Nagykároly és Vidéke, 1916 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-04 / 40. szám

állapításánál csak a gazda rendes állat létszáma vehető figyelembe s takarmányozás 1 céljaira búzát, rozsot, kétszerest visszatartani és fölhasználni egyáltalában tilos. Egy lóra 5 mm. zabnál több — mének kivételével — az egész évre nem vehető szá- | untáéba. Szarvasmarha ellátására abraktakarmányt j •csak kivételesen, például tenyészállatok részére vagy tehenészetekben szabad visszatartani. Sertések ellátása a legszükségesebb ár­pa mennyiség tartható csak viszsza, juhok és | kecskék részére pedig — tenyészkosok kivé­telével — abraktakarmány egyáltalában nem! engedelmezhető. Végül a baromfiállomány részére csak a rostaalj es az ocsu hulladék vehető számításba.; A hizlalás a gazdaság eddigi hizlalása ke- j rétén túl nem terjezkedhetik. Hizlalarsa a ter­melő az emlitelt keretben is csak akkor tart- * fiatja vissza a szükséges mennyiséget, ha az előző években a hizlalást nem vásárolt, ha-; nem saját termásü terménnyel végezte. A vaspénz. Forgalomba került a vas huszfilléres. Az ■ember alig veszi észre a változást. A vashuszfilléresnek már lesznek törvé­nyes leszármazottjai is. Jelentik, hogy nemso­kára vas kélfilléreseket hoznak forgalomba.1 Ezek már mint a vas huszfhleresek gyermekei jönnek a világra. A népnek és az ifjúságnak nagy elégtéte­lét jelenti, hogy a régi egy krajcár és ketfille-! rés réz helyett vasból lesz ez a pénz. A krajcár vagy a kétfílléres amúgy is vas volt inár rég­óta, talán a keletkezése óta. Sohasem nevez­ték általában a közhangulatban krajcárnak | vagy7 pláne ké filléresnek, különösen pedig, amikor nem volt, nem azt mondta, hogy „nincs egy kétfilléresem se“, hanem igy ismertették az állapotot: — Nincs egy vasam se! Eddig rézből volt, amit vasnak neveztek, a kétfílléres, most aztan vas lesz, végre el kell következnie az igazságok idejének. A nép és a bohémvilág addig nevezte vasnak, amig csak­ugyan vas lett, mint amiképpen a derék Acsády Ignác dr. addig irta tizenöt esztendőn át, hogy j Tisza Kálmán bukik, amig csakugyan megbukott. Az első éset lesz, hogy a pénz meg fog felelni elnevezésének. A vas kétfilleres lesz az első, amit igazi nevén szólíthatnak. Máskülönben semiféle pénzt sem hívnak úgy, mint ahogyan kivatalosan be van lajstro­mozva. A régi négykrajcárost susztertallérnak: hívták. A tizkrajcáros neve hatos volt s.eztj a nevet átörökölte a huszfilléres is. A húsz- j filléres tehát tiz krajcár, vagyis egy hatos és [ egy hatos annyi, mint tiz vas. Hívták azonban ■ a tizkrajcárost és utána a huszfillérest picula- j nak is, de csak a távoli székely falvakban. De volt becéző neve is a tizkrajcárosnak vagy huszfilléresnek: Haci. A forintot pengőnek hívták akkor is, amikor egy forint volt kidomborítva az ezüs­tön, de akkor is, amikor egy forint papírban volt, valamint amikor mint papír kétkoronás tért vissza, megint pengő lett belőle. Bikának is nevezték az egy forintot, ami tekintélyes volt és bükknek kicsinyítették, ha kölcsön gyanánt szerepelt. — Adj két bükköt kölcsön, — szólott a megszorult ember. Ellenben amikor megadta, már bikának nevezte: — Itt van a két bika megadom, köszönöm. Előkelőbb körökben a kölcsön ve vésnél is megmaradtak a bika mellett. Zavarba is jött egyszer a megboldogult Széli Kálmán, aki világhírű tenyésztő volt. — Miniszterelnök korában sokáig beszélgetett a klubban egy újságíróval. Már csak ketten maradtak. Végre az ujságiró is távozni készült, sietett a szer­kesztőségbe s ekkor vette észre, hogy nincs nála pénz