Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-29 / 52. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKÉ költeményét szavalta érzéssel és értelmes előadásban. Ezután a két intézet egyesí­tett énekkara Schnabel: Transeamus c. karácsonyi dalát énekelte zenekisérct mellett A lágy női szoprán hang az erőteljes basszus hanggal és a dallamos zenével nagyon szép összhangot ered­ményezett. Zugó taps honorálta a kar­mesternek: Braneczky Józsefnek a mun­káját. Negyedik szám a leányok éneke volt. Három hangban két szép karácsonyi éneket adtak elő. Élvezetes, precíz éne­küket szűnni nem akaró tapssal jutal­mazta a közönség. Vetzák Elza polgáriskolai növendék Sipos István: Szegények barátja c. aktuális költeményét szavalta, Nyugott előadás, tiszta hangsúlyozás jellemezte minden mondatát. Szintén zajosan megtapsolták. Következett az ünnep legszebb szá­ma, egy karácsonyi játék előadása Na­gyon ügyesen játszott Rokk Ilona, Csep- reghy Margit és Rokk Katalin. Tehetsé­ges, rátermett műkedvelők. Méltó volt hozzájuk Klosz Kálmán a hazatérő ka­tona személyében. Szép és hatásos volt a bethlehemesek éneke. A többiek is mind kitettek magukért. Zugó taps volt fáradságuk legszebb, legnemesebb jutal­ma. A játék végén a szerzőt, Braneczky József kegyesr. tanárt is kitapsolták és nagy elismerésben részesítették. Ezután Vidákovich Dániel, főgimn. igaígaló szívből jövő, tartalmas szavak­ban szólt az ifjúsághoz, hogy idealizmu­sukat, vallásos meggyőződésüket őrizzék meg mint a legdrágább kincset. Majd megköszönte az alispán urnák, Tattay Irén igazgatónőnek és Patek Béla igaz­gatónak szívességüket, akik a terem, a díszletek' átengedése s a növendékek szerepeltetése által szintén hozzájárultak az est sikeréhez. Köszönő szavai után a főgimn. vegyeskara karácsonyi énekeket adott elő a tőle megszokott ügyes kidolgo­zásban. Másnap d. u. 3 órakor a kaszárnya nagytermében a katonák előtt megismé­telték a számokat és Braneczky József alkalmi beszédet intézett a katonákhoz. A katonák, akiknek szive úgyis tele volt ünnepi hangulattal, könnyes szemmel hallgatták vallásos és hazafias szavait. Az ünnep után a karácsonyi ajándékok kiosztása következett, amelyet több hölgy segédkezése mellett Vetzák Ede dr. vég­zett. Ily szép összhangban ünnepeltük az ez évi háborús karácsonyestét. „Adjon Isten a magyarnak jó napot.“ „Adjon Isten a magyarnak jónapot.. Nehéz évek után jobb esztendőket. Borús egére tündöklő csillagot, Sírva se vigadt mostanság eleget. Ezornyi veszély majd ezer éven át, Láncokba verte volna erős kezét, Ha hordja még a pokol csúnya átkát; A pártszakadás rut, önös fegyverét . . . Hányszor volt már térdig letiporva, Földjéért, hitéért ez a kis magyar...?! De nem volt ám így sokáig a porba, Megmutató hamar, hogy ö mit akar. Akarta, hogy neki békét hagyjanak. Nem vágyik senkijére és nem cserél. Amit rég szerze, elég az ugarnak, 0 azon dalolva szánt, vet és — megél. Van buja földje, szép pázsitos rétje, Rajt’ kolomposan legelő gulyája. Ércsziklája, mi tolvajlástől védje, \ Éhes betörők gránátjait állja. Akarta, hogy régi jő hírnevének, j Az egész világ tisztelője legyen. I Hangozzék messze róla fel az ének : „Ne bánsd a magyart!