Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-27 / 53. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

Boldog újévet kivánunk lapunk kedves munkatársainak és olvasóinak!

Fohász a koronázás ünnepén.

Felséges Isten Királyok Királya Tehozzád száll a magyar nép imája: Nyújts a Királynak s trónnak erősséget Es dicsőséget!

„ Éljen őrökké a Király /“ Az ország Hű népei ezt szívből riadozzák.

Hints áldást Isten a Királyi Párra,

S a koronára!

Ragyogjon ennek gyöngye, az igazság. Szeretet, hűség s béke csókolgassák:

Mi a Királyért, a Király miértünk,

Ö a mi vértünk.

Él-hal a nemzet Királyért, Hazáért,

A szabadságért, ősi igazáért;

S nagy lesz, ha tisztán megőrzi erkölcséi: A hit gyümölcsét.

Ki ezer éven át ezer veszélyben Megtartónk voltál s állunk sziklaképpen: Maradj, nagy Isten, végig nemzetünkkel*

1 S mi nem veszünk el.

Felhőket oszlass, mik most háborognalc, Adj szép jövendőt szegény magyaroknak,

S e nép, mig hírünk kimegy a világra, Szent neved áldja.

Sántha Károly.

HÍREK.

Istentiszteletek a koronázás napján és ünnepén:

1. A róm. kath. plébánia templomban : d. e. 9 órakor;

2. A gör. hath, templomban: d. e. 8

órakor; *

3. A gör. kath. magyar templomban:

d. e. 8 órakor; 4. A református templomban: d. e. 10 órakor;

5. Az ág. hitv. ev. templomban: d.

e. 10 órakor;

6. A st. quo izr. hitközség templomában : d. e. 11 órakor.

Az összes istentiszteletekre az összes hatóságok ez utón is meghivatnak.

jje *

*

Istentiszteletek ó- és újév napján:

1. A róm. kath. plébánia templomban: Ó-év napján d. u. 5 órakor évzáró szentbeszéd, litánia és Te Deum. A szt. beszédet Tóth Lajos mondja. Újév napján 9 órakor ünnepi szt. mise segédlettel. Prédikál Récsey Ede ház*- főnök;

házi koronát, s az egész menet megindult: a zászlós urak, a társországok zászlóival, az udvari föméltőságok az országos jelvényekkel, köztük Andrássy a koronával, a király, a királyné. Őfelségéik a presbitérium közepén emelt trónra ültek. A püspökök átvették az országos jelvényeket és az oltárra helyezték. A király ekkor a főoltárhoz ment és a prímás előtt meghajolván, az ott elhelyezett székbe ült. Most a kalocsai étsek : Haynald messze csengő hangon mondáaz „Apostulat sancta mater ecclesia catolica... !stb.“ Erre felhangzott Liszt koronázási I miséje és a prímás a potificialeból az jAdoremust olvasta. Erre Őfelsége kezét az Evangéliumra téve, letette az esküt, térdelve az elébe tett párnára, mire a prímás átadta a keresztet megcsókolás végett. Innen Őfelsége a főoltár mögé i vonult, hogy a szent kenetre elkészüljön. Innen visszatérve, feladták rá a palástot ; és a jelvényeket az oltárra helyezték. Most megtörtént a felkenés. A prímás Szt. István kardját Őfelsége kezébe adta s a főudvarmesterrel és főkamarás se- gédkezésével az oldalára kötötte, mire Őfelsége három vágást tett. E pillanatot egy üdvlövéo jelölte meg.

Őfelsége letérdelt és a prímás és a nádorhelyettes a koronát a fejére tették. IA püspöki kar megáldotta, a prímás pedig a királyi pálcát Őfelségének jobb, az arany almát bal kezébe adta, mii a második üdvlövés jelölt. Őfelségét visz- sza kisérték trónjához, a föméltóságok köréje sorakoztak és Andrássy háromszoros éljenkiáltását az összes jelenlevők harsányan ismételték. Eldördültek az ágyuk és a főváros összes harangjai megkon- dultak.

Következett a királyné megkoronázása oly módon, hogy a nádorhelyettes a szent koronával megérintette vállait. A királynét kezében az aranyalmával a király Őfelsége elé vezette és a trónon helyet foglalt.

