Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-06 / 40. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1915. október 6. 40. szám. NAGYKAROUT és VIDÉKE T ÁRSADALM I_H ETIL AP. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évro..............................8'— kor. Fél évre ..................................4-— „ Ne gyedévre..........................2- — „ Egyes szám.........................—'20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő : Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő : Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyiltiér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A király névnapjára. A kaszárnya udvarán 1915. október hó 4-én tartott tábori mise után a katonákhoz intézte Braneczky József kegyesr. tanár. Katonák! Te Deum laudamus . . . zúg végig ma az egész országon. Téged Isten dicsérünk . , . tör fel a mi keblünkből is. Dicsérünk és áldunk, imádunk és magasztalunk, mert megengedted, hogy földi Atyánk, a magyar nemzet Atyja, 85 'év terhével a vállain, jó egészségben ünnepli a mai névnapot. Az atya a család összetartója. Atya nélkül pusztul a család, mint az oldott kéve. Atyánk, Magyarország koronás királya ! Sötét fellegek ontják a jégesőt, szórják villámaikat kerted legszebb virágaira, gyönyörű termésedre: Magyarország fiaira! „Arany kalásszal ékes rónaság,“ szép Magyarország fiai! Könnyes szemmel, de büszkeséggel, hittel és reménnyel tekint rátok felséges Atyátok, a királyt Könnyes szemmel tekintesz reánk, mert gyermekeid közül sokan látják e napnak fölkelését, de nem látják a lenyugvását. Könny pereg le, Atyánk, megtört szemeidből, mert vérző gyermekeidet, hü magyar népedet kedveled és szereted. Másrészt büszkeség hatja át királyi szivedet, mikor látod, hogy a magyar mint védi meg milliókkal szemben koronádnak fényét, a Kárpátok bércét, s az Adria mélyét. Hit és remény tölti el vallásos lelkedet, mikor látod, hogy az ellenségek zúgó tengerében sziklaszilárdan áll vitéz magyar néped; s jöjjön a poklok minden ferge- tege, támadjon fel a sötét lelkek minden dühe, ősz királyunk, békén lehetsz; trónod oltár nekünk, s kivont karddal őrzi népünk! A munka még nincs befejezve, de bevégezzük dicsőséggel, győzelemmel ! Bölcsességed, tiszta királyi lelked, igazságos gondolkodásod záloga és biztos alapja a magyar nemzet heraklesi erőfeszítésének, végső kitartásának és győzelmének, mert a magyar hálás. A múltban az apák tanították fiaikat az ősi erényre, a vitézségre, s most a 18—19 évesektől vesznek példát 50 éves apáik, mint kell a királyi hűséget utolsó csepp vérünkkel is megpecsételni! Koronás királyunk! A mai nap az égben is örömnap. Angyaloktól, magyaroktól és vaskeresztes vitézektől kisérve ma járul az Ur trónusa elé felejthetlen Erzsébeted, Magyarország megdicsőült királynéja. Leborul az Ur trónusa elé és szóra nyílik sápadt ajka. „Atyáin! Vedd oltalmadba drága hazán ! Vezéreljed hősi népem! Áldd meg ágyúinak bömbölését, fegyverei villanását; acélozd meg izmaikat, hogy mindvégig hősök maradjanak! Áldd meg, áldd meg hősi férjem, tedd boldoggá, s népét hatalmassá!“ S az Ur áldólag emelvén fel kezei!, mondja: „Legyen meg!“ Magyarok Istene! Halld meg a mi gyenge szavunkat, ami sziveink dobbanását is! Oltalmazd meg koronás királyunkat minden bajtól! Koszoruzd meg dicsőséggel, s homlokát övezd glóriával! És mi katonák, magyarok, honleányok egy szivvel, s egy lélekkel kiáltsuk: Éljen a mi legjobb Atyánk, éljen a király! A vármegye közgyűlése. A múlt héten megtartott vármegyei közgyűlés a rendes vasúti közlekedés helyreállta és az aratási és cséplési munkaidők lejárta folytán most már népesebb volt és a normális időkhöz hasonló képet nyújtott. Csaba Adorján vármegyénk főispánja szép és tartalmas megnyitó beszédében beszámolt a törvényhatóság kiküldöttjeinek bécsi útjáról, ezután lelkesen beszélt a kárpáti falvak felépítésének segélyezése szükségességéről, majd a küszöbön álló harmadik hadikőlcsön mellett tört lándzsát. Az éljenzéssel és általános helyesléssel fogadott megnyitó beszéd után a főispán meleg szavakban emlékezett meg Gróf Stadinszky Lászlónak, a lengyel légió elnökének haláláról és indítványozta, hogy a törvényhatóság fejezze ki részvétét a Lengyel Klub előtt. Révész János bizottsági tag magas szár- nyalásu beszédében azt az indítványt terjesztette elő, hogy a vármegye közgyűlése részvétének kifejzése mellett adjon kifejezést azon reményének is, hogy a világháború küzdelmeiből Lengyelország szabadsága fog kivirágzani. Az indítványt elfogadták. Dénes Sándor bizottsági tagnak Lukácsiu László és Lukácsiu Konstantin megbelyegzésére vonatkozó indítványával szemben a közgyűlés az állandó választmánynak azt a javaslatát fogadta el, hogy az indítvány felett napirendre tér, mert méltóságán alulinak tartja, hogy a Lukácsiu testvérek személyével foglalkozzék. Az alispáni jelentést tudomásul vették, a törvényhatóság jövő évi költségelőirányzatát pedig szó nélkül elfogadták. Ezután a közigazgatási bizottság tagjainak a választása következvén, elnöklő főispán a szavazatszedő küldöttség elnökévé dr. Róth Ferenc, tagjaivá pedig dr. Adler Adolf és Szegedy Antal bizottsági tagokat felkérvén, a választás megejtetett. Megválasztattak öt évi időtartamra Tóth Mór, Domahidy Viktor, Szuhányi , Ferenc, Nemestóthi Szabó Antal és dr. Vetzálc Ede. Az igazoló választmány elnöke lett Deb- reczeni István, tagjai pedig dr. Adler Adolf, Baudisz Jenő, Kaufmann Jenő, Madarassy Gyula, Nonn Gyula, Róth Károly, Reök Gyula és dr, Vetzák Ede. A közgyűlés ezután névszerinti szavazással megszavazta a s/40/0 pótadót közművelődési célokra; 17),0/o pótadót a különféle célokra felvett kölcsön törlesztésére és ugyanannyit a vasutak I felsegélyezésére felvett kölcsön törlesztésére, ; 1.85°/ft-ot pedig a helyi érdekű vasutak se- | gélyezésére; lü4% pótadót a tisztviselői nyugpijalapra3% rendkívüli pótadót a tisztviselő I nyugyijalapra és l°/0 pótadót az elhagyott gyermekek I segélyalapja javára. Ezután letárgyalta a napirendre került. | összes többi ügyeket, ezek között városunk | vásártartási szabályrendeletének módosítására, valamint a lakosság gabona és liszt szükség- j létének bisztositása tárgyában, továbbá Serly Ignác 400 K személyi pótléka tárgyában hozott ! képviselőtestületi határozatot, melyeket jóvá- i hagyott. Mndennemü ruhanemüek, csipkék» feilöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festéseBőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után való festés I I Haüffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfl-utca 59. bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Piüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszköziütetók
