Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-11 / 32. szám
NAGYKÁROLY ES VIDÉKE-WB Van szerencsém a n. é. közönség szives „ " ; £a^£: a„ ____• a «.4-«. a Wéber Tibor ur hátu domására hozni, hogy 26 év óta fennáló FICI , 1 GTi 1 ” 0S Qy0riT)0K"CipŐLÍZl0Í0rn0t zabol a Deák-térre, a Hadnagy Ignác ur házába, Rubletzky Kálmán ur szomszédságába helyeztem át. — Dús raktáron tartok legjobb minőségű saját készitményü cipőket, amelyeket jutányos áron bocsájtom tisztelt megrendelőim rendelkezésére. — Vidéki megrendelésre különös gondot fordítok. — Főtörekvésem mint eddig, úgy ezután is az leend. hogy I. vevőimnek alapos es jó munkám által szives bizalmát megnyerjem. — A n. é. közönség b. pártfogását kérve, vagyok tisztelettel Mérték utáni megrendelések pontosan elkészíttetnek. üa,xS.SZ cipész égetőbb a csillogó napsugár, melynek magas zöld vetését bámulja, irigyli egész Európa, mely földön Isten áldása ragyog; a fák a legnemesebb gyümölcsöt érlelik és szőlőtőkéin a legnemesebb bor terem, melynek legelőin felhizik a gulya, hol a gazdák udvarán lábas jószág milliói találhatók“ és mindezeknek dacára a hivatalnok, munkás, kistőkós, ha nincs legalább 6000 korona évi jövedelme, nélkülöz, s örül, ha hetenként kétszer húst ehet, s főzelékből is csak annyit, hogy a liter tejért 36 fillért kell fizetni, ahol tavasz és nyár közepén egy parányi tojáskáért 12 fillért kell adni, s mig mindezekhez hozzá fér, hegyibe egy csomó izetlenkedést — ha nem gorombaságot — kell zsebre vágnia. Igaz, hogy a vidék kineveti a városi embert, mert olt jó kenyeret és tésztát ehetnek, d> kérdem, miért nem lehetne abban a pár magyarországi városban is tisztességes lisztet, tojást stb. áruba bo- csájtani ? A tisztviselő, a munkás, kisiparos, kistökés nálunk mindig szegény ember volt, de legalább nem nyomorgott, a háború kitörése óta azonban, midőn az élelmicikkek árai négyszeresére felszöktek, a hivatalnoki kar minden órája mar- tiriumma vált, mellyel senki, de senki nem törődik. A hivatalnoki fizetések évtizedek előtt sem voltak kielégítők, ugv uj dolgot nem mondunk, mert azt állandóan hangoztattuk, hogy a magyar köztisztviselő Európának legmostohábban díjazott funkcionáriusa. Most azután éhezik és szenved egy tekintélyes része a lakosságnak, s ez történik az olyan országban, ahol hurcolko- dás, gabonaszállitás idején egy-egy munkás vagy a zsákozó naponta 12 — 14 koronát keres és az is nyílt titok, hogy hallatlan szédületes anyagi haszonra tesznek szert a mohó, emberi voltukból kivetkőzött üzérkedők, akik a háború után, életben és vagyonban egyaránt gyöngített társadalomban az ellentállóképtelen közönség közepette majd az uralmat magokhoz ragadják, s az erkölcstelen gazdaságok piedesztáljára állva fognak mindazoknak diktálni, akiket a háború tartalma alatt kiszipolyozhattak. De el fog jönni az az idő, midőn a parlamentek majd megbolygatják ezt a kérdést, hogy miért is volt ez igy egy földmivelő, sőt export államban ? K. Eladó vertheimkassza. Egy jókarban lévő használt vertheimkassza megvételre, kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. itnrezy ír au felhívása a szabad Líceum ügyében. A tapasztalás sokszorosan bebizonyította, hogy a szabad Líceum intézmény, mint az iskolát kiegészítő és mindenkinek szóló ismereteket a legszélesebb körökben terjesztő intézmény, ma már szinte nélkülözhetetlen. A nagykárolyi „Kölcsey Egyesület“ alapszabály- szerű céljaihoz híven, működéséhez vonta a szabad lyceumi oktatást is. Szerény eszközeihez képest és mindenektől elhagyatva, ezt a nemes vállalatot eddig csak igen szűk határok közt művelhette, minek folytán szabad lyceumi előadásaival mindeddig nem tehettek szert arra a népszerüs sgre, mely e tekintetben máshol észlelhető. Kezdetben célszerűtlen és nehézkes volt az előadások berendezése, később hiány volt a megfelelő előadókban, végül jött a háború és vele az érdeklődés teljes elvonása, az ilyen szubtilis közművelődési érdekből. Mint sok más dologban az egyesület e tekintetben is a teljes tétlenségre látszik kárhoztatva lenni, annál inkább, mert senki sem mondhatja meg, hogy a jelenlegi háborús állapot meddig tart még s hogy az utána következő állapotban a társadalmi erők érdeklődés tekintetében mily viselkedést fognak mutatni egyebek közt a szabad Líceum intézménye irányában. De bármint alakuljanak mindezek, a nagykárolyi „Kölcsey Egyesület“ el van határozva idején megtenni az összes előkészületeket, hogy az idők elérkeztével, még a harc moraja közben is, csendes működését a nemzeti kultúra művelése körül háboritlanul tovább folytassa. E végből az egyesületnek az a szándéka, hogy