Egy negyed tízkor megindult a menet a Szt. János templomba,' ahol megtörtént a aranysarkantyús vitézek lovaggá ütése. Innen kilépve az egész koronázási menet Pestre tartott. A bandériumot gról Ráday Gedeon vezette. A menet az Eskütérre ért 11 órára, ahol a király leszálll lováról. Felment a díszes emelvényre, egyik Oldalán a prímással, másik oldalán a kalocsai érsekkel. Mögöttük a magyai miniszterek és a többi főurak. A miniszter átnyújtotta a prímásnak az eskü-min- i tát, ki az emelkedettebb helyen álló ki rály előtt felolvasta, úgy, hogy Őfelsége minden szót tisztán, hangosan utáni mondott, mire viharosan megéljenezték

Következett a koronázási szertartás utolsó actusa: a kardvágás. A Lánchíd tér is pompásan fel volt díszítve. Különö sen a Lloyd épület.

Midőn a király a Lánchíd térre ért : felvágtatott fehér lován a koronázás dombra és a négy világ-táj felé suliin tott kardjával, jelezvén ezzel, hogy bár merről is jönne ellenség, megvédené i | hazát ellenök.

Ezzel véget ért a szertartás és < nép örömrivalgása között az egész me net felment a budai királyi palotába 1 ahol a királyi pár lakomát adott.

templomát már előbb pompásan feléke- sitették. A szentély kibővittetett, aranytól ragyogott a főoltár, a falakat remek szőnyegek borították, az oszlopokat bibor selyem kelme takarta. A főpapok helyet foglaltak. Az első oszlopnál a pápai nun- cius; ennek átellenében voltak a trónusok s mellettük a trónörökös, Gizella főhercegnő és a főhercegek székei. A sanotriarium előtt ismét trónemelvény állott őfelségéik számára addig, a inig a koronázás megtörtént. Ettől jobbra a magyar miniszterek és titkos tanácsosok, balra a mágnások, kamarások, asztalno- kok. Mögöttük jobbra az udvarhölgyek, a képviselők, balra a diplomaták, főrendek stb. állványai.

Reggel hat órakor a királyi biztosok, a judex curiae és a katonaőrök a templomba mentek. A templom kápolnájáról eltávolították a pecsétet, felnyitották a ládát, a koronát és a jelvényeket ki vettél belőle és elhelyezték a szentélyben. A palástot egy külön asztalon a főoltár mellett, mire a királyi biztosok és a judex curiae jelentéstétel végett őfelségéhez mentek, a két koronaőr pedig ott maradt a koronánál. Az érsekek és püs pökök, a szertartásban résztvevő papok, az udvari ceremoniáriussal (föszertartásmes- ter) és a káplánokkal a templom főajtójához mentek Őfelségéik ünnepies fogadására.

A kitűzött órában, 7 órakor, megindult a koronázási menet, melyet két udvari szolga nyitott meg lóháton, azután következtek a lakályok, apródok, azután pedig a méltóságok, rendek, kamarások, mágnások, zászlósurak, miniszterek, cimernökök, a két. koronaőr, a fökamarás a kereszttel, a főpohárnok Szt. István kardjával, a hprvát bán az almával,1 az országbíró a királyi pálcával, a magyar föudvarmester helyettese pálcával és a főhercegek.

Aztán jött őfelsége magyar tábornoki egyenruhában. Jobbján az apostoli keresztet vivő püspök teljes orhátusban, balján a főlovászmester helyettese az ország kivont kardjával. Á király mellett Lajos Viktor főherceg és kis távolságban tőle két főpap, aztán következtek a testőrség kapitányai, a főkamarás és a főhadsegéd, majd a főváros hatóságai és a hat magyar testőr. A megkoronázandó királyné magyar ruhában gyémántos magyar fejékkel, nvolcfogatu díszkocsiban. A menetet a testőrség, egy század gyalogság és egy század huszár zárta be. *

A templomhoz érve, Őfelsége a in. k. főkamarás és az udvari lovászok segítségével leszállt a lováról, a királyné kilépett a hintóból. A templom küszöbén midketten egy szőnyegre térdeltek, a prímás pedig odanyuj tóttá a feszületet és a szentelt vizet. E percben elharsogott a nép éljene és a zenekar háromszoros üdvriadója. Erre Őfelségéik trombitaharsogás és dobpergés közben a főpapságtól, a főhercegektől és a miniszterelnöktől kisérve, vonultak át a templomon és mentek át a sekrestyébe, hová a királyt és királynőt két segédlő püspök a miniszterelnök és a föudvarmestei és a főudvarmeterné kísérték mig a prímás a papság élén a főpltái elé ment.

A királyné a sekrestyében feltette a