Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-28 / 17. szám

9 a mi vezetőségünk mulasztása és hibája, mint már erre lapunkban rámutattunk. A legszegényebb, néposztáíy részére két Íz­ben is megszerzett buzavételért, nagy­mennyiségű burgonya biztosításáért is köszönet a vezetőségnek. Hogy e téren sokkal nagyobb tevékenységet nem fejt­het ki a város vezetősége, sok bölcs és üdvös eszmét meg nem valósíthat — an­nak nem ö, hanem a hiányzó anyagi erő a fő és egyedüli oka. Valljuk csak meg őszintén és igazán : a mi városunk nyo­morúságosán szegény. Mindennél legért- hetöbben és leghatározottabban bizonyítja ezt a 112 mond egyszáztizenkét százalé­kos pótadó. A városi bizottsági gyűlése­ken s a városi képviselőtestület közgyű­lésein felvetett nemes és közhasznú esz­mék, tervek mind hajótörést szenvedtek a pénz kérdésén. Az általános örömmel és tetszéssel fogadott tervek kivitelét egy­szerre megakadályozta az elnöki székből kiejtett ezen egyetlen szó: „miből ?“ Erre aztán mindnyájunkba belefagyott a szó. Pedig most, a mikor a „nesze—fizess“, illetve helyesebben az „előbb fizess s csak aztán kapsz“ divatkorát éljük — pénz nélkül semmit sem lehet tenni. Már [le­dig ahol ez nincs, ott nem is keresked­hetünk. Ismételten történt hivatkozás a hely­beli nagy pénzintézetekre, hogy azok ne- messzivüsége révén indiltassék nagyobb- mérvü akció e téren. A nemes szivek azonban — nem dobogtak hangosan. Ta­lán most, jó későn belátják az illetékes tényezők is a városi takarékpénztár rend­kívül fontos és áldásos voltát. Szerencsés város, amely létesített ilyet (Kecskemét, Nagybánya stb.), most érezi és élvezi iga­zán annak nagy áldásait. Az élelmi piacon immáron (igazán nem tulkorán !) foganatosított szigorú rendszabályoknak is — úgy látszik — meg van a kívánt eredménye és hatása — a köz javara. — Édes Sándor! — volt a levélben — Jöjjön értem, s vigyen magával — —- Lehe­tetlenséget kivánok ugye? De értsen meg, csak maga menthet meg. Elakarják rabolni tőlem a legszebb leánválmokat-------férjhez ak arnak adni. Zokogva vallottam be, hogy magát szeretem, de mindegy volt. Én, az akaraterős lány, most tehetetlen, gyengén összetörve állok. — Sándor, ugy-e nem mondtam magá­nak, hogy szeretem soha — — nem is tudta talán. De most büszkeségem dacára és azzal a biztató tudattal együtt, hogy maga is szeret: megvallom, hogy nagyon szeretem. Mily boldog is voltam, mikor tudatára ébredtem annak, hogy csak maga mellett lehetek boldog és ekkor jött búcsúzni---------­Ké rdezte, hogy szeretem? A felindulástól nem tudtam szólni----------- Maga elment an élkül, hogy tudta volna, mit érzek maga iránt Sándor. Hét hónap telt el azóta ; ébren, álmo­dozva csak magát látom. És most mit te­gyek? -------— Nem lehet menekülnöm tö bbé az erőszak elől, már nincs erőm. Régóta tart e küzdelem, már végkép kime­rültem. Sándor!