Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-13 / 41. szám
3 Közgyűlés. A „Nagykárolyi Nőegyesület“ f. hó 10-én vasárnap délelőtt s/4 12 órai kezdettel tartotta meg ez évi rendes közgyűlését városunk polgármestere hivatalos helyiségében. Özv. gróf Károlyi Istvánné elnöknő a megjen- tek üdvözlése mellett felolvasott megnyitó beszédében melegen emlékezett meg dr. Serly Gusztávné I. alelnöknőről, ki most városunkból elköltözött s méltatván a több mint három évtizeden át való működése alatt kifejtett kiváló és áldásos tevékenységét az egyesület őszinte elismerésének és köszönetének és eltávozása fölötti sajnálatának adott kifejezést azon reményben ringatva magát, hegy a távozás nem véglegese hogy dr. Serlyné továbbra is megmarad az egyesület kebelében. Egyúttal örömmel üdvözölte az uj helyettes alelnököt dr. Schönpflug Béláné Ujfalussi Amadilt, azon reményének adván kifejezést, hogy az uj alelnöknő kiváló személyisége az egyesület további felvirágzását fogja előidézni. Ezután dr. Vetzák Ede jegyző olvasta fel az egyesület működéséről szóló jelentést, mely megható módon emlékezett meg az egyesület hősi halált halt titkáráról dr. N. Szabó Albertról és annak a háborúban való szerepléséről és többszöri kitüntetéséről. Ezután Hahn János pénztárnok mutatta be a pénztári állásról szóló jelentést, mely szerint az egyesületnek a múlt év végén 6295 K készpénzvagyona volt, 1420 koronája értékpapírokban és befolyt tagdijakból 1039 K, kiadás volt 4050 K s igy a vagyon 5802 K és az értékpapír. A számadások megvizsgálására Péchy László műszaki tanácsos és Dr. Sternberg ■Géza kórházi főorvos kiküldetvén, ezek bejelentették, hogy a számadásokat megvizsgálták és helyesnek találták. Ezekután a gyermekek felruházásának kérdése kerülvén szőnyegre, a gyűlés felhatalmazta a „Margit“-alap kezelő- ségét, hogy a most 7579 K 58 fillért kitevő összegből 2000 koronáig a felruházási költségekhez hozzájáruljon. Ezen kívül a megjelentek gyüjtőiveket vállaltak el és gyűjtés utján igyekeznek a szegény és most igen nagy számban levő gyermekek felruházásához a drágaság miatt igen nagy összegre menő költségek előteremtéséhez segítséget gyűjteni. Ezután a Magyar nők Koronaalapja javára 25 koronát szavaztak meg es az apácák vezetése alatt álló árvák tartási költségét a háború tartamára további intézkedésig havi 28 koronáról havi 40 koronára emelték. Gazdasági viszonyok Oroszországban. Nagy ellenségünk gazdasági viszonyairól hü képet ad a következő, egészen friss keletű kimutatás, — amely szerint az orosz birodalom állatállománya ez: ló ................................. 33,000.000 sz arvasmarha .... 50,000.000 juh és kecske .... 79,000.000 sertés......................... 13,000.000 Rendkívül gazdag Oroszország továbbá erdőkben és bányákban. Körülbelül 450 millió hektárnyi erdejének évi fatermését 5 ezer millió métermázsára lehet becsülni. Rendkivül gazdag kőszén- és vasbányái vannak, valamint arany, réz, ólom és cink, valamint petróleum bányái. Ipara csak mostanában kezdett nagy arányokban fejlődni. Legnagyobb az ipar Szentpéterváron és környékén, továbbá Lengyel- országban. Szövőipara 750 ezer embert foglalkoztat. Vasipara 530 ezret. Rendkivül fejlett cukor és szesz, valamint faipara. Átlagos kiviteli cikkei: a búza, a rozs, árpa, zab, tojás, fa, hús, élő állatok és petróleum továbbá szőrmeáruk. Állami költségvetés 3200 millió rubel körül van. Oroszország gazdasági fejlődése természetesen még rendkivül elmaradott, de viszont j el kell ismerni, hogy mérhetetlen természetű kincseinek jobb kihasználása mellett Európának nemcsak legnagyobb terjedelmű, de leggazdagabb országa is lehetne. Olasz katona-imádság. Á hitszegő olasz király és népét bujtogató, az ország j becsületével házaló kormánya szeretnék a jó j Istent úgy informálni a dolgok állásáról, hogy melléjük álljon. A jó Isten és a katonák félre- j vezetése céljából a katonák között egy imádságot osztottak szét. A szöveg képeslapra van nyomtatva, amely egy gyalogost és egy