Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-12 / 51. szám

XXXII. évfolyam. Nagykároly, 1216. december 12. 51. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ T Á R S A D AJL M 1 __H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre ............................8*— kor. Fél évre.................................4r— , ^ Negyedévre.........................2- — . Eg yes szám.................... . —-20 „ Ta nitcknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon V Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közőitetnek. Nyllttér sora 50 All. Kéziratok nem adatnak ílsszs. A jéggyárról. E lap hasábjain már többször olvas­tuk, hogy mennyire szükséges és hasznos lenne városunkban egy jéggyár. Szüksé­ges lenne közegészségügyi szempont­ból, hasznos lenne ipari és gazdasági szempontból. Mind hangosabb a közvé­lemény szava, hogy létesítsünk jéggyárat, úgy hogy ezen óhaj általánossága most felment attól, hogy ezen intézmény szük­ségességét bizonyítgassuk. Egy-két adattal a jéggyár felállításához, üzemben való tartásához és az üzemköltséghez akarok most hozzászólni. A jelen nehéz körülmények között félévig eltartanak az előmunkálatok: igy a megrendelés, a berendezés, ammoniak- beszerzés, esetleges építkezés, mig a jég- gyár üzemképes lesz. Szavaimat egy pél­dával illusztrálom. F. évi augusztus elején Szakolcza szab. kir. városában jelen vol- tem az ott felállított jéggyár átadásánál. Szakolcza 5000 lakosú város. Az izgal­masok kórházában 60 — 05 sebesültet ápolnak. Februárban kimondta a képvi­selőtestület, hogy jéggyárat létesítenek. Minden előzetes belügyminiszteri jóváha­gyást mellőztek, mert a törvény úgy in­tézkedik, hogy közegészségi ok alapján jéggyárat lehet létesíteni a terv utólagos jóváhagyása mellett. A kórháznak jéggel való ellátása pedig elég biztos alapot adott, hogy munkához foghassanak. A budapesti Kühnemann-cég fél év alatt kifogástalanul működő jéggyárat állított föl ott 15.000 korona összköltségben. Az egész jéggyárat egy 30 m3-es szobában helyezték el. A motort benzin hajtja. A motor kerekeken mozdítható és szükség •esetén favágásra vagy cséplésre is lehet használni. A jéghez szükséges vizet maga a motor huzza a kutból. A gyár 8 óra alatt 24 drb á 14 kg.-os jégtömböt ter­mel, tehát összesen 336 kg-ot. A város egy ilyen tömböt 70 fillérért ad, vagyis kilóját 5 fillérért. A motor 6 lóerős és 12 kg. benzint fogyaszt egy üzem alatt. Hűtésre ammoniakot használnak, mint! a legtöbb jéggyárban. Napjában csak egyszer termelnek jeget, mert ez a város szükségletét teljesen fedezi. Nemcsak a kórház kap megfelelő mennyiséget, ha­nem a vendéglősök, hentesek és a gazd- asszonyok is. Városunkban ezen fogyasztás ötszö­rösére lehetne számítani, mert a Vörös- kereszt kórházban 380 beteg katonát ápolnak, a közkórházban is 100-nál több, beteg van, továbbá a város forgalma is hasonlithatlanul nagyobb, meg számos Vöröskereszt-vonat megy állomásunkon keresztül, amely gyakran venne fel itt jeget és a vidék is igényelne bizonyost mennyiséget. Nyáron napi 15 mm. jégtermelés elég lenne. Szatmáron a városi jéggyár naponkét 10 mm. jeget termel, de a katonaságnak a megfigyelő telepen saját jéggyára van. Ezen összevetésből láthat­juk, hogy nekünk hozzávetőleg 28.000— 30.000 koronát kell betektetnünk a jég­gyárba, hogy a meleg időben elegendő jeget termelhessünk két üzem mellett. Szatmáron, a barakktáborban a gép éjjel- nappal működik s igy 24 óra alatt há­romszor termelnek jeget. A szatmári városi jéggyárban külön­ben a főcél az, hogy a hütőkamarákat ele­gendő fagyos levegővel láthassák el. 18—20 drb. marhát vágnak naponként s a húst szükség szerint ott tartják a ka­marákban, ahol hetekig is elállhat. 12 óra hosszatt . jár a gép, s ez alatt 10 mm. jeget termel s a hütőkamarákat — 4"-os levegővel tölti meg. A hütökamara-beren- dezés nagyon gazdaságos, sok pénzt térit meg, mert egy fülkéért a mészáros szívesen fizet évi 350—400 koronát. A Kühnemann cég mérnöke szintén ezt a berendezést ajánlotta, de ez 15.000— 16.000 K. többletet jelent. A vasárnapi közgyűlésen a polgár- mester ur szintén amellett volt, hogy ha létesítenénk jéggyárat, csak hütőkamarák- kal • kapcsolatban, de mint körültekintő ember a döntő szó kimondásában na­gyon óvatos, mert a város szegény s a pótadó 126°/0. Dr. Adler Adolf képviselő­testületi tag minden körülmények között kívánta a jéggyár létesítését, mire elnöklő polgármester azt az indítványt tette, hogy a terv megvalósításába vonjuk be az érdekelteket is. Ha a város nem bírja fedezni a sajátjából, álljunk össze többen és közös erővel haladjunk a cél felé. Bizonyos, hogy most a jégtermelés költsége minden gyárban megnövekedett, igy a szatmári gyárban is megkétszereződött, mert úgy a hajtó erő,mint a hütő anyag napról-napra drágul, nem kevésbbé a gépezet is, de mikor közegészségügyi in­tézményről van szó, amely különben meg­hozza a befektetett tőke kamatát, nem szabad annyira takarékoskodnunk. A je­get is ennek megfelelő árban ad­hatjuk s ez az áldatlan állapot is csak jobbra fordul. Most még az a kérdés merül föl, hogy benzinmotor, vagy villanyos motor elönyösebb-e ? Szakolczán benzin hajtja a motort, mert villanygyárat most szerel­nek; Szatmáron a városi gépházat villany hajtja, a megfigyelő telepen lévőt pedig szénnel fütik. Dr. Markó Kálmán, a szat­mári villanymü és jéggyár agilis igaZga- gatója, aki a legnagyobb készséggel adott nekem ez ügyben felvilágosítást, a villanyos berendezést ajánlotta, hogyha nappal is van gépüzemü áramunk. Saj­nos, most nappal semmiféle áramunk nincs, mert takarékoskodni kell a meglévő olajkészlettel. Ilyen körülmények között a gépet éjjel kellene járatnunk. A közóhaj mind erősebben nyilat­kozik, hogy szervezzünk egy jéggyárat. Fogjunk hozzá teljes erővel. Hívjuk össze az érdekelteket, a város tanácsával együtt beszéljük meg a teendőt és vigyük dűlőre a jéggyár ügyét! Ha most hozzá­látunk, úgy 5—6 hónap múlva városunk egy régen óhajtott, várva-várt, közegész­ségi, jövedelmező intézménnyel gazda­gabb lesz 1 Braneczky József. Adakozzunk a katonák karácsonyára !

Next

/
Thumbnails
Contents