Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-29 / 39. szám
ami nem kerül sok pénzbe. A községben kellene, hogy legyen egy nagy mázsa, amelyen akár az állatot, akár a takarmányt le lehetne mázsálni és az eladást levélváltás utján is le lehetne bonyolítani. Ilyen mázsának pedig nem szabadna egy községben sem hiányozni, mert igy sem a vevő, sem az eladó be nem csapódik az üzletnél. (Jó bornak nem kell cégér, ahol tudják, hogy van tisztességes portéka eladó, azt megkeresik.) Harmadsorban pedig rendezni kell a mezőgazdasági hitelviszonyokat. Az a pusztítás, amit az unszolid hitelviszonyok különösen a háború kitörése előtti időkben tettek a magyar mezőgazdaságokban, valóságos csapás volt. Sok gazda ment tönkre az uzsorakamat miatt, sokan pedig azért, mert nem tudtak hitelt kapni. Érdekes jelenség, hogy a magyar gazda a legbiztosabb adós, ahol a legritkábban vall kárt a hitelező, mégis sokszor ő kapja legnehezebben a hitelt, sőt a legdrágább hitelt élvezi. Amit a bank a spekuláción, a nem szolid kereskedelmen elveszít, azt rendesen a gazdán, különösen a kis exis- tencián akarja behozni. Igaz, hogy mostanában nagyon sokat veszítettek a bankok a földbirtokon. De jegyezzük meg, hogy ezek a veszteségek nem is a hivatásos gazdáknál, hanem többnyire birtokspekulációknál érték, akiket nem szabad összetévesztenünk a gazdákkal. Háború lezajlása után nagy befektetésekre lesz szüksége a mezőgazdaságnak, melyett többnyire hitel igénybevételével fog tudni beszerezni; résen kell lennünk, hogy a gazda ne essék uzsora karmai közé. A földmivelés szolid és szerény jövedelmet hozó üzlot. Ez nagy terhet nem bir meg. Éppen azért azon kell lennünk, hogy a gazda olcsó, biztos kölcsönhöz jusson. Ezeket tartanám főleg megszívlelendőnek, — ajánlanám, hogy már most is foglalkozzunk ezekkel az eszmékkel, hogy a béke beálltával a megváltozott körülmények ne találjanak bennünket készületlenül. Mert valamint a békében kell készülni a háborúra, éppen úgy háború idejében elő kell készülnünk arra, hogy a béke beálltával teremtett uj helyzet ne találjon bennünket készületlenül. Az ügy elsősorban a gazdatársadalom vegye a kezébe s amennyire lehet, a saját anyagi és erkölcsi erejével támogassa. Ez azonban ily nagy célok elérésével valószínűleg nem elegendő. Tudomására kell adni óhajainkat, jogos követeléseinket a társadalomnak, a nemzetnek. Ha igazak Helfferichnek a szavai: hogy „minden ország gazdasági ^ereje a belső termelésben van,“ akkor a gazdák ügyét magáévá kell, hogy tegye a társadatom, a nemzet is. Én hiszem Helfferich szavait, de hiszem azt is, amit Hindenburg mondott. Ugyanis ő azt mondta, hogy ezt a háborút az fogja megnyerni, akinek jobb idegzete van. Hindenburg ezt még a múlt év őszén mondta és igaza volt. És ha igaza volt, akkor ezt a háborút nem fogja más megnyerni, mint a magyar paraszt. Az a magyar paraszt, akinek a jó levegőn való állandó tartózkodása, egészséges foglalkozása ép idegrendszerét megőrizte, nehéz munka az izmait megacélozta, aki a legnehezebb nyári napokon lő—18 órán keresztül szalonnán, kenyéren huzza a kaszát, aki télen a nyájat őrizve, gubájába burkolva a havon alszik. Ez a magyar paraszt ur, aki bírja a lövészárok nyomorúságait, a hideget, a meleget, a nélkülözést és az meglógja nyerni a nagy harcot. S ha bekövetkezik a várva-várt béke s a kardból ismét csinálunk ekevasat, remélem, hogy megfogja tudni becsülni a földmunkását mindenki és saját jól felfogott érdekünkben részt veszünk a magyar földmivelés felvirágoztatásának nagy munkájában. Adja Isten, hogy mielőbb valóra váljon ! Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete vasárnap a | városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. Debreczeni István kir. tanácsos polgár- mester a csekély számban megjelent képvise- I lőtestületi tagokat üdvözölvén, napirend előtt meleg szavakban emlékezett meg a nemrég elhunyt Janitzky Albert képviselőtestületi tagról és indítványára a képviselőtestület elhatározta, hogy Janitzky Albert elhalálozása fölötti részvétének jegyzőkönyvben ad kifejezést és erről a gyászoló családot értesíti. Ezután bejelentetett, hogy az elhunyt választott képviselőtestületi tag helyére az utána következő legtöbb szavazatot nyert első póttag Prokopovits István hivatott be. Tekintettel arra, hogy a főjegyzőnek egy I ipartestületi békéltető-bizottsági ülésen kellett j részt venni, a közgyűlés a napirend megváltoztatásával először azon ügyeket vette tárgyalás alá, amelynek a főjegyző volt az előadója. Ennélfogva bemutattatott a jelentés arról, hogy a vármegyei törvényhatósági bizo'tság a gyámpénztári tartalékalap részére 40,000 K névértékű állami járadékkölcsön kötvény jegyzésére vonatkozó véghatározatot jóváhagyta, tudomásul vétetett. Bemutattatott továbbá a jelentés arról, hogy a szevezeti-szabályrendelet módosítására vonatkozó képviselőtestületi véghatározat jóváhagyatott. Ez is tudomásul vétetett. Következett a vásárvám és piacterület vételárából még kifizetlen 50,000 K kifizetése j iránt, s ecélból kölcsön