bersag-1 lierit ábrázol, akik a felhőkből letekintő Meg- j váltó felé emelik a szemeiket. S igy imádkoznak : „Lásd meg uram, mi nem megyünk a NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE hatalmasokkal a gyengék ellen, nem hatalmi vágyak űznek minket a háborúba, nem akarunk más országokban pusztítani, mi csak meg akarjuk tartani az olasz földet, amelyet te adtál nekünk s amelyet vérükkel szabadítottak | fel őseink a, százéves járom alól. S ha eljött j a harcok napja, áldd meg óh, ami fegyvereinket és királyunkat, hősök és szentek ivadékát ! és segíts bennünket győzelemre gyermekeinkért és asszonyainkért és atyáink sírjáért. Amen.“ Nekünk csak abban van megnyugodásunk, hogy a jó Isten nem szorul az olasz nép és király információjára. Majd csak meglátja hát azt is, hogy „hatalmi vágyak üzték-e háborúba“ az olasz népet és pedig tudatosan, gonosz lélekkel, tervszerűen szított hatalmi vágyak, amelyek úgy igazodnak, ahogy az Ígéret aranya csengett ? Oroszország területe és népessége. Oroszország területe (a belvizeket nem számítva) és lakosságnak száma (1912. évi népszámlálás szerint) a következő : Országrész Négyzet kileméter Lakosság Európai Oroszország 4,832.654 122,500.000 Lengyelország . . . 126.949 12,776.100 Kaukázus ................. 469.210 12,288.100 Sz ibéria................. 12,513.841 9,577.900 Kö zépázsia .... 3,539.890 10,727.000 Finnország .... 325.515 3,140.100 Összesen: 21,808.059 171.009.200 41 háború 76 év alatt. Sok ember lehet, aki mikor elolvassa ezt: „41 háború 76 év alatt!“ — azt fogja mondani, — ezt bizonyosan a katona Németország csinálta. Azonban tévednek. Nem a „katona", a „barbár“ Németország, hanem a „békésen gondol- j kozó, szelíd, nagy szivü Anglia, a gyengék j barátja, a kicsinyek védelmezője“ az, aki 76 óv ' alatt 41 háborút viselt. Évszám szerint közöljük le sorban őket: 1 háború Oroszország ellen 1854. 3 „ Afganisztán ellen 1839, 49, 78. 4 Khina ellen 1841, 1849, 1856, 1860. 2 háború Sikhs ellen 1845, 1848. 3 a Káderek ellen 1845, 1851, 1877. 3 Barma ellen 1850, 1852, 1885. 9 India ellen 1857, 60, 63, 61, 68, 69, 90, 95, 97. 3 az Asantik ellen 1854, 73—96. 1 háború Abesszíniával 1867. 1 „ Perzsiával 1852. 1 „ a Zuluk ellen 1879. 1 „ Bazukok ellen 1879. 1 „ Egyptommal 1852. 3 „ Szudánban 1894, 96, 99. 1 „ Zanzibárral 1890. 1 „ Matábelek ellen 1394. 2 „ Transzvállal 1881, 1899. 1 „ most ellenünk 1914. Német hadifoglyok sorsa. Csak a napokban olvashattuk azt a rettentő esetet, | hogy egy francia város lakossága egy súlyosan sebesült német katonát agyonvert. Iszonyú az | az érzés, amely bennünk ennek a hallatára fölébred. Micsoda sülyedés, micsoda „Ember tragédiája“ ez az egész modern kulturvilágra nézve. Öh, nem a keresztyénség, hanem ez az í úgynevezett kultúra jutott itt csődbe örökre, j úgy, hogy a háború után újra kell épjteni az egész nyugati népek lelkiéletének alapjait. Az, aki sírni szeretne, siratni a rettentően lesülyedt emberiséget, az olvassa el az alábbi levelet, amelyet egy fogságban levő német tanitó irt. Borzasztó a hatás, amit ez ébreszt. „A vasúti állomáson — írja — csak úgy tódult a nép ... s midőn megérkeztünk, felhangzott a győzelmi kiáltás: Poroszok! Poroszok! A pályaudvartól az első utunk a rendőrségre vezetett. Itt egy emberi formába bujtatott ördög fogadott bennünket. ügy bánt velünk, mint a legveszélyesebb betörőkkel és állandóan lelövéssel fenye- getődzött. A felügyelettel megbízott csendőrökhöz pedig ezekkel a szavakkal fordult: „Minek hoztátok ide? Miért nem lőttétek agyon az utón ?