kocsira. — Kegyelmes ur — szólott gyors elha­tározással, — adjon nekem két bikát. Nagyot nézet Széli Kálmán. Hiszen ő igen szerette az újságírókat. De hogy az ő kedvenc gazdaságából csak úgy odaadjon két NAGYKÁROLY ES VIDÉKE bikát, arra még sem szánhatta rá magát ilyen j egyszerűen. — Édes fiacskám, mondta, hát hiszen tudja, ami azt illeti, de monja csak, mire kell magának a két bika . . ? Olyan jókedvűen kérdezte, hogy az ujság­iró zavar nélkül válaszolta: Kocsi miatt. Széli Kálmán most igazán meghökkent. I Tán valami baj van és szelíden kérdezte: — Kocsiba akarja fogni a bikákat? — Oh nem, kegyelmes ur. Hanem kocsi­ra kell a két forint, hogy gyorsabban mehes­sek a szerkesztőségbe. Nagyot nevelt Széli Kálmán, átadta a két i forintot es meg is feledkezett róla. Másnap este az ujságiró beállított a klubba: — Kegyelmes ur, elhoztam a két bikát. Szeli Kálmán szórakozottan, de a szenvedélyes gazda i rdeklödésével hirtelen abban a hitben, hogy valami szenzációs fajta bikáról van szó: — Hol vannak ? Hol vannak ? Akkor ocsúdott fel Széli Kálmán és jó­kedvűen kiáltott fel: Na maga már másodszor csap be engem. Mily más idők voltak! Akkor meg nem adtak egy kiló marhahúsért — egy bikát! HÍREK. Nagykároly mezővárosának javai. (Inventáltattak anno 1792 január 5-én). Egy hosszú tábla megfestve, mely-, né! a szék tartatik. Nég hosszú festett pad. Tizenöt tölgyfa karszék. Almárjom amelyben foglaltatnak a nemes városnak! Írásai: Néhai nagy méltóságú gróf Ká­rolyi Antal cimerje. Tizennyolc ótska karszék fenyüfábul. Tizenhét pár rossz1 kés és hat ótska ón kanál. Egy petsenye alá vas pléhbül. Hat vasmatska hony- hára való. Két nyárs és hét háromlábú vasserpenyő, egy vasfogó, tésztagyuró tápla kettő. Egy vashorog tűzhelyben.. Négy vas pléh kemence eleiben való. Egy szóró malom semmire való. Hat szalma­zsák ótska. Vidéki ötvennégy lepedő kö­zönséges mely Hilipront Lörinctöl áltat jött. Városé magaé tizenhat lepedő Húsz pokrócz a városé Vidéki harminc pok- rócz. Kilenc város párnahaj. Vidéki huszonegy párnahaj. Város bárnája huszonegy. Vidéki párna huszonegy. Öt gyertyatartó, egy koppantó. Egy üveg lámpás bádogból csengetyüvel együtt. Három vasvilla. Egy réz üst három­lábbal. Három fa véka, egy fél véka, egy portió mérő, egy szóró lapát. Egy mosóteknő uj. Egy Tsigához való hosszú kötél. Két réz fazék ótska fedővel együtt, két réz tál. Tiz két iczés palaczk öt buté- lia, hét pohár. Egy borhordó korsó. Tiz- asztal, tizenöt fa ágy, egy ágy Torner esküdt urnái. Három fa fogas. A nótá­riusnál egy asztal. Egy almárjom. Egy élés láda. Négy lóra való hámok, egész készülettel. Nyolc karabély. Tizenhat fa tányér. Egy rósz kotsi. Egy vaskandalló­nak való három darab. Két földmérő lánc. Egy icze és egy meszely. Egy fej­sze fa vágó. Egy hombár vagy zab szu­szék, az istállóba lévő ráts és vályú 13 ágos, 51 uj zsák Tonhauser ur tsinálta. Hogy ezen fent specificált nemes város­nak javai rite találtattak és az város­városházánál jelen vágynak p. sensibus recog. Sig. NKároly die 5-a january 1792. Katonczky Jósef mgs. ns város1 hites nótáriussá. Közli: Vidákovich Dániel. A király névnapja városunkban. Bensőséggel ütte meg városunk a király név­napját. Az összes templomokban 9 órakor voltak a hálaadó istentiszteletek, amelyeken az összes hatóságok, az iskolák ifjúsága s a kö­zönség is nagy számban vett részt. Megkülön­böztetett fénnyel ülte meg e napot a kaszár­nyában lévő Vöröskereszt. 