Nagykároly és Vidéke, 1917 (33. évfolyam, 1-54. szám)
1917-01-03 / 1. szám
2 Károly király köszöneté a nemzetnek. Károly király a kővetkező táviratot f külte Reichenauból gróf Tisza István miniszterelnöknek: A koronázás magasztos ünnepének hatása alatt, szivem benső sugallatát követve, a királyné nevében is mély köszönetét mondok szeretett magyar nemzetemnek hűségéért és ragaszkodásáért, mely a koronázás alkalmából oly lelkes és a magyar nemzetet jellemző módon nyert kifejezést. Biztosítjuk a nemzetet, hogy szeretetét, melynek valóban fényes megnyilatkozása mélyen meghatott és őszinte, benső örömmel töltött el, mindenkor szivünk mélyéből viszonozni fogjuk. Károly. üadiállapot a háztartásban. Ki van adva a jelszó: takarékoskodjunk, huzzuk össze magunkat. Nem szükség koplalni, de takarékoskodni annál inkább és lehetőleg egyszerűen élni. Barna kenyeret és burgonyát együnk sokat; húst, fehércipót — keveset és az ételmaradékkal, — amit eddig eí szoktunk dobálni, — gazdaságosan bánjunk. Minden háztartást hadilábra kell állítani. Minden férfi, de kivált minden asszony, katona legyen a gazdasági háborúban. Föl kell tenni, hogy a háziasszonyok teljes erővel igyekeznek követni a felhívó Szózat intelmeit és maguk részéről a népélelmezés ügyét előbbre vinni. Ámde nem elég a belátás és jóakarat, hanem ép oly mértékben szükséges a háztartásbeli személyek, a cselédek odaadó, hü támogatása, de e pontban már a háziasszonyra igen nagy nehézségek várnak. A cselédek közt — sajnos — igen sok a könnyelmű és tékozló. — A maradék takarékos felhasználását nehezítik meg legjobban — Az étel nekik semmibe sem kerül, bármily drága is az élelmiszer. — A szemétbe egy árva fillért sem dobna egy leány sem, de az értéknek tízszeresét, húszszorosát élelmiszerben elpocsékolni, vagy romlásnak kitenni — abból nagyon sok éppen nem csinál lelkiismereti kérdést. Jó! Állítsunk hadilábra minden háztartást. És mi lesz a következmény? A cselédleányok — tovább állanak. — „Most mindig csak a takarékosságot hajtják, — mondja az egyik — én hát inkább hazamegyek,“ — „ügy látom a nagyságos asszonynak nincs szüksége szakácsnéra, — mondja a má- I sik— hiszen ma-holnap már alig kell főzni valamit, úgy ki van mérve minden.“ — A harmadik meg azért mond fel, (pedig már 4 esztendeje lakik egy helyen) mert egy héten többször nincs hús ; hogy az jurák sem esznek — az nem számit. — |A negyedik, mikor pénteken csak bur- Igonyaleves és rizsétel főtt, azt mondta: j „Akkor én még sajtot hozok magamnak a boltból, különben nem lakom jól.“ Egy egyetemi tanár felesége Írja: „A mai követelő cselédleányokkal nem köny- nyü boldogulni. Szóváltás, bosszúság napirenden van; összehuzódni, — nem az ő kenyerük. Az övék csak a fehér kenyér, amihez azután váltig ragaszkodnak. ; Egyébbiránt még sok helyen ma is ész- jnélkül megy a kalács sütés és falás.“ Ezek a példák mind a jó közép- osztály köréből valók. Hogy a gazdagok házaiban még nehezebb a leányokat némi lemondásra szorítani — kivált a húsfogyasztásban — és hogy ott a közjó szempontjából még több veszendőbe, kárba megy egész tér-! mészptes. A cselédekkel nagyon nehéz megértetni, hogy a takarékosságot ma a köz érdeke, édes mindnyájunk jóvolta kívánja, tehát az, aki magára és háztartására, mert pénze van, igen sokat költ, a közjót rabolja meg. Itt csak szigorú hatósági rendszabályok segíthetnek. A házban, konyhában kiszögezett hivatalos rendelet megkönnyítené a háziasszonyok dolgát és lehetővé tenné a takarékosságra irányuló jó szándékuk valamelyes keresztülvitelét. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete múlt hó 30-án délelőtt 10 órai kezdettel a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott, mely igen gyengén volt látogatva. Debreczeni István kir. tanácsos pol- gármestéf a megjelentek üdvözlése mellett a közgyűlést megnyitván, bemutatta- tott a jogügyi-, pénzügyi- és gazdasági bizottságoknak a Központi szeszfőzde felállítása kérdése tárgyában kelt javaslata. A közgyűlés ezen ügyben a következő véghatározatot hozta: A képviselőtestület a jogügyi-, pénzügyi- és gazdasági bizottságok javaslatának egyhangúlag történt elfogadásával elhatározza, hogy központi szeszfőzdét nem állít fel. Ugyanis Nagykároly város határában és környékén szilva egyáltalán nem terem, a bortermés is nagyon csekély, úgy, hogy egy nagy tőke- befektetést igénylő szeszfőzde és melNAGYKÁRO LY ÉS V 1D É KE. léktermék feldolgozó gyár részére alig lehetne a megfelelő nyersterményt biztosítani. Miután pedig két helybeli pénzintézet, nevezetesen a Központi bank rt. és az Önsegélyző népbank az egész vármegyére kiterjedő üzletkörrel a városban központi szeszfőzde és ennek keretében nagyobbszabásu szesztermék feldolgozó gyár létesítésére az engedélyt már megkérte, a nagy rizikóval járó és széles szak- és kereskedelmi tudást igénylő üzemnek a fenti indokok alapján városi kezelésben megfelelő hasznát nem látja biztosítottnak. Minthogy ezzel a tárgysorozat ki volt merítve, polgármester megköszönvén a megjelentek érdeklődését, a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Brichta Miksa, Görög József, Dr. Melinda László, Rosenberg Bertalan és Strohmájer Ferenc képviselőtestületi tagokat felkérte, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Színház. A Nemzeti Színház nagysikerű újdonsága, az ügyes kezű, sikerben gazdag Gábor Andor jelentős vigjáteka, a „Szépasszony“ került bemutatóra múlt szombaton. Egy házaspárt visz színpadra a szerző, egy orvostanárt s léha feleségét, kik sehogy- sem illenek össze. A férfi tulságig jó, az asz- szony könnyelmű gondolaodásu, modern. Megcsalja az urát s távoznia kell. A tudós professzor vidéki rokonaira bízza háztartása vezetését, mikor is egyszerre beállít a szép asszony s visszakönyörgi elveszített otthonát. A férj, a bamba férj ellágyul, enged, megbocsát. Meghatja a rimánkodó szó, a bünbá- nat. Alig telik el nehány hét, a csapodár asz- szony estélyt ad, melyre szerelmesét is meghívja, ki szerelme szavával körül simogatva, megcsókolja. A bűnösök maguk árulják el magukat s a férj Írásban kötelezi a csábítót, hogy az elcsábított asszonyt vegye feleségül. A harmadik felvonásban egy utolsó kísérletet tesz a hütlan asszony, hogy visszafogadják, de világossá lesz előtte minden, mikor a vidéki rokon lány fogadja, kit, az orvos bácsi feleségül vesz. A darab kellemes és szellemes. Szerzője ismeri az életet s alakjait belőle másolja. Dialógusa végtelen ügyes, festése színesen tarka. A szépasszonyt Sándor Julia adta sok- | oldalú ügyességgel. Kár, hogy nagyon emlékeztetett helylyel-közzel más szerepének alaki- ! tására. Szerencsés partnere volt Váradi, ki i szerepének biztos tudásával, szépen folyó, ter- ! mészetes beszédével s játékával nagyban emelte I a sikert. Nagyon kedves volt Béhr Matild. Jó i volt E. Lányi Szidi. Jávor Antal jól kezdte s | hatástalanul, jobban mondva kelletlenül fejezte be szerepét. Jávor Ervin nem tudott színes és meleg lenni a szerelmi jelenetben. Pedig a hűvös szón nem melegszik a szív. Korainé oly mesésen tudta szerepét, hogy előadás után a súgó gratulált neki elsőben s aztán futottfutott elkölteni a vacsorán — a dupla porciót. A király koronázási díszelőadás minden j részletében szépen és jól sikerült. —y—yIngatlanok forgama. Örvendetes jelenség az, hogy az ingat- ; lanok adás-vétele megindult és igy azok ér- j téke emelkedőben van. Mutatja ezt az is, hogy j városunkban is, a hol hosszú időn át ne m volt ingatlan átírás, most méhány nap alatt a a következő ingatlan forgalom volt : Gindele Ignácz és neje Serli Erzsébet | helybeli lakosok megvették Cservenyák Károly budapesti, Cservenyák Vilma Hegedűs Tiborné i palotaujfalusi és özv. Dr. Cservenyák Károlyné
