Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-02 / 22. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 A háború uj szempontokat, uj dolgokat vetett fel. Ezek egyike az angolok által kitalált kiéheztetési háború. — Németországot és a monarkiát akarják az az angolok hiéheztetni, a polgári lakosságot akarják — meggyötörni és ha kell — megölni azért, meg nem tudják a hadseregeket legyőzni. Ez ellen a kiéheztetési háború ellen nekünk egy védőeszközünk, egy szövetségesünk van: a föld, a termés. Ha az idei termés, — mint a hogy az előjelek mutatják, — jobb lesz, mint a tavalyi, talán nemcsak jó közepes, hanem teljesen jó is lesz, akkor a kiéheztetési háború kudarczot vallott. Az a májusi eső amely most Magyar- ország termőföldjét elborította, minden 42-esnél, minden tengerattjárónál erősebb eszköz ellenségeinkkel szemben. Megvan most már minden reményünk arra, hogy termésünk olyan lesz, amely- lyel nemcsak magunkat fedezhetjük, de elláthatjuk a monarkia másik államat és szövetségesünket Németországot is. A földmivelésügyi minisztérium eddigi hivatalos jelentései mind jó reményekkel kecsegtetnek, és ha ezek a remények beteljesednek, akkor hadseregünk még erősebb lesz, mint volt, mert meg-, edzödött már a harcok viharában és mert ellátása, táplálása olyan lesz, amilyent az antant államai aligha szerezhetnek meg katonáiknak. De nemcsak a hadsereg lesz erős, hanem az országban is megmarad, sőt megnő az az erkölcsi erő, amely egy háború vezetéséhez okvetlenül szükséges. Adjunk hálát a magyarok istenének, hogy amikor az emberi kapzsiság, irigység és perfidia összefog ellenünk, akkor ő nem hagy el bennünket, és meghozza nekünk két hatalmas szövetségesünk; a májusi eső és a jó termés támogatását. HÍREK. A hadikölcsön jegyzését a pénzügyminiszter junius hó 7-ik napjáig meg hosszabbította. Erlcölósi kötelessége mindazoknak, aki csak te heti, hogy résztvegyen a jegyzésben és megadja az államnak a tehetőséget, hogy pénzzel bőven ellátva a kormányt anyagi gond nélkül folytathassuk a reánk kényszeritett önvédelmi harcot. Személyi hírek. Dr. Fáy Albert belügy- ministeri osztálytanácsos és Hegymeji Kiss Pál ministeri fogalmazó a szinérváraljai főszolgabírói hivatal megvizsgálása után május hó 27-én a központi hivatalok megvizsgálása céljából városunkba érkeztek és ma a vizsgálat félbeszakításával az ottani főszolgabírói hivatal megvizsgálása végett Nagysomkutra utaztak. — Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester hivatalos ügyben a múlt héten a fővárosba utazott s onnan vasárnap este érkezett vissza. Koszorumegváltás. Kaufmann Izidor ur elhunyta alkalmából Markovits Dániel és neje koszorumegváltás címén 20 komát juttattak el szerkesztőségünkhöz oly célból, hogy ebből 5 koronát, a háborúban megvakult katonák részére, 5 koronát pedig a helybeli népkonyhának adjunk át; az adományokat rendeltetésük helyére juttatjuk. Ujahb adományok. A Magyar Szent Korona Országai Vöröskereszt-Egylet Nagykárolyi Fiókje részére újabban a következő adományok folytak be: Lieb Kálmán Pál kap- lonyi lakostól egy peres ügyből kifolyólag 10 K Steindinger Béla vámosoroszi lakos adománya 6, Plachy Gyuláné urinő adománya május hóra 10 K. Kitüntetés. A király Dr. Szőke József volt királydaróci körorvost jelenleg tartalékos segédorvost a soproni 18-ik honvéd gyalogezredben, az ellenséggell szemben hamisított kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismerésül a vitézségi érem szalagján a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. Kórházi látogatás. Csaba Adorján vár- magyénk főispánja miniszteri biztos pünkösd 2-od napján meglátogatta a vöröskereszt hon- védlagtanyabeli kórházat, megvizsgált mindent kikérdezte a katonákat