Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-25 / 43. szám

9 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE \ hessen a haza kincseiből; a szegény éhező és ruhátlan gyermekek soraiból. Adakozzunk tehát anyagi erőnkhöz képest, de mielőbb! A haza oltárán, me­lyen a szegény asszony fillére talán a legszebb ékesség, sohasem lehet a szeretett haza után fenségesebb cim az áldozatosság gyakorlására, mint az ártat­lan gyermeksereg megmentése. Adjunk a családi fészek melegéből egy szikrát, juttassunk az anyagi javak­ból egy parányit, a prémes bunda által fakasztott jól eső érzésből egy sugár­nyit azoknak, kik az édes apa szeretetét nem érezhetik, avagy talán az árvaság­nak keservein tengődnek. Nyugtassuk meg a lövészárok hősé­nek aggódó lelkét, hogy mig ö megfeszí­tett idegzettel, millió halállal szemben lelkesen védi e drága hont, bennünket és javainkat, ne kelljen gyötrődnie azon, hogy ki védi meg az ő szeretteit, avagy árváit a tél borzalmaival, a nagy mérvű nélkülözés keserves kínjaival szem­ben. Azoknak a hősöknek ez lesz a mi legkedvesehb karácsonyi ajándékunk és a legtüzesebben lelkesítő harci szózat ! É sorokat róva eszembe jut, hogy erdélyi testvéreink nemsokára elérkeznek kálváriájuk utolsó, de legtöbb érzést fa­kasztó stációjához. Az édes otthon fel­dúlva, fosztogató szennyes kezek által kirabolva, helyenkint egy élet munkássá­gának gyümölcse hever romokban. Az erdélyi levegő már erősen hűvös. A gyer­mek gyenge szervezete pedig rendkívül érzékeny. A rombolás, fosztogatás nyo­lcain állva, a nélkülözés érzése a szülői szívben fokozottan borzalmasabb, mint­sem vigasztalni, enyhíteni tudná a gyer­mek testi szenvedéseit. Siessünk segítsé­gükre ! Legyen városunk népe között általános és oly mérvű az áldozatosság, hogy abból erdélyi véreink gyermekeinek íestére tőlünk is jusson egy darabka ruha, lábukra cipő. Adakozzunk tehát ama anyagi javak­ból, melyeket előbb-utóbb, de a zavaros földi élet befejeztével biztosan itt hagyunk; adjunk erőnkhöz képest minél többet, hogy ez által is a lelki javakban és a honfiúi erényekben annál inkább gazda­gabbak lehessünk! Mentsük meg a gyermekeket! Lukovits Endre. Boros hordó 500 hektó használt, rendbe hozott, kijavított állapotban 100 literestől 800 literesig; kapható hordógyáramban Báró Győrffy Miklós Debreozen, Nap-utoa 4. sz Telefon 12—83. Színház. Közönségünk, mint a lefolyt hét estéi bi­zonyítják, kezdi megszokni és megszeretni a a színházat. Aza meleg érdeklődés és pártolás, mely kiváltképen a szombat és vasárnapi elő­adások iránt megnyilvánul, megelégedéssel és édes örömmel tölheti el a direktort s játékos gárdáját. A gyönyörködtető darabok mindig von- zák a közönséget, mindenkor hatással vannak nemesen érző emberre s nem tudja annak ha­tása alól kivonni magát. Ezt tapasztaltuk „A névtelen asszony* csütörtöki színre hoza­talánál, mely az előadásra került darabok köznapi keretei közül szépséges nagyságban kiemelkedik, az emberi figyelmet s érdeklődést a csodálkozó kíváncsiságig leköti s a máskor beszédes szem szögletén, a szánalomé s részvét | könycseppjét csilogtatja meg. A darab főhőse I egy asszony, akit a megcsalt férj bosszúja az ; utcára ver s aki két évi távoliét után szemé- { ] ben a bánat könyével, ajakán a rimánkodás i sóhaja szavával, szivében a megbánás aláza- ; tavai, igyekszik magát visszakönyörögni a meg | gyalázott házhoz. A könyörgő szó s a megbá- i náa panaszának térdre rogyó alázata már-már i meglágyítja a kemény férj szivét s már-már kész megbocsátani De mielőtt szándékát, í valóra