Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-01 / 9. szám
4, szó talán nem hangzik el hiába. Megemlítjük, hogy fel. szerkesztőnk könyvtárából 120 drb. könyvet küldött Csernovitzba. Drága jó Barátaim 1 Ágyudörgéstől zengő Csernovilzban teljesítek tábori lelkészi szolgálatot. Itt közel a fronthoz, a magyar testvéreink hősies küzdelmének helyén, honnan szétzúzott drága, beteg testek s fájó szivek sóhajtása cseng felétek, kik velünk érezni tudtok. Magyar honvédek ez exponált helyen verik vissza dicsőséngesen, francia vezerek által vezetett megszámlálhatatlan tömegű orosz támadást. Sokan véreznek s feküsznek ta magyar szív meleg verésétől távol idegen helyen, hol nem érti senki a nyelvüket. Ha veletek nem beszélhetnek, legalább magyar könyvekből szerelnék hallani édes anyanyelvűket, mely otthonukba vágyó lelkükhöz gyógyitóan szól. Nagy lelki felelelőség hárul reám, ki ugyszólva egyedül gondozom lelkileg beteg, sebesült honvédeinket. A súlyos betegeket a gyöngéd szeretet s a hit erejével gyógyitgatom. De a háború viharától idegenbe sodorta, magyar könyveket óhajtanak, melyek itt nem találhatók. Fáj nekem, hogy ezen vágyukat Csernovitzban nem teljesíthetem. Azért Hozzátok fordulok, kiket jó barátaimnak mondhatok s merem reményleni, hogy sok feladataitok közepette sem tagadjátok meg e nemes, hazafias cselekedet teljesítését. Sajtótok utján hívjátok fel erre Nagykároly nemes város közönségét. Aki teheti, áldozzák egy-egy szépirodalmi, vagy szórakoztató magyar könyvet e szentséges ügynek, hadd érezzék az elha- gyalottságot élő magyar testvéreink, hogy a hazai föld megérti titkos fájdalmukat, ha távol is vannak drága rögétől. Ti gyüjtsétek össze s az adakozó nevét és címét Írjátok a könyvre s küldjétek el hozzám, hogy osszam ki köztük s legyen nekik a szenvedés közt is méltó örömük. Vallásfelekezeti különbség nélkül foglalkozzon miodenik kedves beteggel s valláskülönbség nélkül siessenek a szív nemes cselekedetével, mely elévülhetlen lesz Csernovitz városában. Tegyetek meg ezt drága jó Barátaim, hiszen nem szerénytelenségből, hanem szent kötelességből intézem Hozzátok alázatos ( kérésemet. Ha szerény személyemből megőrzött valamit-valamit Nagykároly közönsége s emlékére méltónak tarí, úgy nem tagadhatja meg tőlem ez egyetlen kérésemet. Vagy tekintet nélkül az én szerető ragaszkodásomra, hazánk vérzősebét, magyar testvéreik forró óhajtásét! értsék meg s hallják meg a szivek sóhajtását!] Bízva a nemes lélek győzelmében. Szeretettel ölel jó barátotok : Palur István. ] kay Gyula szabolcsi föesperes lartott az I elhunyt felett könyeket fakasztó gyászbeszédet, l Ugyancsak ő végezte a gyászszertartást is í fényes segédlettel. A korporsót mélt. és ft. í Miklóssy István megyés Püspök Ur személye-! sen szentelte be, s a holttestet a temetőbe is kanonokjaival kisérte s ott a szokásos sir- ] bepecsételést is végezte. Az üveg és érckopor- | són Miklóssy Püspök és az egyházmegye disz! koszorúi voltak láthatók. Temetés előtt és ! után a templomban, val i mint a temetőben is a nyíregyházai dalkör adott elő megható gyászdalokat. A több mintegy hatezerből álló gyülekezetben ott voltak : Dr. Ujfalussy Dezső szabolcsi főispán, Bállá Jenő nyíregyházái polgármester s az összes hatóságok lejei valamint minden felekezet vezető emberei A, hajdudorogi egyházmegyéből a káptalanon ki-, vül igen sokan megjelentek s az gyászos] pompa fényét ornátusban ténykedésökkel emel- j ték. Városunkból Marchis Romulus, szafmár- megyei főesperes, nagy károlyi lelkész és Szócska j János nagykárolyi magyar lelkész és magyar esperes vettek részt. íme igy költözött el egy tüneményes j lélek. Porrészei a nyíregyházai pazony-utcai J témetöben pihennek ideiglenesen, s majd aj háború győzedelmes befejeződése után a tur- vékonyai kriptában fognak végleges nyugalomra