az álás mikéntjéről s a tapasztaltak fölött megelégedésének adott kifejezést. A hadikölcsön jegyzésének határideje f. hó 7-ik napjáig meghosszabbittatott. A helybeli pénzintézeteknél május hó 26-ik napjáig a következő összegek jegyeztettek : A Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesületnél 165.400 K, A Nagykárolyi Önsegélyző Népbanknál 125.000 K, A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank- nal 86.500 tv, A Nagykárolyi Központi Takarékpénztárnál 125.150 K, A Nagykarolyi Hitelbanknál 108.950 K, A Nagykárolyi Erdődvideki Takarékpénztárnál 47.650 K, A Nagykárolyi Közgazdasági banknál 58.800 K, A Nagykároly és Vidéké Takarékpénztárnál 90.350 K, A „Bihoreana“ nagykárolyi fiókjánál 500 K, A Nagykárolyi Gazdasági és Ipari Hitelszövetkezetnél 50.800 K, összesen 858.600 K. Nyilvános köszönet. Dr. Adler Adolf ügyved lapszerkesztő ur átadott nekem 195 koronát, mint a megboldogult Kaufmann Izidor ur elhunyta alkalmából a koszorú megváltás címen a családtagok és a család barátai által a népkonyha részere adományozott összeget. Amidőn ezen összeg átvételét elismerem és nyugtatom a Népkonyha vezetősége szivében az adakozóknak hálás köszönetünket nyilvánítom. Nagykároly, 1915. május hó 28-án. Ozv. liooz Samuné elnök. Az érettségi eredménye. F. hó 1. és 2-án volyt a szóbeli érettségi a helybeli kegyesrend: főgimnáziumban. A 11 ifjú közül jól erettek i Blaske es Rosenfeld; ereitek: tíortnyák, Csaba Grabovszky, Hadady és Luczay; 4 növendek- pedig pedid egy-egy tárgyból szeptemberben javító vizsgálatra utasittaiott. Kézimunkavásár. A nagykárolyi izr. fiatal leányok kézimunka vásárt rendeznek saját, e célra készítet kézimunkájukból. A munkák eladásából befolyandó összeg természetesen a háburuban megvabult hősök reszere részben más-a háborúban okozta nyomor enyhítésére fog fordittatni. Átköltözködés. A Vöröskereszt Egylet helybeli fiókja által fenntartott honvédlakta- nyabeli kórházat a helybeli Polgáriiskola Haj- duváros utcai épiiletebp költöztették át, mint ! hogy a laktanyában az ide kért orosz foglyo- I kát helyezik majd el. Arany keretbe kellene foglalnuk azok | neveit, akik oly jók a sebesült katonákhoz. Lelki szemünk előtt úgy tűnik fel, mintha a ,,glóriái dicsfény övezné őket“. Tudtommal sok oly eset történt, hogy a betegek eltávozásuk előtt készültek a kezelő orvos urak és az ápolónők jóságát megköszönni. Elmaradt közsönet pedig oly igazán szívből jött volna az. — S miért maradt ? Én megkérdeztem. Sejtettem az okot, — az a katona megköszönte volna, de nem merte, félt, nehogy terhére legyen azoknak, kik annyi sok jót tettek vele s pontosan fáradoztak érette. Arra is gondoltak többen, hogyha mindenki külön-külön köszönné meg azt a sok jóságot, — a folytonos köszön- getés bizonyára terhűkre lenne a jótevőknek. Azért amit én s bajtársaim szivünkben érzünk, azt akarom Írásban is megköszönni, hogy tantijeiét adhasson őszinte, igaz, hálás érzelmünknek. Kevés olyan ember volt ki igy ne emlékezett volna meg-' Az Isten áldja meg a kezelő orvos urakat, az ápolónőket és mind azokat, akik annyi végtelen jóságukkal halmozzák el a sebesülteket. Talán egyesek mondtak is köszönetét egyeseknek; én bajtársaim nevében mindnyájuknak megköszönöm kegyes jóságukat oly magasztos munkájukért. Aki Nagykárolyban gyógyult fel, az ujul. erővel, szívesen megy vissza, a csaták véres mezejére s ha esetleg halálos sebet ejt rajta az ellenséges golyó, úgy hogy ott a csatatér színhelyén nézik el akkor akkor, utolsó órájában is eszébe jut a nagykárolyi kórház s annak vezetősége ápolónői kara. Azért az elszámlál- hatatlan, végtelen sok jó cselekedetükért szivük mélyéből kívánjuk, hogy az Isten áldja meg erővel, egészséggel, jó kedvel, hosszú