váltaná s megnyitná háza-szive ajtaját ! a könyes könyörgönek, töprengő kérdést! intéz hozzá a csábitó szeretőről. S mikor az j | asszony azt feleli: „meghalt,“ haragjának s ! gyűlöletének dacos erejével sújtja a szánalom­ra méltó bus teremtést s világgá kergeti, hogy többé sohse lássa. S-a kivert asszony azon a lejtőn, melyen elindult, mélyre sülyed. í Vállogatja szeretőit, mint valamikor a selyem j ruhát, mámorba fojtja keserűségét, hogy fe-; J lejtsen. Ruhája szegényesen kopott, homloka | \ gondolok barázdájától szántott, arca bánattól j viselős. Szive hideg, mint a téli éjszaka, lelke i üres, mint sárguló levéllelt arkázott madár-fé-1 szak. A mámor egy elfelejtett percében több szól ajka, mint amennyit szive engedett volna. Nagy összegű vagyonról 120 ezer frank- i ról beszél szeretőjének, melyet boldogságá- I nak verőfényes küszöbén vitt hozományul ahoz, akit rut álnoksággal megcsalt s aki azt sem ! engedte meg a visszatérni akarónak, hogy gyermekére egyetlen pillantást vethessen, hogy i ajakára zárhassa a fájó búcsú csókjának me­legét. A kapzsi szerető szeme felcsillan a nagy ! összegű pénz hallatára s rábirni igyekszik a ' a nőt, hogy követelje vissza oda hagyott ho­zományát. A nő visszautasítja az aljas ajánlatot, ! mert fiától, a ki már Kész nagy ember — hisz 20 év telt el megrakodva búval s nem örömmel, mióta nem látta a drága örökséget nemrabolja el. A gonosz ember azonban min­den áron bírni akarja az összeget s elindul, hogy megkaparilsa. A nő, minthogy szándé­kától a férfit nem tudja eltéríteni, lelövi. El­fogják. Törvényszéki tárgyalás keretében Ítél­keznek felette. Védelmét egy fiatal ügyvéd látja el, kinek első nag ybeszédét kíváncsian lesi apja, a törvényszék elnöke, a jó barátok s ismerősei. A tárgyalás folyamán tudja meg a vádlott asszony, hogy védőügyvédje fia. A védencet a nagyszerű védbeszéd után felmen­tik s könyfakasztó jelenet, mikor anya és fia egymásra találnak. A férj a kálváriák útját já-, ró szerencsétlent már nem ölelheti, mert a roncsolt idegzetű feleség meghal, mielőtt érezhette volna a megbocsátás boldogságának múlt keserűséget feledtető gyönyörét. . . A szebbnél szebb jeleneteket, a megalázott fájdalom vonaglását, a határtalan öröm kitöré­sét, kiváló színekkel s erővel ecsetelte Sándor Julia, Hangja, melylyel visszakérését sirja; köuye, mely a megbánás utján csillog; arca, melyen vonaglón jár a bánat, mind olyan igaz, olyan tökéletes szépségű volt, a minőt csak ő képe« csodás művészetével színpa­dunkon produkálni. Jávor Ervinnek több erővel, melegebb, igazibb érzéssel kellett volna meg­játszania szerepét. Ne csak mondja, de érezze is amit előad. Szive melege, lelke lángja tük­röződjön az arcán és szeméből s csengjen ki szavából. Jávor Antal igaz érzessél, meleg besőséggel játszotta az ügyvéd szerepét. Védő­beszéde után lelkesen ünnepelte a közönség fél­tett s dédelgetett kedvencét. Jók voltak Győri, Neményi, Vámos és Érckövi. —y.—y. HÍREK. Személyi hir Dr. Sternberg Géza köz­kórházi igazgató főorvos Karisbadból hazaér­kezvén, megkezdette hivatalos működését. Meghívás. 9935 1916. szám. Nagykárely r. t. város képviselőtestületét 1916. október 29-én délelőtt 10 órákkor a városháza tanács* I termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisz- ! lelettel meghívom. Nagykároly, 1916. okt. 25. Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat: 1) Polgármester jelentése arról, hogy a bor­ital és hús fogyasztási adó kezelési joga 1917- 1919. évekre megváltható nem volt s az nyil­vános árverésen a szoszfogyasztási adópótlók szedésének jogával együtt évi 40.000 koronáért Dr. Lőble László nagyváradi szeszgyár tulaj­donosnak haszonbérbe adatott. 