“ E finom lelkületű francia őrjöngése után végre elérkeztünk a börtönbe... Igen sok megkínzott bajor foglyot találtunk itt. j Fogságunk nemsokára véget ért, hogy még I szomorúbb napok virradhassanak ránk. A pályaudvarhoz vezető hosszú utón a bámuló nép ezreinek gyalázkodásai repültek felénk. A magát bátor és illemtudónak tartó francia nép j nem átallotta a szegény, védtelen és ártatlan foglyokkal szemben ilyen gyáva és arcátlan I módon viselkedni. Minden állomáson nagy tömeg várt reánk és ezer meg ezer kéz szemléltető módon jelezte a nyaklevágást, a lelö- vést . . . Ezeket a rémes dolgokat nemcsak az egyszerű nép, hanem a cilinderes urak és selyembe öltözött hölgyek is elkövették. Szeptember 10-én egy nagyobb csoport hadifogoly érkezett Marseillebe. Ezek nyitót kocsiban érkeztek meg St. Nicolasból. Az utón kövekkel és üres üvegekkel dobálták meg. Négy szerencsétlen sorstársamat meg is szúrták. Az egyik még az utón lehelte ki nemesen érző lelkét. Kiütött szemek, bevert fejek jelezték a franciáknak a védtelen hadifoglyokkal vívott győzelmes háborúját ... A hadifoglyokat kisérő személyzet tehetetlennek mutatta magát az emberi voltából kivetkőzött tömeggel szemben. Végre mi is megérkeztünk St. Nicolasba. Negyvennyolc órai böjtölés után végre a kaszárnya udvarában egy darab kenyérhez és egy korsó vízhez jutottunk. A kenyereket úgy dobták felénk, mint azt a kutyának szokás, aki nem tudta hirtelen elkapni, az a földről szedte fel. Francia udvariasság a szerencsétlenekkel szemben.“ Ez a levél az „Elszáz-Lotharigiai Schulzetung“- ban látott napvilágot. A belügyminiszter az élelmiszeruzsora ellen. Sándor János belügyminiszter rendeletet intézett a törvényhatóságokhoz. A rendeletben megállapítja, hogy a maximális árak sok helyen be nem tartatnak s azok túllépése nemcsak, hogy a kellő megtorlásban nem részesül, de sőt hallgatólag bizonyos elnézéssel találkozik. Felhívja tehát az alispánokat, illetőleg polgármestereket, hogy úgy a közönség felvilágosítása, mint a hatóság utasítása által mindent tegyen meg,ami a hatóságilag megállapított árak megfelelő érvényesülése érdekében szükséges. Különösen szigorú ügyelettel kell lenni arra, hogy a feljelentett, vagy a hatóságnak másként tudomására jutott esetek a legbehatóbban kiderittessenek és erélyesen megtoroltassanak, hogy továbbá az erre hivatott hatóságok nyomozás utján is igyekezzenek a történt kihágásokról tudomást szerezni s az azokkal szemben való eljárást lehetővé tenni. A közönséget ezúttal alkalmas módon arra is figyelmeztetni kell, hogy a hatósági árnál magasabb áraknak nemcsak a követelése, de a megadása, sőt minden e tekintetben való közreműködés is kihágás s amazzal egyenlő elbírálás alá esik. Két hét eredménye. A német és az osztrák-magyar seregek alig két hét alatt hét nagy csatát nyertek meg. Az ellenségtől 40,000 négyzetkilométert hódítottak Galicia és Orosz- Lengyelország földjéből. Mintegy 1000 tisztet, több mint 400,000 katonát fogtak el, 350 ágyút és mintegy 800 gépfegyvert zsákmányoltak. Magyarbécs. A Bécsben élő magyarok azzal a tervvel foglalkoznak, hogy ők is felépítenek egy falut az orosz dulás helyén : a Kárpátokban. Ezt a falut Magyarbécs-nek akarják elnevezni. Érdekes gyászhirt vettünk: Nagykőrösön nagy gyászoló közöqség részvéte mellett temették el özvegy Werkner Ignácné született Steiner Jolánt. Braunfeld izraelita főkántor gyászénekei után Danóczy Antal ref. lelkész megható búcsúztatót mondott. Debreczen is védelmet kér a drágaság ellen. A drágaság országos baj! Még az olyan helyek, mint Debreczen is, kormányintézkedéseket kérnek, hogy lakóikat megóvják az élelmiszerek árainak mértéktelen emelkedése ellen. Debreczen városa feliratban kérte meg a kormányt, hogy állapítsa meg az élőállat maximális árát, továbbá, hogy adja meg a városoknak a jogot az élelmiszerek rekvirá- lására. Debreczen városa ezt a feliratot támogatás végett megküldötte a többi városi törvényhatóságnak is. (Itt említjük meg, hogy Budapest székesfőváros közélelmezési ügyosztálya azt kérte a kormánytól, hogy a zsir és a szalonna mértéktelen megdrágulásának megakadályozására maximálja az árat. A budapesti városházán azt hiszik, hogy a kormány már a legközelebbi napokban teljesiti a kérelmet.) A przemysli hadifoglyok névsora. A hadügyminisztérium kiadásában megjelent a Przemysl elestével orosz hadifogságba jutott katonáink második névsora. A veszíeségi jegyzék nevekkel sűrűn telenyomtatott 36 oldalból áll.
