Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-08-30 / 35. szám

3

Mennyivel okosabb, célszerűbb, menynyivel áldásosabb és hasznothozóbb a szatmári tisztviselők mozgalma l Mily zseniális egy ötlet a „Szatmári Tisztviselők Fogyasztási Köré“-nek megalakítása! Ok nem grün dóinak, nem teszik kockára szegény emberek pénzeit. Ök nem akarnak megbukni. A kereskedőre bízzák ök ezt is. Mert ha a kereskedő tőnkre megy, az az ő saját ügye, de ha a Szövetkezet, kénytelen megbukni ártatlan emberek károsodását is maga után vonja. Lelkiismeretűkkel ez nem fér össze. A „Fogyasztási Kör“ minden kockázat nélkül a legnagyobb előnyöket biztosítja a tisztviselőknek. Ezt alapitsuk meg! Lelkes — bár szerény — támogatója leszek. Nem „Szövetkezet“, hanem „Fogyasztási Kör“ kell nekünk! Amiről később talán bővebbet. S.—L.—/.

U. i. Fenti cikkem megírása óla újabb kel cikk iparkodott a .Fogyasztási Szövetkezel“ ellen felhozott érveimet megdönteni Az eszmecserének igen örvendek. Különös köszönet- lei larlozom a „Hangya4 vezetőségének higgadL es sok jóakarattal megírt lelvilugosiló cikkéért. Sok igazságot mond, amint en is aláírok, csak a levont következtetésben kell sajnálatomra eltérnem. Nem a .Fogyasztási Szövetkezet“ az, igazi orvosság, hanem egy tisztább közélet, magasabb kuliura és egészségesebb közszellem az amely a korrupttól, — legyen az üzleli vagy hivatali, — mert ugyebár ilyen is van, amely az erkölcsi romlottságot, amely nem epen a „lar.olci“ környéken burjanzik, ki.ríja es lehetetlenné teszi. A/, .erkölcsi es anyagi“ javakat ju iskolákban, igazi szeretetni és kölcsönös megbecsüiesl, nemes erkölcsöt i s és hitet hirdető vallásosságban keressük. Nemesítsük az embereket es ne uszítsuk okét egymás ellen, ne szilsuií holmi boldogító Sző vei kezetekkel a gyűlöletet. Küllöldi példákra ne hivatkozzunk, ott mások, egyeszen mások a viszonyok. Igenis tanuljunk a külföldtől tudást, alaposságot, mozgalmai, odaadó törek-1 vest hazunk fölviragoztatására, megerősítésére. Testvéries együttműködés, szeretetieijes megértés kell nekünk annyi ellenségtől szoronkönnyelmű életfelfogást, mely nagy városainkat alaposan raegrontotta, s már a kisebb; városokat is megmételyezte. Franciaország szállítja nekünk azon ideges érdeklődéssel várt s mohó idegességgel olvasott regényeket és azon — újságírói nyelven szólva — osztatlan nagy tetszéssel togadott és zugó tapsviharral jutalmazott színdarabokat, amelyek j nemcsak hogy nem lelketraívelők é.-> erkölcs- nemesítők, hanem ép ellenkezőleg a durva érzékiség lertőjébe s az erkölcstelenség posványába vonják le magukkal a nézőt vagy olvasók Bizony mi magyarok is okai vagyunk annak, hogy Franciaország nagy műveitsó-j gével annyira elbizakodoti, s mivel a télvilág imádta és utánozta, magát a műveltség terén még a mi korunkban is — minden erkölcsi, tehát egyedül biztos, szilárd alap nélkül — Európában vezérszerepre hivatott és vezető szerepet vivő ,nagy nemzet“-nek | vallotta és tartotta. Mi önként lettünk és j siilyedtiink rabszolgáivá.

De im e háború folyamán e téren is változás és javulás állott be. A háború vihara minden nemes célt szolgáló egyesületnél és mozgalomnál eredményesebben tisztítja meg nemzeti nyelvünket az idegen szavaktól s magyar nemzetünket az idegen szokásoktól és divattól! Ám ez még nem elég. Nemcsak az idegen szavakat kell nyelvünkből s az idegen szokásokat életünkből kiküszöböl-1 niink, hanem az említett idegen szellemet az idegen erkölcsöket s az idegen ólet- e’ világnézetet is száműznünk kell nemzetünk életéből. Magasztos és hazafias hivatás s szent kötelesség vár e téren is mireánk, n£-, pünknek egyházi és világi terén irányitóira és irányadóira. Szívleljük meg és kövessük tehát az apóstól intését: „ Vétkezzétek le ama régi élet szerint váló ó-embert!“ — vétkezzük le a nemzetünk erkölcsi életét megmételyező idegen szellemet 1 (Folyt, köv.)