-------27-én lesz az esküvőm — — egy hét múlva és ha nem jöhetne akkor ide — akkor — nem tudom mi lesz velem. Óh Sándor, jöjjön, jöjjön ! Évike. Egy nagyot kiáltott fájdalmában a kis had­nagy és megsemmisülten rogyott le egy asztal melletti székre. NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ Egyszóval — ismerjük el — a veze­tőség megtett annyit, amennyit városunk mostoha anyagi viszonyai között megte­hetett a közélelmezé's terén is. Kívánjuk, hogy e közhasznú és közérdekű mun­káját a kellő siker koronázza s ezzel is siessen és segítsen enyhíteni a háború nyomán támadt ezerféle baj elhordozását. j Eladó szőlő. A nyulháton Bevö == SZ 5000 tőkével teljesen beültetve, külön Debvare táblával, szép gyümölcsössel nyaralásra alkalma épületekkel, kedvező fizetési feltételek mellett, eladó. Dr. Jékel László, csizmapénz felemelése iránt. — 4. A selyem­tenyésztési felügyelőség által bérelt 2 bold városi földnek újabb 10 évre leendő által engedése... A hazáért. Gróf Károlyi Gyula a 7-ik hadtest területének egészségügyi kormánybiz­tosa önként jelentkezett katonai szolgálatra az aradi huszároknál. A gróf ki köz'husza- ri egyenruhában jelent meg pénteken az aradi laktanyában — a legénység és tisztek jelenlétében — tette le az esküt Lipthay Béla százados elölt, ki rövid beszédbe,, mütatta Károlyi Gyula nemes elhatározását és a grófot adott jogánál fogva őrmesterré léptette elő. A százados és a tisztikar kezet fogott az uj baj­társai a legénység pedig feszesen tisztelgett az uj őrmesternek. Egy főszolgabírói állás betöltése. Tudvalevő dolog, hogy a csengeni járási fő­szolgabírói állás dr. Képtj'sv László elhunyté­val megüresedett. Az állás a jövő hónapban tartandó rendes törvényhatósági bizottsági ülé­sen fog betöltetni. Szuhányi László helye tes főszolgabíró, ki a főszolgabírói hivatalt 1.913. évi december hó óla vezeti 'pályázik az állásra, s megválasztása valószínű. Besorozott járásbiró. Füzessér.y György és dr. Serly Jenő helybeli kir. járasbirőkat a mostani bemutató szemlén a bizottság alkal­masnak találta és besorozta. A rokkant-bizottság megalakítása. A magyar szent korona országai vöröskereszt- egylet nagykárolyi fiókjának elnöksége a Vö­röskereszt-egylet kebelében fönnálló Rokkant­katonák Gyámolitó és Elhelyező Hivatal felhívására ma délután 3 órakor a rokkanl-bi­HÍREK Meghívás. 4335—915. K. sz. Nagykároly r. t. város képviselőtestületének t. tagjait 1915. évi május hó 2-án déleiött 10 órakor a város­háza tanácstermében tartandó rendkívüli köz­gyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1915. évi április hó 27-én Debreczeni István polgármester. Tárgysorozat : 1. A cs. és kir. kassai VI. hadtestparancsnokság megkeresése az iránt, hogy a városban esetleg felállítandó 700 ágyas kórházhoz a város a helyiségen kí­vül mivel járul, továbbá a laktanya helyett egy más épület kijelölése iránti határozat. — 2. Branyeczky József kérvénye a színház haszná­lati dijnak a Vöröskereszt javára elengedése iránt. — 3. Városi szolga személyzet kérelme Fuldokló zokogás tört ki kebléből. Igen, az a hős hadnagy, ki számos csatában, mint oroszlán harcolt, kinek mellét már érdemrend is verte, most sirt tehetetlen fájdalmában, mint •gy gyermek. De Istenem, hisz hogyne sirt volna, mikor már holnap lesz 27-ike. Igen 27-ike ... A levél sokáig hevert összevissza. És épp az utolsó nap kapta meg, mikor már nem lehetett segiteni. Ó miért nem tudta az a postás, hogy mit tartalmaz e levél, legalább sietett volna vele. Mig igy ott feledte állni sokáig a levelet, melytől két fiatal szív boldogsága függött. — Tehát holnap lesz az Évike esküvője, holnap 27-én és én itt állok tehetetlenül — suttogá lázas ajkakkal a szegény kis hadnagy. És felállott önkéntelenül, hogy elrohanjon Évikéhez, a sötét éjszakába . . . De ekkor megdördültek a puskák és várat­lanul megkezdődött a harc. Véres, nehéz üt­közet következett . . . Már egész világos volt; a nap is fennt járt magasan az égen. A harcizaj is elhalt .