“ se völgyön, se [hegyen. Akarta, hogy a régi jő magyar kedv, Sohse változzék meg haragos bura, Kerek hazáján legyen béke és csend, I Virágozzék úgy abban a kultúra. De jött az ármány mérges fulánkokkal, Orozva felkuszott a magas trónra. Szegődve Judás-pénzre Judásokkal: Belé harapott a Balkán kígyója : Felszisszentek a vipera fajzatok. A vélt barátból lett gyilkos álbarát. Rejtve szivében bűnös indulatot, A hitszegésre könnyen adta magát. Tombolt a vihar vén Európában. E nagy dióban mi vagyunk ám a mag. ; Nem törtünk össze ellenség fogában, Hiába agyarkodott: „add meg magad!“ j Kivették volna a kényért a szánkból, Hogy igy éhhalállal pusztítsanak el. Kivedlettek az emberi formából, Vadállatokká alacsonyodtak el. És mi ezt álljak', mert Isten van velünk, Mint eddig soha, soha el nem hagyott. Ez év küszöbén is rája tekintünk: „Adjon Isten a magyarnak jó napot!“ Lénárd Ede. HÍREK. lapunk előfizetői, munka­társai, olvasói és jóbaráta inak áldott, boldog újévet kívánunk. Ó- és újévi istentiszteletek sor­rendje. A róni. hath, plébánia templomban. Ó esztendő napján d. u. 5 órakor Te Deurn, í előtte szt. beszédet mond Zoboki Vince segéd­lelkész. Újév napján 7 órakor csendes szent mise. 9 órakor ünnepélyes szt. mise szentség- | kitétellel és assistentiával, tartja Récsey Ede ! házfőnök Zoboki Vince es Tóth Lajos segéd- i lelkészek assistentiájával. A szent beszédet a j celebráns mondja. 11 órakor csendes szent mise. D. u. 5 órakor litánia. — A ref. tem­plomban: Ó ev napján a d. u. fel 3 órakor i kezdődő • istentiszteleten szentbeszédet mond: Kürthy Zoltán s. lelkész. Újév napján délelőtt és délután prédikál: Kürthy Károly s lelkész, I vallástanár. Újév utáni vasárnapon (jan. 2.) délelőtt és délután Kürthy Zoltán s. lelkész. — Az ág. hitv. ev. templomban. Ó év napján ad. u. 5 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszédet tart: Rédei Károly lelkész. Újév napján délelőtt prédikál: Rédei Károly lelkész, j Újév utáni vasárnapon délelőtt: Kürthy Károly j ref. s. lelkész, vallástanár. Kitüntetés. Dr. Kovács Józsefet, váro­sunk főorvosát, aki jelenleg a szerb harc­téren teljesít ezredorvosi szolgálatot, a had- I vezetőség a Vöröskereszt II. oszt. hadiékit- 1 ményes díszjelvényével tüntette ki. Hadvezetőség kérelme. Az 5. és 12-ik gyalogezred parancsnoksága főispánunk ut- j ján arra kéri városunk közönségét, hogy a ! Munkácson, Egerben és Fogarason állomá­sozó katonák számára érmelegetőt, térdme- legitőt rövid harisnyát és kapcát adomá­nyozni szíveskedjenek. Az adományok a főispáni hivatalba küldendők be. Választás. A helybeli statusquo izr. hitközség január hó 2-án délután 4 órától 6 óráig a hitközségi irodában 50 es képviselő- tesiületi tagokat választó közgyűlést tart Dr. Antal István választási bizottsági elnöklete alatt. A hitközségnek 208 választó tagja van. Házasság. Dr. Peiszner Artúr buda­pesti ügyvéd, varosunk fia vasárnap . délután esküdött őrök hűséget Weisz Antal helybeli földbirtokos leányának Margitnak. Esküvő után a menyasszony szülei házánál vacsora volt s másnap a fiatal pár lakhelyére, a fővárosba utazott. Pénztárvizsgálat. Debreceni István kir. tan. polgármester kedden délután Borody György tiszti