2.) A legtöbb adót fizető képviselők 1917. évi hévjegyzéké­nek megállapítása. 3. A polgárrendőrségre vonatkozó szabályrendelet módosításának ügye. 4.) Jelentés arról, hogy a vásárrendtartási szabályrendelet módosítása jóváhagyatott. 5') A városi közkórházi szabályrendelet módosítá­sának kormányhatósági jóváhagyása. 6.) Tóth János kórházi felügyelő kérelme fizetés javí­tás és mosatási pótdij megállapítása iránt. 7.) Szakáll Sándorné városi állatorvos nejének ké­relme férje teljes illetményeinek folyósítása iránt 8.) A városi rendőr és szolgaszemélyzet kérelme téli csizma pénzének telemelése iránt. 9.) Csorba Gyula rendőralkapitáuy kérelme ruhakártalauitás iránt. 10.) A folyó évi szep­tember havi pénztár vizsgálat eredményének bejelentése. Uj udvari taná030a. ő felsége Dr. Bihari Mór jónevü budapesti ügyvédet, a ki Erdengelegen született és középiskoláit váro­sunkban végezte, urdvari tauácsossá nevezte ki. Signum íaudis. Dr. Kovács József ez- redorvos, városunk tiszti orvosa az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó magatartásáért ki­rályi elismerésben részesült. Megbízás. Nagy Károly m. kir. honvéd hadnagy helybeli állomás- és őrkülönitmány parancsnok a Magyar Szent Korona Országai Vörös Kereszt Egylete helybeli fiókja által fenn­tartott tartalék kórházi katonai parancsnok teendőivel is megbizatott. Távozó igazgató. Gábor Armand, a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank igazgatója értesülésük szerint nov. 5-én megválik állásától és a Szolnoki bank Takarékpénztár rt. vezér- igazgatója lesz. A távozó igazgató pár évi itt működése, alatt bankkörökben vezető szerepet ▼ivott ki magának s kiváló képességeivel in­tézetének nagy szolgálatokat tett. Távozása vészteség városunkra nézve. Kitüntetés. 1916. aug. 30-án Őfelsége a király legfelsőbb elhatározásával elrendelte, hogy városunk fiának Fürt Mór a 12. honv. gy.-ezr. tart. hadnagyának, aki jelenleg a hely­beli vöröskereszt kórházban van ápolás alatt, az ellepség előtt tanúsított vitéz magatartása elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés (signum laudis) tudtul adassék. Fürt hadnagy néhai Fürt Ferenc tőrabbi egyetlen fia, a moz­gósítás óta a harctéren volt, ahol számos nehéz ütközetben vett részt és kétszer súlyo­san megsebesült. Az első sebesülését — egy srapnel átfúrta keze fejét — az 1914. évi de­cemberi offenzivánál a Dunajec mellett kapta, a másodikat — súlyos haslövést — Volhyniá- ban a f. é. júniusi nagy offenziva idején junius 21-én, a m. kir. 12. honv. gy. e. dicsőségtel­jes napján, amidőn századát támadásra vezette. 8 órát feküdt bekötözetlenül egy gránáttolcsér- ben, mig egy derék honvéd ott fel nem lelte és reménytelen állapotban a segélyhelyre vitte, de hosszú és gondos ápolás és orvosi kezelés megmentette az életnek. Tudomásul. Ismételten tudomásul hozom mindazoknak, kiknek a Vörös Kereszt Egylet helybeli fiókja pénztáránál valami teendőjük van, hogy úgy bevételek mint kifizetések csakis köznapokon, tehát vasár- és ünnepnapokat ki­véve — és csakis délután 2 és 5 óra között eszközöltetnek. Miért is más órákban és nem köznapokon hiába keresnek fel, mert fáradozá- zásuk eredménye nem lehet. Nagykároly, 1916. október hó 24-én. Dr. Adl$r Adolf, pénztárnok. A vármegyei választott tisztvise­lők megbízatásának újabb meghosz- szabbicása. A vármegyei választott tisztvise­lők megbízatásának újabb meghosszabbításáról

Next

/
Thumbnails
Contents