élettel és örök boldogságai mindnyájukat. Leg- öszintébb köszönettel, hálával és szívélyes üdvözlettel. Csáky és bajtársai. A 18 évesek szemlélje junius 16-ik napjától julius 3-ig fog tartatni. A kósöK özvegyeinek nyugdija. A háború alatt az ellenseg előtt elesett vagy az ellenség előtt szenvedett sebesülés, vagy hadi fáradalmak következtében egy éven belül elhalt tisztek árváinak nevelési járulékát és az özvegyi nyugdiját a honvédelmi miniszter ötven százalékkal felemelte. A marha és lóbörök maximális árának megállapításának. A hivatalos lap múlt csütörtöki számában kihirdetett kormányrendelet a nyersmarha- és lóbőrök, valamint a kész marha- j és lóbörökért követelhető legmagasabb árakat megállapította. Az áruk május hó 28-án léptek életbe. A rendelet megszegi két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők. Orosz fogoly tisztek. A Przemyslben hadi- f fogságba jutott tisztek névsorában ott találjuk vármegyénkből a következőket: Budaházy Miklóst Nagykárolyból, Bot Lászlót Szatmárnémetiből, Budaházi Mihályt Mátészalkáról, Láday Dezsőt, Lator Dezsőt es Sipos Rezsőt Szatmárnémetiből, Torday Andrást Fehérgyarmatról és Ujfalussy Lajost pusztaiakról.- Ezenkívül a jegyzékben ott találjuk ismerőseink közül dr. Hollósi Árpádot Budapestről, Sarvai Jánost Nyíregyházáról és Szeranszki Jánost Budapestről. Egy milliárd a hadikölcsönre. Budapesti távirat szerint a magyar hadikölcsönre | eddig körülbelül egy milliárdot jegyeztek. A (jegyzések összege Ausztria jegyzésével együtt 1 három és fél milliárd korona. A rézgáiic ára. Azok a kereskedők, kik a rézgáiic árának hatósági megállapítása j folytán drágábban vett s meg eladatlanul raktárukon fekvő áruikban károsodtak, a készlet és beszerzési ár igen pontos igazolása mellett jelentkezzenek a kerületi kereskedelmi és iparkamaránál. Országos vásárok vármegyénkben. Szatmármegyében a legközelebbi országos vásárok a következő községekben és városokban tartatnak meg : junius 4-en Erdődön, 7-én Nagybányán és Nagykárolyban, 14-én Avasuj- városon, 18-án Cscngerben, 22-én Aranyosme- gyesen, 29. és 30-án Szatmárnémetiben. Azsurozok mindenféle minőségű selymeket, batist tülökét, grenadint és kreponokat, asztalneműt, zsepkendök et, ágyhuzatot stb, méterenként 30 fillérért készítek. Lakás: Árpád-utca 83. sz. A jó kenyér.. Kezdjük megszokni a ku- ! koricakenyeret és kezdünk rájöni, hogy nem is olyan rósz a sárgás, íeketés, szürkésbélü hadi kenyér, mint eleinte gondoltuk. Nem olyan I rossz sőt határozattan jó — ha jól van elké- | szitve. Eddig nagyon sok család és pék nem tudott bánni a szokatlan kenyéranyaggal és nehéz, pépes, ragacsos, száraz kenyereket sütöttek. De lassanként megismerték a megfelelő eljárást, sok kísérlet és próba után, mint például Aradon, ahol a városi kenyérgyárban negyvenféle módon próbálták kenyeret sütni s végre jó kenyeret kaptak a következő recept szerint: 1. Gondosan kiszitált liszt minden kilójából tizenöt dekát igen forró bugyborékoló vízzel le kell forrázni. 2. Ezt a forrázatot a többi liszthez csak akkor szabad hozzákeverni, ha az már lehűlt, mert különben elrontja az élesztő hatását. 3. Minden kiló liszthez két és fél deka élesztőt és két deka sót kell adni. 4. A dagasztásnál arra kell vigyázni, hogy lehetőleg kevés vízzel dolgozzuk meg a tésztát. 5. A kenyeret ezután rendes módon kell tovább kezelni. Fontos, hogy két-három órát keljen. A kelési idő a helyiség melegségétől függ A kelt tésztát kiszakítva kell a kemencébe rakni. Tehát igy kell elkészíteni a kukoricakenyeret, hogy jó legyen. Akinek még igy sem Ízlik, annak várnia kell az aratásig, mikor megint lesz majd búza, uj rozs omlós bélü fehér kenyér. Ezt majd talán béke-kenyének fogjuk nevezni.
