Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-24 / 12. szám

TÁRSADALMI HETILAP.

niW ► p **■'—Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye.

Megjelenik minden szerdán.

muní'fimmór t\

#«*»»,• 11« niv v s ft

Előfizetési árak:

Egész évrn............................8s— kor.

Fél évre

................................4'— r

Ne

gyedévre . . . y‘ . V 2* — /„ Egyes szám ... ,\ 'V . —-20 „ Tanilókoak egész évre . . 6-— „

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : Dr. Adler Adolf Rédei Károly.

Laptulajdonos ős kiadó :

a „Nagykárolyi Petöfi-nyorsda Részvénytársaság*.’

Szerkesztőség: Ko^uth-uteza ,3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchényi-pt^a 37.Telefon 76

Bérmentetlen leveleket előttünk ismereÜentől nem fogadunk el.

s . Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

Syilttér sora '50 fill. Kéziratok nem adatnak ílssza.

Aranykönyv a munka hőseinek

Biztostani, kell az Elei termést. Nem Használható terület be legyen vetve em-jzon minden igyekezésével. Kiváltképpen, szabad megengedni ebben az áldott szép béri vagy állati táplálékul alkalmas tér-1 pedig dolgozzanak azok, akik hadisegélyhazában, hogy egy talpalatnyi termőföld ményekkel. Az alispán előterjesztésére a ben részesülnek és akik a mezőgazdaságis megmüveletlenül maradjon. !-z most miniszter hajlandó megengedni a szemé- ban való nélkülözhetetlenségük címén határtalanul fontosabb, de határtalanul lyes szolgáltatás elrendelését és a közerő kaptak fölmentést a hadkötelezettség

nehezebb feladat is, mint máskor, mert kirendelését. Az ezért járó térítés megfi-| teljesítése alól. Ha az ilyenek munkaa háború a mezőgazdaság ól a munka- zetésére, valamint ar'Vetöfffag beszerzésére készsége kifogás alá esik, méltók a ked- ero javarészét vonta el. És mert életbe- legcélszerűbben á községek, vagy a tör- vezmény elvesztésére és bizony el is fog- vágóan fontos, egyúttal pedig rendkívül vényhatóságok gondoskodhatnak öföfegföUják veszíteni.

nehezen megoldható ez a feladat, azért illetőleg kölcsönről, A miniszter megbizá-; Két nagy elv hassa át az egész tár- kell sikeres elvégzésére vállvetett buzga- sából a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete1 sadaiínát: az önsegélynek és az egymás lommal egyesülnie a kormánynak a tár-1 nagy készletet szerez be árpa, zab és segítésének az elve. Mindenki legjobb sadalornmal. * ■ tenger; vetőmugbfii. Gazdasági gépek tehetsége szerint végezze el a saját mun*

A kormány megteszi a magáét. A föld-1 megrendelésében szívesen támogatja a kaját, azután pedig siessen gazdálkodó miveléügyi miniszternek ebben a tárgy-, közönséget a miniszter, azonkívül gondos- polgártársainak a segítségére, esetleg pén- ban az alispánokhoz és a töryényhatú- j kodik arról, hogy nagyobb uradalmak az zének is kölcsönbeadásával. Ez nemcsak sági joga városok polgármestereihez inté-1 aratás munkájára hadifoglyokat vehesse- emberséges, hanem hazafias cselekedet zeit rendelete gazdag programmja a mun- nek igénybe. Nyilvántartja és közzéteszi is lesz.

ka országos szervezésének és irányitásá- a miniszter a más vidékre is elszerződ- A balkáni népek az ö háborújuk iáénak. De az eredmény elsősorban mégis tethető munkások adatait, megkönnyíti a jén el tudták végezni minden mezögaz- a gazdálkodó közönség lelkes tevékeny- gazdasági munkaszerződések megkötését, dasági munkájukat. Vájjon a hazaszere- ségétől, fokozott szorgalmától függ. is általában a földművelésügyi igazgatás tétéről és munkabírásáról egyaránt híres Ghiilány miniszter elrendelte megyei egész szervezetével készségesen támogatja magyar elmaradhat-^ a balkáni népek és községi, illetőleg körjegyzőségi gazda- a gazdálkodó társadalmat. ' mögött ?