<. . Dicsőséget hozott a hajnal a magyar bakákra. De nem látszik az arcokon mosoly, szomo­rúság ül mindenütt. Meghatott arccal és könyes szemekkel állnak körül egy hordágyat, melyen a harc egyetlen halottja, a század kedvence ... a kis hadnagy fekszik élettelenül. Az utolsó imát-rebegi a pap felette— —------- — és ugyanekkor messze egy nagy vá­rosban, a Ferenciek templomában nagy es­küvő van. Ad él. zottság megalakítása és a rokkant,-gyám meg­választása ügyében ülést tart a polgármester hivatalos szobájában Kirendelés. Az igazságügy miniszter dr. Székely Éduárd szatmárnémeti i kir. törvény- széki bírót a szatmárnémeti i kir. törvényszék területére a központi vizsgáló bíró állandó ren­des helyetteséül rendelte ki. Kérelem a közönséghez. A városunk Vöröskereszt kórházaiban ápolt labbadozó ka­tonák a szép tavaszi idő beköszöntővel a nap legnagyobb részét szabadban, a kórházak ud­varán és kertjeiben töltik. A kórházaknak azonban nincsenek kerti bútoraik. Ezért azon kérelemmel fordulunk városunk közönségéhez, hogy akiknek vannak felesleges kerti asztalaik, székeik, padjaik és lócáik, szíveskedjenek azo­kat a beteg katonák részére a Vöröskereszt kórháznak kölcsönözni. Az említett bútorokat a Nagyhajduváros-ulcai Vöröskereszt kórházba („Kereskedő Társulat Székhazába'1) kérjük el­küldeni. Egy az Isten. Messzi harctereken kato­nai sorban fekszenek egymás mellett a sírban a hősök ; egy protestáns, egy katolikus, egy zsidó. — A pap ajkán egyszer latinul csen­dül az ima máskor héber énekekben sir. — A mohamedán bosnyák sírjához keresztet tűz. nek bajtársaik; egy az Isten !— Hogy felolvadt minden érzésünk, hogy egybefolyt minden könnyünk, minden örömünk ebben a világhá­borúban 1 Uj formát kapott minden csak egy maradt : egy az Isten — A stassburgi püspöki ordinariátus körlevélben értesítette a papságot, hogy a hatolikus templomokban is lehet pro­testáns istentiszteletet tartani, protestáns valá- su katonáknak A papságnak a szószék, az or­gona és a harangok használatát is meg kell engedni . . . Egy az Isten 1 Súlyos baleset érte folyó hó - 25-én dr. Váradi János, Strohmájer Ferenc és Rusinszky I László köztiszteletben álló polgártársainkat. — ' Ugyanis Csányból hazajövet — Stróhmájer ; lovai valamitől megbokrosodtak s elragadták a ko- | csit ugyannyira, hogy őket megfékezni nem lehe- I tett, minek következtében mindhárman kiestek a kocsiból, dr. Váradi János lakásán fekszik könnyebb sérülésével, valamint Rusinszky is, azonban Stróhmájer Ferenc — mivel oldal­bordatörést szenvedett és haza szállítani nem I lehetett — a tasnádi Vöröskereszt-Egylet kór- ! házában részesül gondos ápolásban. Péchy Péter avasujvárosi főszolgabírót — kit a vármegye közigazgatási bizottsága állá­sától hivatali szabálytalanságok miat felfüggesz­tett — a vármegye alispánja állásába vissza- j helyezte és hozott határozatával a fegyelmi vád és következményeinek terhe alól felmen- I tette.

Next

/
Thumbnails
Contents