áthelyeztetni. Nyugodjál hát addig ott, s majd vármegyénk földjében is te magyar kultúra barát, te nemeslelkü férfiú ! Hálásan megköszönjük a. dicső magyar kultúra céljaira adott fejedelmi adományodat. El nem múló emlékeidet is hűen őrizzük. Isten veled! A boldog feltámadásig ! Szócska János m. esperes. N AGY K AROL Y ESV1DEKE Színház. Nemsokára bezárulnak Thália kapui, hogy a csend vegye át uralmát olt, hol pajzán nevetés, derűs jókedv, öröm mosolygása, bu leledtetese, szép szemek beszéde, csengő ajkak álomba ringató zenéje követelt helyet kt-t hónap óta már. Ez idő alatt közönségünk megszokta és megszerette a színházat. Szezon elei hidegsége végre-valahára felengedett, me legebbé vált, sőt elérte a megértés es megbecsülés halárállomását is. A még hátralevő pár hét pedig epen alkalmas lesz annak bizonyítására, hogy ragaszkodása nem a fogyó, de a telő holdhoz hasonló. Petőfi kedves madaráról, a gólyáról mesélik, hogy idegenbe költözése előtt csoportokba verődve szállong a zöldelő rétek zsúppal bevont tetők, szalmás tedelü viskók felett. Ez a levegő végtelenében való gyülekezés a buesuiz- kodás megható jele. Minden szárnycsapással, mintha Isten hozzádot integetne. A színésznél a julalomjátékot jelző röpke lap a bucsuzkodás hírnöke. Jelzi, hogy az idő lejárt, még csak nehény nap s nekik menniük kell. Megszakad oly sok kedves ismeretség, álomnak tetszik oly sok kedves est. Röpke lap jelent meg a múlt hét folyamán, szerda virradóra is. Nem a .megjelent* szól hangsúlyozom nyomatékkai hisz ez a színi szezon óta magától értetődően — természetes. Csupán azt emelem ki, hogy az a hajnalon kiadott rózsaszín lap hozott hirt az idei első jutalomjátckról. Ujnyi vastagságú betű hirdette, hogy „ma, szerdán, 1916. évi február 23-án Kürti Károly jutalomjátékául Zsuzsi kisasszony“ kerül színre. Kár volt a szinlapra nem bigyeszteni, hogy — negyedszer. Az őszinteség utóvegre is erény. A jutalomjátékra vonatkozó szerződési pontoknak nem vagyok ismerője. Mind a mellett lehetetlen vele kapcsolatban pár észrevételt meg nem kozkáztatnom. Nem tudom, van-e egyáltalán szó jutalomjátékról a direktor és színész közölt-aláirt, szerződésben. Ha van, a pontozatokat be kell tartani. Ha nincs, törlendő a jutalomjáték. A közönség, anélkül is kifejezésre juttathatja szeretete meg nyil- vanulását kedvenceivel szemben. Az ünnepelt — a tisztelői által részesült jutalmon kívül úgy sem kap egyebet, mint hizoltabb bellivel ékeskedő nevét — a szinlapon. S ha az usus a jutalomjáték mellett szól bizonnyal az est hősének tartja fenn a darab és szerepe megválasztását. És akit er e ritka szerencse, bizonnyal legjobb tudása és tehetsege szerint választja meg előadandó szerepét, a jónál is jobbat kívánván szinre hozni. S mert tudja, hogy a közönség kényes izlesü s nem néz meg háromszor-négyszer egy-egy darabol, lehetőleg olyanra esik választása, mely nem került szinre még a szezonban. Nyakába sózott jutalmasdi estéből önérzetes, hivatásos színész nem kér. Nem tudom elhinni, hogy Kürti maga választotta volna jutalomjátékául a Zsuzsi kisasszoyt. Az gondolom, azzal kívánták jutalmazni, hogy rásózzák — jutalmul. Bedig lehettek volna vele szemben kimetessebbek. Ha már arra a kegyre méltóztatták, hogy ö legyen az első jutalomért jótszó, nem a Zsuzsi kisasszonyt kellett volna elöadatni, hisz ezt már végig élvezte Nagykároly városának állandóan, csak zóna estéken és csupán vasárnap délután megjelenő publikuma. Kürtinek ugyan mindegy bármilyen szerepben lép is publikuma elő. Mindből tud derűset kihozni, mosolyt fakasztani az ajkakon, elsőrangú, felejthetetten alakítást produkálni. Azért érdemelt volna jóakarata kezelést szeretetteljes bánásmódot. Közönsége pedig joggal el várhatta, hogy előre közölve legyen jutalomjátéka. A jövőre nézve erdemes lesz ezt megszívlelni s figyelemre méltani. A csütörtöki „Fészek a viharban aktuális darab előadását gondos, összevágó játék jele- j mezte Sándor Julia, Jávor, Árkossy, Neményi és Kürti érdemelt dicséretet. Pénteken „ A cigány“, szombaton „Lyonj Lea“ ment már ismertetett, előadásban. A nagyherceg szerepét Váradi játszotta komoly tanulmányra valló készülettel, nemes am- bitióval. Vasárnap este a kedvesnek ismert, eleven lüktetésű operett „Cigányszerelem“ feleleveni- tese vonzott szép számú közönséget. Szabó Mili éneke és játéka sok sürü,. megérdemelt tapsot aratott. Kürti Böske téved ha azt hiszi, hogy a pezsgős poharak törögetésével tör utat az Ízléses játék felé. Takács Tóni dettó, ha azt gondolja, hogy a hangszalaga minden vészt és \ihart megbir. Egy komoly hivatásu színész többet kell, hogy törődjön magával és közönségével. Ne feledje, hogy nincsen kiaknázhatallan kincsesbánya. Előtte szép jövő all, melyet elérhet, — ha maga is akarja. Pajzán kedves és aranyos derűvel szőtt játékot produkáltak. N. Szelényi Ilonka és Jávor, Kitűnő volt Árkossy zsiódója. Sok mulatságos percet szerzett. Kürti. Hétfőn A kisasszony térje zónában telt ház ház előtt. Kedden Kávéházi Konrád 40 vagy 50 néző elölt. Ezért ugyan kár volt oly fennen beszélni s nagy összegeit állapítani meg a színház ez egy esti átenged S'-rt. Az üzleti érzék mellett el kellne ám egy csöppnyi hazafias érzés is. —y. —y. HÍREK. A törvényhatósági bizottság gyűlése. F. hó 24-én tartotta a törvényhatósági bizottság az évi első rendes közgyűlését. Csaba Adorján főispán megyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket ezután fejtegetvén a közélelmezés ügyének rendkívüli fontos ságát, lendületes szavakkal kérte a törvén yha- tósagi bizottság tagjait, hogy annak biztosítása érdekében befolyásukat érvényesítsék. Az alispáni jelentés érdekes bizonyságát adta, hogy a varmegyei es községi tisztviselők munka erejét mily nagy mértekben foglalták le azok a nagy feladatok, a melyeknek megoldása az ország belső erejének (elhasználásával alapját képezi a harctereken küzdő hadsereg íentartásanak, állandó kiegészítésének es ezzel harckepességenek s hogy mily büszkeséggel tekinthetünk a hactereken küzdő katonáink harci dicsőségére, épp oly elismeréssel adóztunk az itthonmaradottak emberfeletti munkásságának és áldozatkészségének. Az alispani jelentés kapcsán Dr. Böszörményi Emil, a szatmármegyei Gazdasági Egyesület ügyvezető alelnöke szóiajt fel s arra kérte a vármegye elispánját, hogy a vármegye részére engedélyezett 360 q rezgálie szétosztását a Gazdasági Egyesület meghalgatásával eszközölje s mivel a 360 q- a vármegye gazdaközönsége szüségletét nem fedezi, a földmi velésügyi minister által későimé, kilátásba helyezett rézgáliból is kérjen a vármegye részére. Ilosvay Aladár alispán válaszában kijelenti hogy a szétosztásnál, amely különben előr megalapítóit kulcs azerint a holdak arányában fog történni, a Gazdasági Egyesület közreműködését köszönettel fogadja s a szükséglet teljes fedezése érdekében minden lehetőt el fog követni. A napirend során bemutattatott a legtöbb adót fizető vm. bizottsági tagok névjegyzéke s intézkedés történt a megüresedett bizottsági tagságok betöltése iránt. Vm. alispán előterjesztésére egyhagulag elhatározta a közgyűlés a vármegye ifjan hősi halált halt nagy reményekre jogosító tisztviselője, Tóth József h. vm. aljegyző holtestenek a vármegye költségén való hazaszállítását. A közgyűlés tárgysorozatána számos ponotja körül mint édekességet Penészlek, Kővárhosszuíalu Nántü és Vám falu községek képviselőtestületének határozatait ragadjuk még ki amelyek a korcsmák vásár- és ünnepnapokon való zárvatartását rendelik el. A törvényhatósági bizottság a határozatokat jóváhagyta, hátra van még azonban a kormány hatóság jóváhagyása. Adakozunk a helyben felépítendő „Hadi Árvaház“ számára a Vörös-kereszt pénztárába.