sági bizottságok alakítását az értelmiségi Magát a nagy munkát azonban mégis: Ghiilány miniszter intézkedése folytán

bevonásával. Ezek a bizottságok lesznek csak a gazdálkodó közönségnek kell el-1 azok neve, akik a termésbiztositás -nagy hivatva gondoskodni a termés hiztositá- végeznie. Minden munkabíró ember, akár munkájában, érdemeket szereznek, bele- sáról és arról, hogy minden gazdaságilag férfi, akár asszony, vagy leány, dolgoz- kerül a munka hőseinek aranykönyvébe,

.-u_

TARCXA

r

Alom a sátorban.

Mihály főhadnagynak, akivel az Ítélet harmadik hónapjában az ostromlott várban testvéri ölelésre összehozott az Ur.

Már Észak véres éjszakái Mögöttem lesznek. Délfelé megyek. Köszöntlek áldott róna, erdőnk fái.

8 vértöl pirosló kincses szent hegyek.

A dombon, melyről falum látszik,

Könnyel köszöntőm a drága határt. Zsoltáros ajkam érinti a földet,

Melyen rabolva bitang csorda járt.

Halleluja ! uj mese-ország ;

Áldott uj magot zsendiilő mező.

Halleluja! megcsókolom a szent nőt,

Aki elébem lelkendezve jő.

Karját karomba büszkén ölti,

S megállók vele a kapuk előtt,

A hős társakat dallal köszöntni . . .

8 megkeresem a gyóni temetőt.

Szegény öreg pap lent a sírban Az én apám, tudom, hogy nem aludt, Míg messze Észak gyilkos éjszakáin Fiai fölött égtek a faluk.

Szent öreg ur, néhai pásztor Sírja tövében pihenőt lelek.

Beszélek néki népe tavaszáról S megáidnak áldott apai kezek.

Harcos dicsőség koszorúját Szegény öreg pap sírjára teszem.

Az Ur velünk volt, apám, visszajöttünk, Szabad földben nyugodj már csendesen.

(Przemysl a második ostrom alatt).

Gyóni (Achim) Géza.

Luther és Moltke a háborúról.- * *

Akik a háborúnak csak az árnyoldalait, j borzalmait nézik, hajlandók azt a legnagyobb csapásnak minősíteni, mellyel Isten az emberiséget látogatja, Némelyek szerint bűn a háború, mások szerint meg büntetés egyéb bűneink miatt. Mindenesetre nehéz dolog itt igazságra jutni és olyan meggyőződésre szert tenni, mely teljes megnyugovásra vezet.

Tájékoztatásul azért hadd álljon itt két kiváló férfiúnak a véleménye^ akiknek az ítélete már csak azért sem tehet közömből" előttünk, mert a velünk testvéri szövetségben harcoló, hatalmas német nemzetnek a fia minda- kettő.

Luther Márton, a nagy reformátor igy nyilatkozott a háborúról:

„A háború erkölcsi jogosultságának a?: elbírálásánál nem szabad csupán csak azt nézni, hogy milyen nagy csapás a nemzetek véres összeütközése, hanem meg kelt gondolni azt is, hogy milyen nagy csapást. hárítunk el azzal. A hadviselés termézeíesen gonosz állapot, mely nem kíméli felebarátaiknak sem életét, sem javait, de mind.a mellett minden olyan alkalommal szükséges az, midőn másként nem védekezhetünk és a kiontott vérért, a felelősség nem a mi lelkünket terheli. Ebből a szempontból tekintve a háború nem egyéb, mint tűzhelyeink, asszonyaink, gyermekeink, vagyonunk és becsületünk inegvédelmezesének draga eszköze“. ■),c: , ,.j - ,

•Csaknem 400 esztendővel e férfias nyilatkozat kelte után a német nemzeti vitézség megtestesült alakja, a lángelméjü hadvezér, Moltke gróf igy ir a háborúról:

„Az örök,béke — álom, még pedig nagyon szép álom. Ám a háború az Isten által ajko/