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

gatott magyaroknak. Az uzsora és kizsákmányolás ellen megvédenék bennünket jó törvények, a rossz kereskedő kapzsisága ellen a csakis azért, meri akadnak benne gonosz és szabad verseny. Ne szövetkezzünk egy osztály ellen parazita elemek. Vajon melyik társadalmi és gazdasági osztályban nem akadnak ilyenek? Ne Öntsük ki a vízzel a gyermeket is. Szövetkezzünk inKább hazánk e szerencsétlen korszakában egymás méltánylására, megbecsülésére a szerctetet gyakorló hit mélyitésére. Szövetkezzünk a közös gyász, nyomor és végtelen szenvedés enyhiiéscre, a patakokban ömlő könyek tölszaritására. Szövetkezzünk, de úgy, j hogy ne mások rovására boldogítsuk önmagunkat. Ne harcra, hanem békére tömörüljünk. Ez lesz az igazi „anyagi es erkölcsi gyarapo- j dasl“ biztosiló szövetkezel és nem a Fogyasz- i tasi Szövetkezet.

Schönfeld Lásár főrabbi.

I ' .......................

. ... ~ r ....——

A fogyasztási szövetkezet megalakulása.

Vasárnap délután 4 órai kezdettel a városháza tanácstermében larlotta meg alakuló j üb*sét a „Nagykárolyi Hangya Fogyasztási és , Értékesítési Szövetkezet*.

A gyűlésen mintegy 120 egyén jelent meg, többnyire az állami, varmegyei, városi és részvénytársasági tisztviselők sorából, de a lateiner osztály, valamint a polgárság is elég szépén voll képviselve es meglátszott a megjelenteken, hogy egy igen nagy fontosságú és minden család háztartását mélyen érintő kérdésről lesz szó.

Gaál József, a „Hangya“ főtisztviselője — ki különben varosunkban lakik és Szatmar és Szilágymegyekben 65 szövetkezet ügyeit irányítja — nyitotta meg a gyűlést és üdvözölve a megjelenteket, kifejtette, hogy dacára annak, miszerint háború van es nincs annyi áru rendelkezésre, mint békeidőben, nem okvetlenül kell draga és rossz árut vásárolni; akarni keli csupán s a mai viszonyoknak meg felelő urban luyan és a korlatokhoz mérten lehet árut kapni.

Ne hallgasson a közönség — úgymond — azokra, kik csak azért igyekeznek gáncsot vetni a szövetkezeti eszmének, mert nem ök kezdeményezték annak létesítései, s mert az irigység beszól belőlük, ne hallgassanak a lesi- puskásokra; nem akar ígéretet tenni, hogy mindenféle árut olcsóbban es jobban fog tudni beszerezni a szövetkezetnél, de aki szivén hordja csaladja es városa erdekeil, lépjen be a szövetkezetbe! Ne gondolja senki, hogy elvesz az az összeg, amit a szövetkezeibe befektetett, mert az a töke meghozza az 5 százalékos kamatot, csak összetartsanak a tagok es a szövetkezetnél vásároljanak.

Egyes kereskedők a szövetkezet működésé megkezdésekor azt fogják mondani, hogy most már olcsóbban adják az árut, de miért nem ! adták addig, inig nem volt a szövetkezet konkurenciája? És ha akkor olcsóbb árulást akar-1 nak, azt bizonyára csak addig lennék, inig a 1 konkurencia ismét megszűnnek.

Válasszon a közgyűlés az igazgatóságba és felügyelö-bizottsagba olyan tagokat, kik köztisztességben élnék és kikről bizton tudni leltet, hogy nem fogják a szövetkezetét megkárosítani. Utasítsa az igazgatóságot, hogy ügynökökkel ne álljon szóba, tőlük ne vásároljon, vásároljon a Hangyától, amely évi 460 millió forgalmat csinál. A Hangyának a vidékre van- szüksége. Ha minden árut ott szerzi be a szövetkezet, — kivéve az oly cikkeket, melyeket j maga a vidék produkál es itt vásárolható — ha szükségletének 70 százalékát a Hangyánál szerzi meg, akkor a Hangya díjtalanul végzi az egész ellenőrzést, ha azonban szükséglete egy részét másutt szerzi be a szövetkezel, akkor a különbözeti összeg 1 százalékát tar-, tozik a Hangyának ellenőrzési költség cirnen j megtéríteni.

Egy rossz szokása a vidéknek — úgymond — a hitelbeni vásárlás; ezt ki kell küszöbölni. A szövetkezet csak készpénzért vásároljon és csak készpénzért árusítson. Szomorú tapasztalatok vannak arról, hogy a nagymérvű j hitelezés tönkreteszi a szövetkezetét, mert ha kihitelezi az árui, a szövetkezet hitelt nem kap,; tehát a forgalomnak meg keli akadni.

