Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-26 / 17. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

3

velük kifejtett. Az ünnep mindkét napját a zenekar e<iy szép indulóval zárta be. Az ünnepet teljesen Braneczky József rendezte és látjuk, hogy igen szép sikerrel. A tiszta bevételről lapunk jövő számában teszünk említést.

HÍREK.

Kitüntetés. Majos László huszárfőhadnagyot, városunk fiái, ki a 306-os honvéd gyalogozredbe van beosztva, a király a III. osztályú hadiékilmi nyes katonai érdemkereszttel tüntette ki.

Égj házi ének. A róm. kath. plébánia | templomban jövő vasárnap a d. e. 11 órakor tartandó szentmise alatt Gréger Györgyéé hírneves tnekinüvésznö fog több egyházi éneket énekelni.

Elismerés. Pflanzer Baltin Károly báró lovassági tábornok, hadsereg-parancsnok a 93. számú morva gyalogezred tulajdonosa, az egyik hadtest vezérkari főnöke és egészségügyi főnöke kíséretében személyes látogatásával tüntette ki dr. Cukor István ezredorvos vezetése alatt álló egészségügyi intézményt, megtekintene annak egyik kastélyban levő összes helyiségeit ts berendezéseit, megtekintette az igen sikeres miit lek folytán gyógyulásban levő sebesüli katonákat és Dr. Cukor István mütöorvos kiváló működése felett nevezettnek személyesen meleg elismerését fejezte ki.

Kitüntetés. Dr. Kertész József, városunk fia, a Kassai II 9. Hadlápszázad s.-orvosa, aki az általános mozgósításkor a nagykárolyi 12-ös honvedekkel az északkeleti harctérre ment és azóta ott szolgálatot teljesít, az elmúlt télen rn nlyos betegségben sínylődő katonáinkul sa ja l. ■ ele kockáztatásával a legnagyobb odaad (ssa. kezelte, mig maga is a kiütéses I; (Jiust m gkapta, de több héti ina- j gasfoku lázából felépüli es néhány heti pihe- j nés után uj>'<t folytatja magasztos hivatását,! Őfelsége a koronás arany érdemkereszttel a vitézs' L'i erem szajlagjin tüntette ki.

Értekezlet az uj hadikölosön propagálása érdekében. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester az egyházak lelkészeit, a bankok vezetőit s általában társadalmunk vezető embereit ma szerdán d. u. 3 J órára nagyobbszabá'ü értekezletre hívta össze! a városháza iingiterűmbe. Polgármester üdvözölte a mogjeleiilokc.l s felolvasva Szatmárvár- megye -főispánjának átiratát, melyben a legszélesebb körben történő propaganda kifejté sere hívja fel a figyelmet, polgármester a maga részéről is meleg szavakban kéri a megjelenteket az uj hadikölcsönnek a közönség részére történő ajánlására. A módozatokra vonatkozólag lobbek felszólalása u'án az értekezlet megállapodott abban, bogy felkéri az egyházak lelkészeit a szószékről történő kihirdetésre és ajánlásra, továbbá megkeresi hasonló célból a kereskedő-társulat és az ipar-j testület vezetőségét s ezenkívül az értekezlet! ígéri, hogy saját körében minden! megtesz a nemzeti hadikölcsön jegyzésének sikere érdekében.

Gyászeset. Vörös Jánosné szül. Serly | Margit úrnő f. hó 20-án életének 47-ik éveben Budapesten elhunyt és f. hó 22-én ugyanott j nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. Dr. Serly Jenő helybeli kir. járásbiró testvérét gyászolja az elhunytban.

Hősi halál. Szinte állandó rovatot nyithatnánk már, sajnos, oly sokan áldozzák életűket városunk polgárai, fiai közül is a hazáértj e hosszú és véres háború folyamán. Most is! egy ifjú élet kialvásáról vettük a gyászhjrt. Az ifjú: Szigeti Sándor polgártársunknak József nevű fia, e?. os kir. közöshadseregbeli katona, ki a galicziai harctéren szerzett betegségében j hosszas szenvedés után Budapesten éleiének 25-ik évében elhunyt. A mély gyászba merült szülők szeretett kedves fiuk holttetemét haza hozatják s az Atlila-ulcai gyászházban tartandó lóm. kath. temetési szertartás után a Mesterrészi sirkertbe helyezik csendes nyugalomra. Nyugodjék bekében!

Esküvő. Lukovits Endre áll. elemi iskolai igazgató f. hó 15-én vezette oltárhoz Mandel Mariska gencsi róm. kath. tanítónőt, Mondik Pál máramarosszigeti házfőnök-igazgató, volt nagykárolyi kr. tanár bugát.

Előléptetés. Dr. Rooz Elemér vármegyei tb. t. főorvos, ki a mozgósítás első napjától van hadba vonulva s jelenleg Miskolcon teljesít szolgálatot, mint a m. kir. miskolci 10. honvéd pótzászlóalj orvosfőnöke, soronkivül márciusi ranggal ezrodorvossá lett előléptetve. Őszintén gratulálunk !

