Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-15 / 50. szám
NAGY K AHOLY ES VIDÉKÉ S39I Mmlennemü ruhánemiiek, csipkék feilöliök. függönyök, teritök, sző' nyegek legtökéletesebb festése’ Bőrkabátok, keztyük festess. ! ! Minta után való festés I ! Hadfiéi Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59’ bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Pliish es bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek előállításával ipar- vagy keresetszerüen foglalkozó vállalatok, űzetnek üzletek vagy egyének, búzának, rozsnak, árpának ■és keverékcikkuek őrleményéből zsemlyét, kiflit vagy más apró péksüteményt nem állíthatnak elő és igy sütemények előállítására semminemű megbízást sem vállalhatnak. Ilyen süteményeket forgalomba hozni senkinek sem szabad “ A rendelet sokféle elbírálást vá t ki a közönség köréből. Akik megszokták a péksüteményt, azoknak, persze, zokon esik ez a váratlan intézkedés. De sújtja •eiősen különösen magukat a pékeket is, akik főkeresotöktöl esnek el, mert sok helyen a családok a kenyeret otthoni! sütik s csak a zsemlyéért mentek a pékhez. A mélyebben gondolkozók a búza általános elégtelenségére gondolnak, vagy azt mondják, hogy egy esetleges rossz termés után is szükségünk lesz búzakészletre, azért állott be a kormány korai takarékoskodása. Hát bizonyos az, hogy ha szükségnem volna rá, nem rendelnék igy a dolgot s ha meg kell ennek is lennie, akkor okosan teszik, hogy szabályozzák a tőgy asztást. Mi úgy véljük, helyesen cselekszik a kormány, mely bölcs előrelátással hamarabb intézkedik, mint pl. tavaly. Mindenek fölött pedig tartsuk szemünk előtt a rendelet 5. § át, mely azt mondja, hogy „aki ezt a tilalmat megszegi, kihágást követ el és az 1914. évi L. t.-cz. 9. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és (K)0 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“ Nincs tehát zsemlye, nincs kifli, megszűnt hamar az adventi perec is, de mindez nem baj, csak maradjon meg az ország és annak népe ! Ha vizsgáljuk ennek az okait, azt találjuk, hogy ezen emelkedésben nagy része van a háborúnak. Mert amig a bevételeknél hatalmas csökkenés mutatkozik, pl.: a vásárvám és piactisztit, díjnál 4000 — az ingatlanforg. városi illetéknél 4000'— a vágóhíd jövedelménél — — 2000’— a szeszfogy. adópótlék jöv.-nél 1200'— a színházi épület bérénél — 1000'— és a „Lövöldéikért bérénél — 505'— addig a kisdásoknál, különösen a tűzifa beszerzésénél és a szolgák ruházatánál igen nagy a többlet kiadás, pl. : 5540'7355' 2000 — 1000' 4000' 2740* — 5000 — Nagykároly város 1916. évi költségvetése. A városi pótadő ismét emelkedett. Ha összehasonlítjuk az 1916. évi előirányzatot az előző évi költségvetéssel, szomorú adatokra bukkanunk. Amig az 1915. évi költségvetés szerint a szükséglet — — — 470287'34 s ezzel szemben a fedezet 23935T24 és igy a fedezetlen hiány 230936'10 volt, addig az 1916. évi költségvetés szerint a szükséglet — — — 432823-97 s vele szemben a fedezet— 172372 64 és igy a fedezetlen hiány 261441 33 vagyis a pótadó Va az 1915. évben a 210000 K adóalapot véve számításba 110'/o volt, inig az 1916. évre az 125°/o-ban irányoztatott elő. a tűzifánál magánál — — a szolgák ruházatánál — — Sa szükségletnek megfelelöleg a a nyugdíjalaphoz való hozzájárni ás is emelkedett — — valamint a szegényalapnak ! adandó segély is — -- — | mint uj tétel illesztetettbe a pü. igazgatósáéi épület kincstári illetéke — — — — — Ezen kívül az épületek fenntartására lett nagyobb összeg — magánál a laktanya épületeknél összesen mintegy' — — — korona többlet előirányozva. Továbbá az állami bar- és lius- íogyasztási adó összege a költségvetésből, — úgy a bevételekből, mint a kiadásokból — teljesen kihagyatott, mivel a szerződés a város részéröl félmondatod és hogy az uj megváltási szerződés létre jön-e, előre nem tudható. Ez szintén 2650'— jövedelem csökkenést jelent. Ezekkel szemben az államtól 6000'— K-val több segélyt kap a város, valamint — — — — — 3000'— K-val a gymnasium. Meg kell emlékeznünk még a városi tisztviselők statusáról, amely nagyon megkívánja már a rendezést, a szabályozást. Bővebben erről majd később, egy külön cikkben szólunk, most csupán annyit jegyzőnk