Ezek után üdvözölve azokat, kik a mostani mozgalmat kezdeményezték, kéri a megválasztandó1 igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagokai, hogy szeressék, pártolják a szövetkezeti eszmét és meglátják, hogy a szöv+Hkezet- beii nekik is örömük fesz, mert az szépen fog prosperálni. Ezután felhívta a megjelenteket, hogy a közgyűlés vezetésére elnököt valasz- szanak.

A közgyűlés elnökké közfelkiáltással egy- ! hangulag Schnébly Károly pénzügyi titkárt | megválasztván, ez megköszönte a személye I iránt megnyilvánult bizalmat és hangsúlyozta j azl, hogy a Hangya központi kiküldöttje szavai után sok mondanivalója nincs. A fogyasztási í szövetkezet megalakulásának eszméje a tiszt—

! viselői karból indult ki, mert ez az osztály j legjobban erez le egyes kereskedők önző és ! kapzsi e járásúi.

Idézi egy német államférfiu mondását,

; hogy a háború ideje alatt, mikor minden pusz- | túl t s annyi pusztulás van, csak a kereskedő- | nek kell házat építeni ?

A fogyasztási szövetkezet nem akar tá- mudui senkit. 1 Ä fogyasztási szövetkezet nem \ egyéb, mint a fogyasztók szövetkezése azon célból, hogy minél olcsóbban jussanak a foggasz- j tási cikkekhez.

Ez tehát csak önvédelem, amihez minden \ embernek joga van !

Üdvözli a megjelenteket és annak meg- allapitasa után, hogy a mai közgyűlés a lapok- ' bau es dobszó utján kellőleg meghirdettelelt S es hogy a mai napig a bemutatott 10 darab aláir.isi iveu 310 egyen által 650 üzletrész jegyeztetett, de két iv még nein érkézéit vissza,

| végül annak megállapítása után, hogy a inai közgyűlésen 340 üzletrész képviseletében 85 ! tag jelent meg, a közgyűlést inegnyitottnak nyilvánítja, a jegyzőkönyv vezetésére Oiáh József adóhivatali főtisztet, annak hitelesítésére { pedig Néma Gusztáv városi főjegyzőt és Lukács Mihály ipariskolai igazgató-tanítót kéri fel.

Ezután felolvasztott az alapszabályterve- ! zel s annak egyhangúlag történt elfogadása | után megválasztanak 3 évi időtartamra az igazgatóság tagjaivá: Branyeczky József, Da- 1 midor Ignác, Fezei- János, Gál József, Kerekes Zsjgmond, Komódy Lajos, Marian Ferenc, í Schnébly Károly és Tichy Gyula. — 1 évi idö- \ tartamra a felügyelő-bizottság tagjaivá: Or. Adler Adolf, Barthos Mihály, Csipkés Károly, Filep Imre, Lochmájer Marton, Marchis Romulus es Patek Béla. — 2 évi időtartamra lett még 36 választmányi tag választva.

Ezzel elnök a Nagykárolyi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét megala- kullnak nyilvánította.

Elhatároztatott, hogy legalább 30000 K alaptőkével történik az alakulás, hogy az üzletrészek felerészben 1916. évi szeptember hó L-én felerésze 1916. október hó 1-én befizettessenek Oláh József pénztarnok kezeihez.

Végül az igazgatóság felhivatott, hogy üzlethelyiségről es egyebekről gondoskodjék, hogy a szövetkezett működését mielőbb megkezdhesse.

A közgyűlés egyúttal felhatalmazta az igazgatóságot, hogy addig is, inig a cég be- jegyeztetik, a szövetkezet ügyében saját belátása szerint, de felelősségére intézkedjék, valamint, hogy a törvényszék által, az alapsza-. bályok nemely — netalán kifogásolt — pontját a saját hatáskörében közgyűlés összehívása nélkül is módosíthassa.

Hogy eddig iizlterészeket kik jegyeztek, azt lapunk legközelebbi számában közölni fogjuk.

Egy üzletrész 20 korona.

A felelősség csak egyszeres.

Felhívás a közönséghez! Ajánlunk azonnal szállításra első rendű kitűnő aromáju őrölt és pörkölt „Ham- burghi kávé keveréket eredeti csomagolásban kilónként 8 K 80 fill, árban. A kávéhoz sem cukrto, sem pótlékot tenni nem kell. 3 kilónál kevesebbet nem küldünk. Továbbá jól mosó és habzó mosószappant kilóit 5 K 50 f. 6 K 50 f.

7 K 50 f. árban minőség szerint. 5 kilónál kevesebbet nem küldünk. Verseny