Nagykároly és Vidéke, 1915 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-14 / 28. szám
XXXI évfolyam. Nagykároly. 1915. julius 14. 28. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE TÁRSAD A_LM I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .......................8’— kor Fél évre............................4*— „ Negyedévre .... ... 2* — „ Egyes szám.................—’20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6’— „ Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Laptulajdonos és kiadó : a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 50 üli. Kéziratok nem adatnak vissza. A tüdőbeteg katonákért.] Seregeink diadalmas szárnyon repülnek előre s az öröm ünnepi pillanataiban már szinte elfelejtjük azokat a téli borzalmakat, amelyeket hős katonáinknak el kellett viselniük, mikor a Kárpátok élein védelmezték a haza földjét. A sok fagyott lábú hős nyomorúsága és szörnyű szenvedése beszél idehaza a téli hadjárat rémségeiről, de se a sajtóban, se a nyilvánosság előtt lefolyt mozgalmakban nemeseit szó arról, hogy a téli harcterekről hány hős kerül vissza a tüdővész romboló csirájával a mellében. A hadikórházakban ápolás alá került belbetegek legnagyobb számát a tüdőbetegek tették ki s a háború továbbmenő- leg is egyre produkálja a tuberkulótikus betegeket Tudvalevő, hogy a tüdővész gyógyi- ( tására speciális gyógyító intézetek, szanatóriumok szükségesek. Nagy szövetségesünk, Németország már a béke évtizedei alatt több mint 100 szanatóriumot létesített úgy, hogy Németországban a tüdövészes katonák gyógykezelése nem okoz gondot. Minálunk e téren még nagyon kezdetlegesek az állapotok, 4 szanatórium van mindössze Magyaroszágon, amely tüdőbetegek gyógyításával foglalkozik. Ezekben ma legnagyobbrészt tüdőbeteg katonák kezeltetnek. A rendkívül nagyszámú tuberkulótikus esettel szemben nagyon kevés az ilyen speciális rendeltetésű intézmény és a hadügyminisztérium tnár tárgyalásokat is kezdett egy tüdövész ellen védekező társadalmi egyesülettel: a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesülettel, hogy katonai támogatásai tüdőbeteg gyógyító intézményeket létesítsen a harctéri tüdőbetegek részére. A tüdővésznek, — mint fertőző betegségnek — a katonák közt való terjedése azonban erősen érinti a rokantkér- dést is, mert a tüdőbeteg hősök közül sokan válnak rokantakká. Ezeknek gyógyítása és megmentése talán fontosabb, mint a rokkantkérdésnek sok más problémája, miután ez a kérdés a tüdövésznek, — mint népbetegségnek :— mindenkor aktuális kérdésével kapcsolatos. A harctérről tüdőbetegen visszatérő hősök uj gócai a tuberkulózisnak. Feltétlen el kell helyezni tehát a tüdőbeteg katonákat a megfelelő'* intézetekben. Ez egyrészt kötelességünk azon nagy áldozattal szemben, amelyet hazájuk ügyének hoztak, másrészt védekezés abban az irányban is, hogy ne terjesszék maguk körül a tuberkulózist. Ha a tüdővészes katonák visszatérnek családjaik körébe, előbbi munkakörükbe anélkül, hogy teljesen meggyógyultak volna, a tüdövézses fertőzések egész láncolatának lesznek kezdő láncszemei. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, mint tüdővész ellen védekező országos szervezet, azt tűzte maga elé feladatul, hogy tüdőbeteg rokkant katonák részére gyógyító intézetet emel s erre a célra adománygyűjtést indít. A háború szerencsétlen tüdőbeteg áldozatai már siralmas feljajdulásokban kérik megmentésüket. Szivet renditők a hősök jajkiáltásai! A nemzet, az ország közönségének kötelessége, hogy segítő kezet nyújtson feléjük. Gondolja meg mindenki, hogy nemcsak a szenvedő hősökről van sző, — ami mementónak egymagában is elég,— hanem mindanyiunk egészségéről, családjaink, egész társadalmunk biztonságáról. A tüdőbeteg rokkant katonák megmentése tehát a nemzet egészséges jövendőjének nagy kérdése és mindenkinek kötelességévé teszi, hogy tehetsége szerint áldozzon a szent célra. Az egyesület kéri, hogy a nagylelkű adakozók adományaikat — legyenek azok akárcsak fillérnyiek is, — a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület központjába (Budapest, IV. Sütő-utca 2) küldjék. Bárczy Iván. Folyó évi julius hó 11-én múlt ei 35 éve, hogy Bárczy Iván pü. tanácsos, pénzügyigazgató helyettes letette az első hivatalos esküi. Az ő munkásságát, szorgalmát, igazságérzetét, nemes szivét, az alantosabbakkal érintkezési modorát kellően méltányolni, arról képet alkotni nem lehet, mert mindarra kellő szavakat találni nem lehet, s gyönge rá a toll, amely azt leludná Írni. Jóságának jellemzésére legyen elegendő az, hogy a tisztviselői kar, nem mint főnök- helyettest csak, hanem, mint jóltevőnket és támaszunkat, tanácsadónkat tiszteljük benne és szeretjük, mint gyermek az apát. Bárczy Iván pü. tanácsos, pénzügyigazgató helyettes született 1855. év junius ho 26-án. Az első hivatalos esküt letette 1880. év julius hó 11-én, mint fogalmazó gyakornok, a budapesti adófelügyelőségnél. Ugyanazon év november havának 21-en lett másod osztályú fogalmazó szintén a budapesti adófelügyelős^gnél. 1882. év julius hó 1-én másod osztályú fogalmazói rangban áthelyezte!ett Ipolyságra, s itt nyerte el az első osztályú fogalmazói állást, 1885. év november havának 4-én. Innen 1889. év julius hó 13-án ugyanabban a rangban áthelyeztetett Zomborba, ahol 1893. év március hó 31-én lépett elő pénzügyi segédtitkári i I IpSP"*“ gazdakörön sé | Van szerencsém csépléshez ajánlani elsőrendű magyar és porosz szenet legjutányo- «w sabb árak mellett és kérem b. rendelményeit mielőbb feladni, hogy a szállítás idejekorán eszközölhető legyen. ||| Ugyancsak csépléshez ajánlom ssnli és vízmentes ponyváhnal. — Végül ajánlok raktáron levő |jj| ... elsőrendű bordás és hődfarlsn népeset'epei, iJMeff rendelhető Máölcseu-ulca 18 M | Heiler Adolfnál Nagykároly. |