meg, hogy a 15°/o-os ujabbi pótadő emelkedést egyelőre tudomásul vesszük ugyan, de fenntartjuk magunknak a bírálat jogát a háború utánra. (*) HÍREK. Jótékonycélu hangverseny. F. hó 11-én nemes élvezetben volt részünk. A debreceni „Katona-Ollhon“ művész tagjai szépen sikerült hangversenyt rendeztek a városi színházban. Első szám Berey József ref. esperesnek alkalmi beszédje volt. A katona-otthonokról szólt. Fiaink, testvéreink — úgymond — ott küzdenek hazánkért, annak parányi atomjáért, amelyért szívesen áldozzák fel életüket is, mert a magyar búzát termő földjéhez, ezen őseink vt-rével áztatott röghoz a legnagyobb hűséggel ragaszkodót. Amikor megsebesül, nem fáj neki a seb annyira, mini az a ludat, hogy otthonától, szerelteitől távol van. Hat addig nem < rezte az elhagyatotlságot ? Mi juttatta most az eszebe? Amikor sebével a városba kerül, látja az ablakokból kiszűrődő világot ... ez faj neki, mert irigyli a buiui- ' lévők boldogságai, amelyet ez a k. I szó fejez ki : meleg ott bon. Ezt a fájdalmat van hivatva a „Katoua-Odh m“ enyhíteni. Nem el -g a sebet begyógyii;ini, a beteget lelki vigaszban részesíteni, adjuiik neki bm'als'gos szobát, ahol melegen log.idják, ahol megpihenhet s ne kelljen káveházba mennie. Debreczenboii Baltazár püspök kezdeményezésére megnyílt ez az otthon. Örömmel mennek oda vitézeink. Az egyik teremben hírlapok és könyvek vannak, a másikban szórakoztató játékok. Levélpapír, toll es tinta' is akad. Az egyik teremben zenélnek, a másik teremben egy-két fillérért meleg theát elveznek. 300 an vették kezdetben igénybe ezen otthont, később bővíteni kellett. Az intézmény védnökei József főherceg és Hazai miniszter. Dr. Ferenczy Gyula König- grätzbeu is lélesiLett hasonló vendéghazat a ! magyar sebesültek számára. Ezek az otthonok nálunk is zörgetnek. Eljöttek azok a művészek, akik a harctérén megsebesültek, de felgyógyultak már. Elhozták tehetségük legjavát. ; Halljuk meg és értsük meg! Neküu van meleg | otthonunk, amelyet nem dúlt fel. az ellenség, miért nem segítenénk azokon, akik hivatva vannak hazánk határait és ami otthonunkat niegvédeni? Hadd élvezzék ők is az otthonnak habar gyarló melegéi! Hatalmas Isten, hozd el azt az időt, hogy dicsőséggel megtérhessenek katonáink saját otthonukba, hogy a hazának újból munkás polgárai legyenek! Tartalmas, átérzett szavait nagy figyelemmel hallgatta a Közönség és laposai jutalmazta. Második szám gyanánt Tiuchler József 10 éves énekművész gyönyörködtette tiszta, csengő énekével a hallgatóságot. Klasszikus darabokat adott elő, majd Kárpáttól egy kedves dalt. Magyar Imre debreczeni cigányprímás a többi között Schumann Träumereic darabját i játszotta. Muzsikájának mindenegyes hangja ; igaz érzelemről tanúskodik. Tanhänser-böl is játszott, majd Buga Lajosnak (aki precíze cimbalmon kisérte) Tavasz c. szerzeményét adta elő. Hosszantartó taps volt játékának jutalma. Gziffer Emil főhadnagy, berlini operaházi tenorista Hoffmann meséiből és Puccini Toscájából énekelt. Nagy terjedelmű, szép hangjával a legnehezebb részeket is teljes művészettel interpretálja. Kacievits Max, szintén berlini operaházi énekes Asrá-ból (Rubinstein), majd Szecsinszkytői énekelt. Gyönyörű bariton hangja van, úgy szól mint egy orgona. Szűnni nem akaró taps kisérte minden egyes számát. Balda József, szintén berlini énekes Carmenból énekelt, majd Czifferrel a Cigánybáróból egy duettet. Balda énekelte a női szólamot. Magas, női szinezetü hangja mindenkinek tetszett és tréfás viselkedésével („női“ szerepének meg- | felelően) sok mosolyt csalt a hallgatóság ajakára. Ismertetésünk végére hagytuk az 1 ünnep rendezőjét és lelkét Iványi Sándor komikust. A sok komoly és szép szám közt derűs jeleneteivel, de különösen Cigány a biró előtt c. jelenetével tomboló tapsot szerzett. Az ünnep számai harmonikus egészet képeztek. A jegyzék szerint, amelyet kézhez kaptam felülfizettek : Vidákovieh Dániel 10 K, Jurcsek Béla 10 K, Debreczeni István 8 K, Palczer Ernő 6 K, Illés József 5 K, Kécsey Ede 3 K, Marchis Romulus 3 K, Braneczky József 3 K, Berey József esperes 10 K, Singer Lipót 2 K, Kertész Sándor 1 K, Tirkanics N. 1 K és Luczay János 2 K. Tiszta bevétel 692 K 60 fillér. Br.
