Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-22 / 12. szám
±NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE mint a tél, csakhogy az ö élete telének napsugarasak voltak napjai, mint a délszigetek tündérvilágának telei, ahová enyhülni mennek az emberek. Enyhülni mentünk mi is hozzá a nehéz órákban, bajos dolgainkban, üdülni nehéz, fáradságos munka után. „Hogy boldog legyen a halál, meg kell tanulni élni, hogy életünk lehessen boldog, meg kell tanulnunk mi a halál" (Baróti Szabó Dávid.) Ezt halottunk mesterien cselekedte, ezért van megnyugvás háborgó lelkűnkben ma, mikor az utolsó Istenhozzádot akarjuk elmondani. Halottunk kedvenc költője (Petőfi) mondja, hogy az élet rövid béke s hosszú harc, hogy a halál rövid harc s hosszú béke! Ezt az isteni békét, ezt a fölségesen szép és hosszú békét kívánjuk mi önnek halottunk, kedves jó asszisztens nr, amikor a nagy útra induláskor búcsúzunk Öntől. Legyen részese az Ur Jézustól készített mennyei boldogságnak!- Isten Önnel! Palczer Ernő életrajza. Született Kolozsvárott 1842. augusztus 24-én jómódú szülőktől. *. 1862-ben augusztus 26-án az érettségi után a kegyestanilórendbe lépett. Társainak szenióra és kiváló tehetségénél fogva vezetője volt. A próbaév leteltével 1863-ban a rendkormány városunkba helyezte. Az első osztályban az összes tantárgyakat tanította. December 8-án először szónokolt templomunkban. Hallgatóságának szivét nemcsak megnyerte már első felléptével, de szónoki készsége a vidéken is ismeretessé lelt s nemsokára Szaniszlóra hívták meg ünnepi szónoknak. 1864-ben a rendkormány Szegedre helyezte at, majd Kecskemétre, ahol vallástant, németet és számtant tanított és theologiai vizsgáira készült. Emellett rendezte a társházi könyvtárt, a vakációt Kolozsvárott töltötte szüleinél. Vasárnaponként pedig az ottani piaristák templomában szónokolt. Befejezve theologiai tanulmányait, letette a vizsgálatokat és 1866. augusztus 17-én Peitler Antal püspök a piaristák lem- plomában fölszentelte. Szeptember 8-án mondotta első szt. miséjét Várady Móric házfönök manuduktorsága melleti. A következő évben Kisszebenbe helyezték. A német és tót anyanyelvű ifjúsággal a magyar nyelv és hazánk története tanításában oly gyönyörű eredményt ért el, hogy Bartoss Józsid főigazgató jegyzőkönyvbe vétette meleg elismerését. Onképző kört is létesített az ifjak nemesítésére, a Kálvárián pedig többször magyar egyházi beszédet mondott. Annyira buzgó tanár volt, hogy két hónapi betegeskedése alatt deákjai szobájába jártak óráira. 1869-ben újból városunkba került, hogy 34 esztendőn át fényes szellemi tehetségét városunk hitéleti, kulturális és gazdasági életében kamatoztassa. Tanított a gimnáziumban és segédlelkész volt. A házfőnök ekkor Groszmann Alajos volt, igazgató Bernhard Márton és segédlelkésztársa Kocsis József. 9 éven át töltötte be ezen hivatását teljes odaadással, hívei osztatlan szeretetét és feljebbvalói teljes elismerését nyerve el. Az 1870-ik évben változás állott • be házunk vezetőségében, amennyiben házfőnök Ziskay Pál lett, igazgató dr. Magyarász Incze. Segédlelkészek voltak: Palczer Ernő, Városy Béla és Halmi László. 1876-ban a megboldogultat a társház a nagykáptalanhoz képviselőjévé választotta. 1877. május 8-án' meghalt Ziskay Pál s a rendkormány Palczert bízta meg a plébániai teendők végzésével. A következő évben kinevezett főnöke házunknak. Plébánoshelyettessé történt kinevezését a megyei püspök is jóváhagyta s igy egyben az önkormányzati jogot éppen ezen évben megnyert hitközség egyháztanáesának és iskolaszékének elnöke lett. E mellett az elemi leányiskolában hitelemző; és hitoktató és a két elemi iskola igazgatója. Példás buzgósággal látta el sokfelé ágazó kötelességét. A plébániai teendők elvégzésében Halmi László és Tímár Péter, majd MészárosAlajos és ennek halála után Rozmanits jTimól segédkeztek neki. 1883-ban a rendkormány a gimnázium igezgatójáva is kinevezte, ide nagy elfoglaltsága miatt ez állást nem fogadta el s Malonyai István