10 órakor volt az ünnepi mise, amelyen a katonaság teljes szám­ban vett részt, a hatóságok fejei s a közönség is. Ott láttuk Ilosvay Aladár alispánt, Debre- czeni István kir. tanácsos polgármestert, Da- midor Ignác kapitányt és sok más urat. A mise alatt a főgimnáziumi énekkar énekelt a tőle megszokott precizitással. Mise végén Te Deum volt, majd a celebráns, Branecky József kegyesrendi tanár szép beszédet intézett a ka­tonákhoz. (A beszédet lapunk első helyén hoz­zuk). A tartalmas beszéd után az ifjúság a Himnuszt énekelte el, mire az ünnepség vé­get éri. Szomorú nap, a magyar nemzet Nagypéntekje, az 1849-iki megaláztatások kimagasló Gol- gothája. Emlékezzünk meg róla nehéz küz­delmeink közt is, mert „ki múltjára érzéket­len, szebb jövőre érdemeden!“ Kitüntetés. Ő Felsége Berényi István­nak, a 12. h.-gy.-e. századosának az ellens ég előtti kiválóan vitéz magatartása elismeréseit a 111. o. vaskoronarendet adományozta. —- Mandel György 13. h.-gy.-e. tartalékos had­nagynak pedig — kit városunkhoz rokoni kö­telékek tűznek — újbóli dicserő elismerésének tud lat ad isál rendelte el. Doktorráavatás a pesti egyetemen. Harasztosi Király Ferencet, aki összes alap­vizsgáit és szigorlatait egyhangú kitüntetés­sel tette le, a budapesti királyi magyar tu­dományegyetem tanácsa múlt hó 23-án a jog­tudományok doktorává avatta.,, Kiráiyi kitüntetés. Ő czászári és Apostoli királyi Felsége Bolemann József cipész, nagykárolyi lakosnak, mint 8 hadba- vonult fiú atyjának, magánpénztárából 500 'K egyszeii pénzadományt, valamint emlék- jeléül nevének kezdőbetűivel diszitett ezüst órát legkegyelmesebben ajándékozni méltóz- tatott. Doktorráavatás. Járay József orvos- tanhallgatót, városunk szülöttét, Járay József ipartestületi jegyző fiát, ki összes tanulmá­nyait kitűnő eredménnyel végezte, s orvos­tani vizsgáit is kitüntetéssel tette le, múlt hó 29 én a budapesti tudományegyetemen az orvosi tudományok doktorává avatták. Főszolgabiróválasztás. A múlt csü­törtökön tartóit vármegyei közgyűlésen Dr. Komoróczy Iván szinérváraljai helyettesített íöszolgabiró egyhangúlag megválasztatolt a szinérváraljai járás főszolgabirajává. Dr. Ko- uiprúczy Ivánt — ki az esküt azonnal letette — megváiasztatasa alkalmából igen sokan üdvö­zölték. A szinérváraljai járás gratulálhat magá­nak, hogy ily vezető tisztviselőt kapott. Kirendelés. A szatmárnémeti-i kir. tör­vényszék Csits Lajos helybeli kir. járásbirót a halmi járásbíróság vezetőjéül kirendelte, minek következtében itteni működése alól felmente­tett. Csits Lajos járásbiró már vasárnap el­utazott Halmiba és elfoglalta, ottani állását. Reméljük, hogy ez a kirendelés nem sok ideig fog tartani, mert az itteni járásbíróságnál reá nagy szükség van. Ugyanis Dr. Serly Jenő kir. járásbiró a büntető es végrehajtási ügyekkel eléggé el van foglalva, Dr. Vámos Adolf al- járásbirónak — ki most szabadságon van — a telekkönyvi és hagyatéki dolgok elég sok dolgot adnak s igy a polgári ügyekkel egyedül Daniel Sándor vezelö-járásbiró lenne kényte­len foglalkozni, ezen ügyek azonban a meg­keresésekkel és a vezetői teendőkkel együtt oly terhet rónak reá, amit egy ember elvégezni nem bir és ezzel a feladattal még akkor sem lesz képes megbirkózni, ha összes idejét hiva­tásának szenteli. Már pedig az igazságszolgál­tatás érdeke megkívánja, hogy a jó erőt kí­méljük s ne vegyük annyira igénybe azok te­vékenységét, hogy esetleg kimerüljenek. Ami örökre lehetetlenné tenné a háborút. Amerikából szenzációs hír érkezik: Edison legújabb találmánya örökre lehetetlen­né tenné a háborút. — A találmányát „ vil­lamos háborúdnak nevezi. A védelmi állások O&tóber 6.

Next

/
Thumbnails
Contents