az idei őszi szezon elérkeztével, idején egybe állíthassa a liceumy előadások programját s hogy ezt tehesse ezúton szóllitja sorompóba mindazokat a lelkes hölgyeket és urakat, kik a nemzeti kultúra magas céljaival hivatásszerűen vagy egyébként foglalkoznak s az iránt állandó érdeklődéssel viseltetnek, hogy az egyesület ebbeli tevékenységében megfelelő módon támogassák. A nagykárolyi „Kölesei Egyesület“ nevében felkérem, hogy az egyesület eme kitűzött feladatából e megfelelő részt vállalni szíveskedjék. A szabad Liceum keretében tartandó előadások tárgyát, irányát, anyagát, keretét eleve megszabni szinte lehetetlenség. Csak általánosságban megjegyzem, hogy amenyiben a lyceális előadásuk, feladatuk és rendeltetésük szerint az iskolai oktatás hézagjogait pótolják, ezenkívül csak a következő szempontokhoz kell idomulniok: 1. A nemzeti érzület és magyar felfogásnak minden még a legapróbb részletben is szigorú fentartása. 2. Minden tudományos cigornyaságtól lehetőleg ment, népszerű és a köznépfelfogásához alkalmazandó, tehát közérezhető bizo- nyitás. 3. Eliminálása mindennek, ami akár felekezeti, akár politikai velleitasok felidézésére vezethetne. 4. Alkalmazkodás a világ színpadának jelenleg lezajló eseményeihez, irányzatokhoz és eszmékhez, szóval az aktuálitásnak lehetőséghez képest való érvényesítése. 5. Kísérletek, szemlélhető képek, abroszok stb. alkalmazása. Ezeken kívül felette kívánatos lenne, ha az előadók előadásaikban rövidebb ciklusokat foglalnának le, miáltal elérhetnék, hogy előadásaiknak maradandó hatása lenne. Az egyesületnek az a törekvése, hogy a lyceális előadások nem egyes osztályok kiváltsága, hanem a közönség minden rétegének egyaránt hozzáférhetők legyenek, aminek épen semmi akad.ilya nincsen, mert a városháza díszterme akármilyen nagy közönség befogadására elégséges s minthogy az előadások meghallgatása teljesen ingyenes, akadály nioesen e tekintetben sem. Más városokban a lye> umi előadások szükségszerű kiegészítő részei a városi élet lüktetésének, mindenki iparkodik az ily előadáson helyét j elfoglalni, a hallottakkal ismereteit I gyarapítani, megjegyzéseivel az előadás tárgyának a közludatba való behatolásához hozzá ; járulni. A lyceális oktatás réven sokszor a közönség felfogása öntudatra ébred, a gyakor- : lati életbe belenyúló fordulatot vesz, szóval j a műveltség, a helyes, a hazafias, a józan és [ fegyelmezett fel fogas számos irányban utat tör magának. Semmi sem tart vissza bennünket attól, hogy a városunk közönségében mi is hozzá járulunk ily előnyös fordulat előidézéséhez. Az élőszó varázsa, a ludomány hatalma, az igazság ereje a külsőségeken túl is nem téveszti el hatását soha sem. Akik a nagykárolyi „Kölcsey Egyesület“ | keretében egymás mellé sorakozunk, kicsiny csoportját képezzük azoknak, kik a magyar ! közművelődés mindent meghódító hatalmában j bízva, csekély erőnket önzetlenül ajánljuk fel a nagy cél érdekében; kérem és azt hiszem nem eredmény nélkül kérem: ne hagyjon magunkra ebben a küzdelemben. Nagyot segít j rajtunk és közelebb hoz bennünket nagy céljainkhoz, ha akár egy, akár több szabad előadás tartását arra az időre megígéri, mely a szabad lyceumi előadások megtartására kitűzve leend és amelynek megválasztása épen úgy, mint az előadás tárgyáé is teljesen az elő- I adótól függ. A nagykárolyi „Kölcsey Egyesület“ nevében ismételten az a kérésem, hogy az ez évi október hónapban megkezdendő szabad líceumi előadáso.ban mint előadó részt venni és előadása tárgyát és hozzávetőleges időpontját velem mielőbb közölni szíveskedjék, hogy a szabad lieeumi oktatások egész programmja, minden számba jövő érdek lehető figyelembe vétele mellett idejében összeállítható legyen. Nagykároly, 1915. junius 14. Bározy Iván a nagykárolyi „Kölcsey Egyesület“ vezető alelnöke. HÍREK. Személyi hir. Dr. Leitli János huszti helyettes polgármester rövid szabadságra városunkba érkezett. Kinevezés. A király dr. Áldor Lajos és dr. Pollatschek Elemér népfölkelő főorvosokat, — városunk fiait — népfölkelő ezredorvosokká nevezte ki. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Dr. Stróber Alajos helybeli járásbirósági jegyzőt jelenlegi alkalmaztatása helyén a IX-ik fizetési osztályba sorozott jegyzővé nevezte ki. Küldöttség az alispánnál. A helybeli terménykereskedők küldöttsége tisztelgett vármegyénk szeretett alispánjánál és oltalmát kértek a hatóságok téves felfogáson alapuló azon intézkedései ellen, amellyel ki- doboltatták úgy Nagykárolyban, valamint a ‘vidéki falvakban, hogy a gazdálkodók terményeiket kis kereskedőknek nem adhatják el. csak a Haditerfnény Bank megbízott-
