Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-10 / 6. szám
XXXi. evfoiyam Nagykároly, 1915. február 10. 6. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP. \ ' ‘ ‘■kv M Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minrftn szerdán. Előfizetési árak: Egész évre..........................8'— kor. Fél évre..............................4'— „ Negyedévre ......................2- — , Eg yes szám......................—'20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykarolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-uteza 37. — Telefon 76 Bérraentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöitetnek. Nyilttér sora 50 Síi. Kéziratok nem adatnak vissza. A király köszöneté. Manifesztum a nemzethez. Pontosan féleáztendeje annak, hogy; a nagy háború első ellenségeskedései megkezdődtek. Féléve hangzott el az első fegyverlövés. Féléve éppen, hogy hadsereg és nép egyforma kitartással küzd és áldoz a hazáért és a királyért. Vért és vagyont áldozunk ebben a hadjáratban, amely egész nemzetünk sorsára nézve döntő és amely egyike a legnagyobb történelmi megpróbáltatásoknak, amelyeken ez az ország átment. A hadjárat e fontos dátumfordulóján népéhez szól a j király. A háborúban álló ország vezére, az uralkodó, fejedelmi hálájának szavait küldi a katonáknak és a polgároknak, j akik hősiességgel és állampolgári erényekkel állják meg helyüket e vérzivatarban. Meleg, szép, emberien szerető szavakkal adózik a király a nemzetnek, amelynek lelkesedését, áldozatkészségét koszoruzza hálájával. A király elismerő és köszönő mani- fesztuma legfelsőbb kézirat alakjában jut a nemzethez. A kéziratot, amelyet a király gróf Tisza István miniszterelnökhöz intéz, a hivatalos lap szombati száma közli a következő szöveggcd: Az ellenfeleink ellenséges szándékai által reánk kény szeritett és immár féléve tartó harcon végigtekintve, hálás szívvel emlékezem meg hü népeimnek ebben a nehéz időben tanúsított áldozatkész magatartásáról. Méltóságteljes, komoly önbizalomtól áthatva, méltóknak bizonyultak e korszak kívánalmához; abban a nemes lelkesedésben, amelyben fiaikat zászlóim alá küldötték, a háborús idők igényeihez való készséges alkalmazkodásban b a harc áldozatairól való odaadó gondoskodásban ősi hazafiságuk- nak és állampolgári erényeiknek újabb fényes megnyilatkozását láthattam. Ez a jóleső tapasztalat fokozza a most is annyi fényes haditett dicsőségétől övezett hadseregembe vetett bizalmamat. Kormányomnak az a törekvése, hogy minden erőt mindnyájunk közös céljának összhangzó szolgálatába bocsásson, osztrák kormányom hasonló eljárásával találkozik. Vezetése alatt a nemzet ezután is készséggel áldozza vérét és vagyonát a haza oltárára, szives örömest hordozva mindvégig a háború súlyos terheit. Bízvást remélem, hogy az Isten segélyével kivívott békében veheti el a híven végigküzdött haro erőfeszítéseinek, ssenvedéseinek és veszélyeinek méltó jutalmát. & egbizom önt, hogy ezt legmelegebb elismerésem és köszönetem tolmácsolása mellett hozza a nemzet tudomására Kelt Bécsben, 1915. évi február hó 4-én. FERENCZ JÓZSEF s k. GRÓF TISZA ISTVÁN s. k. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel tartotta meg ez évi j első rendes közgyűlését a városháza tanács- I termében. Debreczeni István kir. tanácsos polgármester üdvözölvén a megjelent képviselőtestületi j tagokat és Isten áldását kérve működésűkre, hogy munkájuk a város javára szolgáljon, a j közgyűlést megnyitottnak nyilvánította. Mielőtt a tárgysorozatra áttért volna beje- í lentette, hogy Pechy Imre, mint Jasztrabszky TARCZA A németek és az angolok. Melyik nemzet felelős a világháborúért ? III. (Folytatás.) Harnack, a tiz angol theologus feleletére következőképen válaszolt: Berlin, 1914. szept. 10. Igen tisztelt urak ! Ezekkel a szavakal;. „Nagybrittánia viselkedésével azonosítja magát a civilizáció árulójával“ nem éltem de Ítéletemet erről a magatartásról egészen híven adják vissza. Az illetőmondat bezédemben igy hangzik: „Kultúránk, az emberi nem legfőbb kincse három népre úgy szólván egyedül hármunkra bízatott: ránk, az amerikaiakra és — az angolokra. Én továb nem szólok. Elfödöm fejemet! „Mélységes fájdalmamra fenn kell tartanom ezt az ítéletet az önök Írása után is. Váltig erősítik, hogy Anglia csak a kis nem önök, igen tisztelt Urak, mindennek ellenére zetek Szerbia és Belgium megvédelmezésére és j fenntartják ítéletüket, hogy itt tulajdonképen egy nemzetközi szerződés megóvására rántott csak arról van szó, hogy egy kisállamnak egy és kellet tegyverí rántania. Ebben az állításban : naggyal szembeni önnállóságát kell megoltalmaz- legenyhébbón szólva is. félelmetes önámitást ni, úgy nehezemre esik az önök bona fides- látok. ében hinni. Nem a kis Szerbia forog itt kocAmi Szerbiát illeti, minden kétségen felül kán hanem Auslriának és a nyugati knlturá- áll hogy kormánya részes volt a sarajevoi gya- nak élet-halál harca ez a pánszlávizmus lázaíos bűntényben; való tény továbbá, hogy' ellenében. Hiszen Szerbia Oroszországnak csak Oroszország gyámobtásával évek sora óta igye- előretolt őrszeme és ezzel a hatalommal szem- kezett fellázítani Austria-Magyarország délszláv-! ben annak „souverainitasa“ voltakép az árnyék- jait. Pia utóvégre Austria-Magyarország kemény i nál is kevesebb. Ezt nem védelmezheti meg ultimátumot küldött neki, annélkül, hogy terű- Anglia, minthogy valójában nem is létezik már. leti épséget kikezdeni akarná, kötelessége volt! Hozzá Szerbia a leggyávább gyilkossággal, me- minden civilizált nemzetnek, igy Angliának is, | lyet a világtörténelem valaha ismert, törölte hogy ez megengedje ; mert Austria-Magyaror- j önmagát azoknak az államoknak sorából, melyek- szág uralkodóházara, Austria-Magyarország be- | kel az egyenlőség elve alapján éritkezünk. Vaj- esületére és létére törtek. Ha Szerbiát szabad-! jón miként cselekedett volna Anglia, ha a jára ereszti, úgy ez az orosz uralmat jelentet- j wales-i herceget olyan ellnséges állam béren- te a Balkán keleti felén ; mert Szerbia nem' cei lőtték volna orvul agyon, amely szünös- rnás mint orosz satrapia és az Oroszországból j szüntelenül lázitja az íreket? Vájjon enyhébb indított Balkán-szövetség kizárólag Austria-Ma-! ultimátumot küldött volna ? Mindezekről nem gyarország ellen irányult. Épp oly ismeretes ez ! szólnak Önök semmit, hanem ama rettentő Angliában, mint nálunk Németországban. Ha állapot helyett, melybe Szerbia és Oroszország Ujj Mndennemü ruhán emiiek, csipkék, §j§ feilöltök, függönyök, térítők, szőfsa nyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I I II Haüffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. árniely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. sfsr Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek KI J