A kárpáti falvak felépítésére a miniszter rendelete folytán május 1-én az összes iskolákban ünnepet tartanak. A helybeli főgimnáziumban május 1-én 10 óráig lesz előadás. 10 órakor az ifjúság a tornaterembe vonul, ahol megtartják az előirt ünnepet. A himnusz el- éneklése után Yidákovich Dániel igazgató ünnepi beszédet mond s a végén az énekkar a Szózatot fogja énekelni. Az ünnep nyilvános, vendégeket szívesen lát az intézet. Belépii dij nincs, de mindenki tetszése szerint adhat majd a bejáratnál kitett perselybe.

Hősi halál. Öhm Emilnek a „Polgári Kaszinó“ vendéglősének fia: Öhm Ödön, a debreceni fémipari, szakiskola kitűnő tanulója, 1915. évi október hó 21-én az olasz harctéren St. Michelen hősi halait halt. A szép tehetségű ifjú, ki összes vizsgáit jeles eredménynyel tetle le, tanulótársainak s tanárainak kedvence volt, mit bizonyít az, hogy az intézet igazgatója a szünidőkben is — édes atyja beleegyezésével — saját irodájában maga mellett alkalmazta. Az ifjú ölésiéről a szakiskola igazgatói hivatalát hivatalosan értesítették, s az iskola igazgatója: Sztankay Béla megható sorokban értesítette az édes apát fiának, a szakiskola kitűnő, nagytehotségü tanulójának hősi haláláról. —- A hazáért áldozta ifjú életét, nyugodjék békén a messze idegen föld hantja alatt, egy nemzet hálás kegyeidé őrzi meg örökké emlékét.

Hadikölosön jegyzésre felhívás. A

nagykárolyi slalusquo izraelita hitközség főrabbija : Schönfeld Lázár, a húsvéti ünnepeken tartott templomi beszedőben igen lelkes szavakkal szólitolla tel híveit, a hitközség tagjait, hogy az uj nemzeti hadikölcsön jegyzésben minél nagyobb mértekben vegyenek részt. A szeretve tisztelt kivaló főrabbi felhívó szava bizonyára megértő szivekre talált a hívek seregeben ! A nagyhatású egyházi beszed erre vonatkozó része a következő : „Ajtatos Híveim! Ne legyünk tétlenek, mozdítsuk elő minden erőnkkel szeretett hazánk boldogulását. Ne felejtsük el, hogy a jövő évszázadok nemzedékei tanulmányozni fogják a mai nemzedék magatartását ebben az élet-halálra menő hatalmas viaskod.isbnn. ítéletei fognak mondani feleltünk. Ej jaj annak, akire rábizonyul, hogy nem volt méltó e nagy korhoz, hogy nem vette ki megfelelő részét nemzetének kétségbeesett küzdelméből. Nemcsak a saját, li nem utódaink dicsősége és szégyene van kezünkre bízva. Dicsősége, lm büszkeséggel fognak majd rámutathatni apái emberfeletti erő meg feszi lésé re a kivívandó győzelem érdekeben és szégyene, ha nevünk az utolsók közölt fog meghuzodsz- kodni az áldozatokat hozó honfiak díszes sorában. A haza negyedszer fordul fiaihoz anyagi' eszközökért, kölezönért, a mindnyájunk javáért folyó küzdelem folytathatása és győzelmes bet’ejezhetése céljából. Katonai szolgálatot teljesíteni kell mindenkinek a. törvény kényszerítő erej mél fogva. Az nem érdem, hanem minden honpolgár legelemibb kötelessége. De érdem, ha az ilIhon maradottak, akik bármi oknál fogva katonai szolgálatot nem teljesíthetnek, ha azok akkor is áldoznak, amikor a haza azt o.-ak kéri tőlük, kéri appe- lálva hazaszeretetünkre, becsületünkre és jobb belátásunkra, érdem, amikor nein muszájból, hanem lelkűnkből fakadó hazaszeretetből, odaadásból tesszük le filléreinket a haza szent oltárára. De lássuk be, hogy a legnagyobb gyalázat és örök szégyen az, ha akkor sem követjük a haza hivó, esdő szavát, amikor, mint most, nem is áldozatot, liánéin csak bizalmat és hűséget kifejező kölcsönt kér polgáraitól. Kölcsönt, amely visszatérül és. amely után az állam szép kamatokat is fizet. Hát akadhat-e — kérdem — egy olyan hálátlan és hüllen honpolgár közöttünk, aki annak

a hazának, amely őt gyermekévé fogadta, ánnak a hazának, amely neki védelmet, jogbkat 1 és polgári szabadságot nyújt, annak a hazának, amely bölcsője és majdan sírja is, elképzelhető-e, hogy akad valaki közülünk, aki nem fogja odakölcsönözni annak a szentelt földü | hazának minden nélkülözhető fillérét. Azt hiszem, hogy nem. Aki ember, akinek szent a haza, aki becsüli apáit és szereti gyermekeit,

I aki fél Istentől, akinek van még lelkiismerete, esze és szive, az nem vonhatja ki magát e áldozalot nem, csak bizalmat, hűséget és hazaszeretetet kívánó szent kötelesség minél | méltóbb, minél megfelelőbb teljesítése alól!“

Meghívó. A negyedik hadi államkötvény | jegyzése tárgyában az ipartestület tanácster- j mében f. évi április hó 30-án d. e. fél 11 | órakor tartandó gyűlésre az ipartestület ösz- I szes tagjait tisztelettől meghívom. Nagykároly, i 1916. évi április hó 26. Marián Ferenc elnök.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság április 8 án tartotta évi j rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az Orinódy Vil- í mos főrendiházi tag vezérigazgató által előtér- ! jesztett igazgatósági jelentés kiemeli, hogy a ! múlt, második háborús üzletév tiszta nyeresége 16.995,923 K 58 fillér. A nyereség tekintélyes volta főleg a tüzbiztositási üzlet múlt évi kedvező kárarányának köszönhető. Hadikölcsönre a társaság összesen 57.500,000 K-t jegyzett. Az alapszabályszerü levonások után felosztásra kerülő 3.200.000 koronából a társaság a közgyűlés határozatából 800 korona osztalékot fizet. A közgyűlés az összes indítványokat, a számadásokkal és mérleggel együtt elfogadta, és a felmeutvényt minden irányban megadta. Az „Első Magyar“ 8,000.000 koronát kitevő részvénytőke és ugyanolyan összegű tartaléktökén ! kívül 10,638.862.97 koronát kitevő tüzdijtarta- ! lókkal rendelkezik, mely utóbbi a társaság sa- I ját számlára eső tüzdijbevétel 100%-ának felel meg. Ezen a maga nemében páratlanul magas százalékú tüzdijtartalékon kívül a társaság tartalékol az elszámolatlan indirekt üzletekre még külön 1,549.563.90 K-át. A külön tarta- i lek összege 3,468.818.84 korona, a jégkülontar- lnlek 2,000.000 korona, mig az életbiztosítási I összegek fedezetére szolgáló díjtartalék 190,347,553.03 koronára rúg. Ezután a válasz- tásokat ejtelíék meg. Elnök lett: gróf Csekonics Endre, alelnök: gróf Bánffy György, választmányi tagok: Antal Géza, gróf Bathyány István, gróf Bethlen József, gróf Cziráky József, Darier Henrik, gróf Erdődy Rudolf, dr. i Gaál Jenő, gróf Karátsonyi Jenő, gróf Károlyi ! Gyula, lovag SchoeUer Pál, grót Széchenyi Pál, Szitányi Géza, Szmrecsányi Jenő, Weisz Manfred, gróf Wenckheim Dénes és gróf Zichy Aladár. Igazgatóság Balabán Adolf, Berzeviczy i Albert, Gergely Tódor, Hajós József, báró Harkányi Frigyes, Ormódy Vilmos és gróf : Zichy János'. Felügyelő-bizottság: Burchard- ! Bélaváry Konrád, Lipits Adolf, Németh Titusz, báró Radvánszky Géza és báró Úchtrilz Zsig- j mond, A közgyűlés után tartott alakuló igazgatósági ülésen báró Harkányi ‘Frigyest az j igazgatóság elnökévé, Orinódy Vilmost vezér- ' igazgatóvá és Balabán Adolfot vezérigazgató- j helyettessé választották meg.

Részgyülés. A nagy-utcai vasárnap délutáni részgyülésen érdekes kijelentésnek ívoltak hallói a jelenlevők. A minL ismeretes j mindenki előtt, egyik kiadott mimszleri rende- ! let szerint minél több s nagyobb területű i földet kell művelés alá venni s megtenni minden lehetőt, hogy egy talpalattnyi föld sein maradjon vetetlen. Egyik felszólaló azt bátorkodott kérni, hogy — amennyiben földje, hova i tengerit vethetne viz alatt áll — engedje meg * a gyűlés, hogy ugar földjébe magot vethessen.

I Ebbéli kérelmét azzal találta a többség telje- i sithetőnek, hogy jó, vessen magot a felszólaló,

! de a kerülő nem tartozik majd azt megőrizni. Eféle határozatok kimondása, s keresztülvitele talán még, sem felel meg a miniszteri rendeletnek.

Bolti tűz. F. hó 20-án délelőtt 10 óra | körül a Pengász-Céle virágüzletben tűz keletkezett, melyet a szomszédok ébersége rövid ; idő alatt elfojtott.

Hirdetmény. 2784—1916. K. sz. Érte- í sitem a város közönségét, hogy a bab rekvi-