került igazgatónak gimnáziumunkhoz. Ez évben beválasztották a vármegyei tanügyi bizottságba és a város képviselőtestületébe. Ezen időben a megyei püspök többször meglátogatta munkája körében. Egy ízben igy nyilatkozott róla nagy környezete előtt, mikor iskolalátogatást végzett nála: .Vajha ide küldhetnóm theologusaimat, hogy megtanulják miként kell katekizálni és az apróságot kérdezgetni:“ Megelégedése jeléül még e látogatás tartama alatt szentszéki ülnökké nevezte ki, amiről az okmányt maga adta át. 1892-ben a tanügy körüli buzgólko- dását Ö felsege a király a koronás érdem- kereszttel jutalmazta, melyet a püspök maga tűzött a mellére az apácazárda es iskola fölavatása és megáldása alkalmából nagy ünnepség között. 1893-ban a rendkormány a rendi hittanárokat képesítő kolozsvári vizsgáló bizottság póttagjává nevezte ki. 1894-ben a rendi nagygyűlés kormánytanácsossá választotta és a fent jelzett vizsgáló bizottság rendes tagjává nevezte ki. 1895 ben a polgári leányiskola felügyelő-bizottsági, a Szatmár-Németi Tanárkor tiszteletbeli és Szatmárvármegye törvényhatóságának rendes tagja lett. 1898-ban az ez évben megalakult Kölcsey-Egyesület alelnökévé, a gazdasági ismétlőiskola felügyelő- bizottságának elnökévé válás .tották. 1900-ban rendi kormánysegéddé és a Szatmármegyei Könyvtár- és Muzeuine.-ylet alelnökévé választották. 1901-ben a városi egészségügyi bizottság elnöke lett. Az 1904-ik esztendőben az : addig megingalhatlannak látszó vasegészségét és csüggedhetlen lelkierejét megtámadta a ; betegség. Álmatlanság, kimerültség és idegesség I gyötörte, csökkentette munkakedvét és meg- zavarta nyugalmát. Erről az időről igy ir a 'megboldogult: „Az orvosok némi pihenést és nyugalmat ajánlottak s az az elhatározás érle- I lödött meg bennem, hogy 40 évig tartott lankadatlan, folytonos, kimerítő munkálkodás után 25 évi házfőnökségemről és plébános- ságomról lemondok." A julius havában tartott kiskáptalan meglepődve fogadta lemondását, de indokai előtt meghajolt. Nagy sajnálatát és elismerését kifejezve, állásától felmentette. Utódja Timár Péter lett, aki 25 évi volt mellette plébánossegéd. Az uj házfőnök plébánossegédei Boros Antal és Lőrinc Gábor lették. Mivel a megboldogult idegessége nem szűnt, lemondott mindazon külső állásról, | amelyek kényesebb kötelességekkel jártak. E lemondás fölött maga a megyés püspök, | a püspöki iroda, a kerületi papság, a város, az ! iskolaszék, az egyháztanács és az egyes testületek kifejezték sajnálkozásukat. 1905 óta a társház semmiféle ügyében sem vett részt. 1907 junius havában súlyos gyomor és vesebaja ágyba döntötte, úgyhogy a rendi nagygyűlésen sem jelenhetett meg és egyszermind teljes felmentését kérte. A nagygyűlés kérésére összes rendi teendőitől felmentette és tiszteletbeli kormánysegéddé választotta. Az 1907-ik évben betegsége hónapokon át nem javult, ezért a Kölcsey egyesület alelnökségéről j is lemondott. Az Egyesület ekkor tiszteletbeli elnökévé választotta meg. Utoljára hivatalosan ; 1911. junius havában főgimnáziumunkban mint püspöki biztos elnökölt a hittanvizsgákon. Betegségéből fölépülve állandó érdeklődéssel kisérte és atyai tanáccsal ellátta fiatal rend- j társait és azok munkáját, megvitatta velük a napi eseményeket, könyvtárában, amely 3200 1 kötetnél többet számlál, olvasott és a kertben sétált. F. évi január hó 13-án erős t'uldoklási roham támadta meg, de a gyors orvosi segély megmentette életét. Egy pár napi gyengélkedés után eléggé magához jött. F. hó 19-én reggel elmondta szt. miséjét, s a nap többi részét is szokása szerint töltötte el. Éjjel 11 órakor megint előfogta a fuldoklási roham. Az orvosért maga küldött, de mire az orvos nagy- sietve megjött, körülálló rendtársai között az általános absolutió után nemes lelkét szenvedés nélkül visszaadta Teremtőjének, korának 74-ik, szerzetesi életének 54-ik évében. 