mellett levő üres telket — melynek egy része alacsony fekvésű, vizenyős és semmit sem jövedelmez — 5 koronájával akar adni, akkor látja, hogy hiányzik a városnál, hiány! zik a' képviselőtestületben a jóakarat és az elhatározás arra vonatkozólag, hogy egy nagy iparvállalatot és a még egyebei is létesiteni akaró nagy pénzintézetet támo- 1 gassa, hiányzik az az előzékenység, amelynek megléte esetén ez a pénzintézet kedvet kapjon a terjeszkedésre. Szóval 2565 koronáért elidegenítőnk magunktól egy agilis nagy pénzintézetet, mely városunkban terjeszkedni, az ipart előmozdítani és egy igen jó adóalany lenni óhajt. Pedig figyelembe kellene venni azt, hogy Nagykároly Debrecen s Szatmár közé ékei/e csak akkor fog fejlődhetni, ha mennél több iparvállalat létesítésével, a városba idegenek betelepítésével és a forgalom minden oldalon való ernelésé_ vei városunk a fejlődés tekintetében fe tudja venni a versenyt. 1 Ha kicsinyes szempontok fogják vezetni a város vezetőségét, illetve képviselőtestületét, ha a képviselőtestület gyü- j lésein a honoratiós osztály nem fog részt venni és nem fqgja felvilágosítani azokat, kik nem magasabb szempontokból fogják fel és bírálják el a kérdéseket, akkor nem fog ide jönni városunkba az idegen tőke és akkor a nagy pótadó talán még emelkedni fog, aminek a következménye az lesz, hogy még azok is igyekezni fognak városunkból eltávozni, akik nem feltétlenül vannak érdekeikkel ide kötve. Azért tehát kérem á képviselőtestületet, vegye újra elbírálás alá a malom által megvenni szándékolt telek kérdését. A latin azt mondja: „Sapientis est consilium mutare in melius! — Videant consules !u Magyarul: Bölcs ember tulajdonsága a téves nézetnek a megváltoztatása. Vigyázzanak a Consulok vagyis a honatyák! Lássuk be, hogy tévedtünk akkor, mikor a pénzügyi bizottság javaslatát el nem fogadtuk; fogadjuk el a javaslatot és adjuk oda a telket tízezer koronáért! Busásan megtérül a városnak e nehány koronányi különbözet 1 Dr. Adler Adolf. Cséplést keresek nagyobb földbirtokosnál igen jó Sajtonsutlear garnitúrával és elevátorral. Azonnal mehetek. Munkás nélkül olcsóbban. Nemes Ferenc gépész-kovács Nagykároly!