főügyész társaságában házi pénz­tárvizsgálatot tartott es mindent a legnagyobb rendben talált. Háborús életünkből. Tegnap délelőtt 200 sebesült katona jött városunkba, hogy gyógyulást, enyhülést nyerjen kórházainkban. Az egyiknek karja volt felkötve, a másiknak fején volt nagy fehér kötés, a negyedik bottal jött, a következő két mankóval s volt olyan is, akit kocsin hoztak. Kip-kop, kip-kop hang­zott az aszfalton a mankók szomorú, az ember szivébe markoló szava. Szólianul halad­tak, nehezen cipelve azt a kis pakkot is, amelyben ruhájuk és talán egy darab kenyerük volt. A katonás lépés dallamából nem lehetett kivenni a szemuék-fülnek jóleső trapp, trapp taktust. Mikor a templom elé értek, a Köt- csey-utcábnl éppen akkor ért oda 10—12 fiatal legenv, akiket fél órával előtte sorozlak be. Kalapjuk mellett a cédula, köröskörül pátiinkával diszilve. Karjaikat egymás nyakába fűzve, katonás lépésben haladtak és tele tüdő­vel fújták; „Göndör hajam nem hagyom le­vágni . . .“ Amikor a két csoport találkozott, összenéztek, a dalos legények egy percre énekükben megállották és kalapjukat tengették a hősök fele, majd tovább daloltak: „Úgy fogom a királyt kiszolgálni . . .“ Énekszó mellett megvárták a menet elhaladásai, majd a végéhez csatlakozva dalolva kisérték őket a kaszárnyáig. Megható volt ez a hüs ges ragasz­kodás. Mikor bevégeztek a dalt, hogy másikat kezdjenek, hátraszól az egyik sebesült, akinek két kitüntetés is ragyogott a mellén: „Csak daloljatok barátaim I Mi is énekelve mentünk neki a muszkának és habár nagy túlerőben volt az ellenség, legyűrtük, szétvertük őket ; a magyar dal lelkesített. Nagy hatalma van a magyar nótának!" Városunk szinűgyi bizottsága teg­nap délután tartott ülésében Neményi László színigazgatónak január 1-től, március 1-ig, a játszhatási engedélyt megadta. Gyászeset. Özv. Weisz Lipótné a multhéten 95 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. — Weisz Jakab helybeli rövidáru nagykereskedő édes anyját gyászolja az elhunytban. Bizottsági ülések. Városunk jogiigyi- ós pénzügyi bizottsága f. hó 30-án délután 3 órai kezdettel a legközelebbi közgyűlés tár- gyaielőkészitése céljából ülést tart Gyászeset. Blau Márton magánzó hely­beli lakos 1. hó 20-án 94 éves korában rövid szenvedés után elhalt. Id. Blau Ignác édes atyját gyászolja az elhunytbán. Előléptetés. A máv. debreceni üzletve­zetősége, Tóth Györgyöt, a mozdonyvezetői kar egyik kiváló tagját, főmozdonyvezetövé nevezte ki. A Protestáns-Társaskör és Szent- • pétery János által rendezett ünnepélyek al­kalmával felmerült világítási és fűtési dijat a szinűgyi bizottság elengedte oly kikötéssel, hogy ezt az összeget a város szegény-gyermekek felruházására fordítja, mert úgyis sok gyermek jelentkezett, akik cipő hiányában az iskolába sem mehetnek. A jövőben azonban a bizottság ilyen engedményt senkinek sem ad. A polgári fiúiskola ünnepélye. A helybeli polgári fiúiskola f. hó 26-án és 27-én d. u. 5 órai kezdettel műkedvelői ifjúsági előadást tartott. Az intézet tornaterme mind a két alkalommal zsúfolásig megtelt közönséggel. A változatos műsornak minden pontja vára­kozáson felül sikerült. Az énekkar által szaba­

Next

/
Thumbnails
Contents