felvétele iránt intézkedés. A képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy ezen összeget ugyanazon feltételek mellett, mint az előző lefizetésekhez szükséges volt összegeket a helybeli pénzintézetektől veszi kölcsön, s felhatalmazza a tanácsot, hogy az e tekintetben szükséges intézkedéseket tegye meg. Következett a Kereskedő-Társulat és az Ipartestület indítványa a városban katonaság elhelyezésének kérelmezése iránt. A jogügyi- és pénzügyi- valamint a gazdaságügyi-bizottság szótöbbséggel a tanács pedig egyhangúlag azt véleményezte, hogy miután a laktanyában, ahol jelenleg a Vöröskereszt-Egyesület sebesültjei és az orosz hadifoglyok vannak elhelyezve, rendelkezésre nem áll, de különben is itt 500 főnél nagyobb katonaság elhelyezhető nem lenne, minthogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolákat rendelkezésüktől elvonni nem engedi és igy egy pótzászlóaljnak 5000 emberből álló katonaságot más füthető helyiség hiányában, a beszállásolási törvény értelmében, magánosoknál kellene elhelyezni, s igy ez nemcsak a város közönsége zaklatásával járna, hanem amennyiben a szállásért a parancsnokság által fizetendő dijakkal a tiszteknek szállást adók megelégedve nem lennének, a többletet a város pénztárából kellene megfizetni, ami a I pénztárt rendkívül nagymértékben megterhelné, mivel továbbá a közélelmezés amúgy is siralNAGYKÁROLY ÉS VID ÉK E mas állapota és az elsőrendű élelmicikkekben hiány, valamint a tüzelőanyag hiánya is a fogyasztók számának szaporítását ezidőszerint nem teszik kívánatossá, de még megfelelő rendőri személyzet hiányában a köz- és tűzbiztonság veszélyeztetésének fokozása sem kívánatos, ennélfogva a kérelem benyújtását nem javasolja. A képviselőtestület előadó érveit minden tekintetben magáévá tevén, egyhangúlag elhatározta, hogy katonaságnak a városunkban való elhelyezését ezidőszerint nem kérelmezi. Tudomásul vetetett ezután, hogy a vármegye törvényhatósági.bizottsága az 1014. évi rendőrségi államsegélyből fel nem használt 8611 K hová fordítása és az 1915. évi rendőrségi államsegély címen kiutalt 12,000 K fel- használására vonatkozó veghatározatot jóváhagyta. Bemutattatott továbbá a belügyminiszter lll-adfoku határozata a Kossuth-utca nyugati oldalán a telektulajdonosok költségére aszfalt járdaépítésére vonatkozólag uj határozathozatal iránt. Tekintettel arra, hogy ez a járda készítés ta városi pénztár nagyobbmérvü megterhelteté- sével járna, s hogy a mostani viszonyok az' ily nem okvetlenül szükséges, s még elodázható terhek viselését nem igen teszik kívánatossá, a képviselőtestület, a bizottságok és a tanács véleményével egyezőleg az ügyet ezúttal a napirendről levenni határozta. Szokolovszky Lajos anyakönyvvezető-he- lyettes részére az árvaszéki iktatói stb. teendők (ellátásáért 200 koronát megállapított és kiutalni rendelt. Nagy Lajos és társai városi alkalmazottak kérelme folytán ezeknek folyó évi juniüs hó j1-től egyenként és havonként 6—6 K drágasági pótlékot szavazott meg. Szabó Gyula polgári leányiskolái szolga fizetésjavitás iránti kérelme folytán szevezett fizetését a háború tartamára folyó évi szeptember hó 1-től kezdve évi 120 koronával felemelte. A városi rendőrök, hajdúk stb. kérelme folytán ezek téli csizmapénzét egyenként 80 koronáról 70 koronára felemelte. Özv. Géczy Ferencivé Gencs-utcai telkéhez csatolt utcaterüiet kártalanítási árát négyszögölenként 2 koronában állapította meg. A bérkocsidijjaknak a környékbeli községekbe és városokba igénybevétel esetére való megállapítása tárgyában tett előterjesztés nagy vitára adott alkalmat. Egyesek nézete az volt, hogy a képviselőtestületnek nincs jogában a külterületre vonatkozólag bérkocsi-szabályrendelet, alkotni. Voltak olyanok, kik nemcsak vitatták, hogy igenis a képviselőtestületnek ehhez joga'van, hanem azt is kiakarták mondatni névszerinti szavazás utján, hogy a hozandó határozat azonnal végrehajtassék és csak birtokon kívül legyen fellebbezhető. A többség azonban a szabályrendeletet, — mely szerint a bérkocsi dijja kilométerenként köves utón 40 fillér legyen minden 10 kilóméter után 1 órai várakozásra kötelezetten — elfogadta, azonban a birtokonkivüli fellebbezést és az azonnali végrehajthatóságot a többség nem fogadta el, s igy a határozat fokozatosan fellebbezhető. A Vöröskereszt-Egyesület helybeli fiókja kérelme folytán elhatározta a képviselőtestület, hogy a sebesülteknek kiszolgálton bor utáni italadó a városi pénztárból fizettessék ki. Özv. Friedmann Lázárné helybeli illetőségét a képviselőtestület nem fogadta el. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kilévén merítve, elnöklő polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Fézer János, Griszháber Antal, Lőwy Ignác, dr. Melinda László és Papp János képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. Szolgai állás. A Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár Részvénytárs. hadbavonulás folytán megüresedett szolgai állásra azonnali belépésre lehetőleg felnőtt, komoly, jőzanéletü embert keres.