44 évig szolgálta teljes munkaerőben, összes képességei fölhasználásával csüggedhetlenül és r S | fönnakadás nélkül arendet, amelybe mint éret- ségit tett ifjú lépett be. Rendünkben viselhető, í megtisztelő rangfokozatok mindenikét bírta a rendi nagy- és kis-gyülések atyáinak többnyire egyhangú szavazatával és a rendkormány bizalmából. Épitkesések. Palczer Ernő plebánoskodása alatt a következő, városunk jövőjére, szellemi életére, műveltségére kiható építkezéseket eszközölt: A fiúiskola 1887-ben kegyetlen tűzvésznek esett áldozatul annyira, hogy a könyvtár, levéltár és mindan gyűjtemény, teljes felszerelés teljesen | elpusztult; a tűz oly hirtelen jött és oly nagymérvű volt, hogy még a tantermek deszkaburkolata is elégett. A tanítás a rozoga gimnáziumban folyt felváltva, mikor a gimnáziumi tanulóknak nem volt előadásuk. Ekkor a kegy- uraság gyakorlásával megbízott gróf Károlyi Tibortól felhatalmazott nemeslelkü s az iskolai ügyekben buzgó s akkor épen az iskolaszéknek érdemes világi elnökével, Eősz Ferénccel, mint az uradalom részéről kiküldött jószágkormányzóval szerencsés megállapodásra jutott az uj fiuskola terve, felépítése ügyében. Minthogy a telek kicsi volt, egy szomszéd épületes | telket vásároltak. A tervet maguk készítették el s az építés házilag történt egy építőmester felügyelete alatt költségkimélés céljából. Az épületet az előrehaladott tanügyi kívánságoknak teljesen megfelelőnek építették fel. Könyvtárt szereztek be, kellő felszerelést és térképeket. A költséget, 80,000 koronát a jószágkormányzó és a megboldogult közbenjárása folytán az uradalom fedezte. A megyéspüspök áldotta meg az iskolát, amely a vallásos ismeretek s a magyarság sikeres terjesztésének termőföldjéül átadatott. A sikerült munka örömére a derék iskolaszéki elnök 60 terítékes ebédet adott, amelyen a püspök és nagy kísérete, a város előkelősége, gróf Károlyi István és fia György vettek részt. A leányiskola ezidöben 3 rozoga, szűk teremből állott egy- egy szobás két tanítónői lakással, két koros és egy ideiglenesen alkalmazott tanítónővel. A helyiség szűk volt, a tanítónő kevés. Elhatározták, hogy a fiúiskolával egyenlő szintre I emelik a leányiskolát. Merész volt e vállal- j kozás, mert a leányiskolának kötelezett kegyura | és fenntartója nem volt. Gróf Károlyi Györgyné j sz. Zichy Karolina grófnő csak nemes szive önkéntes jóakaratából ideiglenesen szervezte és tartotta fenn a leányiskolát. A hilközség ! teljesen szeg ny volt. A kegyúri grófi család j hajlandó volt egy uj szerződés megkötésére, j amelybon úgy a liu- mint a leányiskola jövője biztosítva legyen. Az uj szerződés szerint, amelyet hosszú tárgyalások előztek meg a hilközség birtokába jött át a tanítók választásának joga, a felépült fiúiskola telke és a leányiskola telke a rajta levő épületekkel. Ami szolgálmányt eddig a kegyur a két iskola | fennállása érdekében teljesített, most megváltotta megfelelő tőkeösszegben. A tőkét a szatmári káptalanhoz utalták át, amelynek kamatát a két elemi iskola szervezésére és fenntartására felhasználhatták. A két iskola jellege róm. kath. s ha ez a jelleg megszűnnék, a kegyur utódai az átadott ingatlanokat és épületeket visszakövetelhetik. A szerződést úgy a világi, mint az egyházi hatóság jóváhagyta. A hitközségnek ekkor néhány ezer korona pénze az I iskola telke és épületei voltak meg. Ez volt a kiindulási pont egy megfelelő leányiskola építésére és felszerelésére. A terv, hogy Szatmár- ról apácákat kérjenek a tanításra, úgy a I megyés püspök, mint a hithözség helyeslésével találkozott. Először is megfelelő telek után néztek. A grófi család ez időben a város | belterületén több épületet és telket bocsátott j áruba. Gróf Károlyi Tiborral sikerült is méltányos megegyezésre jutni. Egyszersmind a régi telket eladták. A tervek elkészítése után, amelyeket az összes felsőbbségek jóváhagytak és helyesléssel fogadtak a megyés püspökkel 1 együtt, az iskolaház felépítését vállalatba ! adták. A püspök nagyobb segélyt helyezett kilátásba és egy apácának évi járulékát is mindenkorra elvállalta. 14.0000 koronára volt szükség az építkezéshez s ezenkívül a beálli
