Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-18 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 3 Mindennemű ruhanemüek, csipkék, felöltök, függönyök, teritök, szőnyegek legtökéletesebb festése Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! Haüííel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestő és vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rém. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59 Bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek szavalata következett. Nemzeti érzéseit, megkapó gondolatait gyönyörű köntösbe öltöztetve nagy hatást ért et költeményével; az egységes hatast csak növelte tüzes, átérzett elöadasa. Következett az ünnep fénypontja, Braneczky József kegyesrendi tanárnak ünnepi beszédje. Eddig csak szép muzsikájában gyönyörködtünk a gimnáziumi ünnepélyeken, s ime a szónak is erős embere. Oly világos, könnyen áttekinthető rendszerbe szedte gondolatait, s oly érthetően és szónoki erővel adta elő beszedjét, hogy az egész közönség osztatlan elismerését vívta ki magának. Beszedjének menete, gondolatsorozata ez volt: A magyarszabadság kivívásának évfordulóját, 1848. március Idusát ünnepeljük. A magyar nagy és dicső múltjának egy korszakában sem lelkesedett nemesebb eszmekért, mint 1848. március 15-én, s a magyar nép szive ezen eszmek befogadására sohasem volt nyíltabb. A nagy eszmek megvalósítása dicső hősök nevéhez fűződik. Kossuth L , Petőfi S., Vasvári P., Irinyi I., Jókai M., Irányi D., Degré A. mind olyan nevek, akikben a magyar nemzeti géniusz ragyogó alakban megtestesült, amely nevek hallatara az ember szive hevesebben dobog, izmai megfeszülnek és büszke rá, hogy e nemzet fiának született. Lángeszű és kitartó vezérek voltak ők, s a rájuk hallgató ezrek pedig fogékony, engedelmes és bátor tanítványok. Csak ily vezérek ily néppei alkothatnak nagyot, csak ily nép sorsa lehet a dicső győzelem, vagy a nagyszerű halál. A reformeszmék már évtizedek óta forrtak, amikor az 1832-iki országgyűlésén nagyobb hullámokat vertek. Az ellenzéki szónokok minden szava visszhangra talál úgy ez ifjak szivében, mint Kossuth „Országgyűlési tudósításai“ révén a nemzet lelkében is. Uj eszmék, uj gondolatok kötik le az emberek értelmét. Majd Kossuth jelszava hangzott végig az országon: „Előbb politikailag szabadoknak, önállóknak kell lennünk, hogy gazdasági érdekeinket fejleszthessük“. Az eszme forrt, eiösbödött, s igy köszöntött be 1848. A vihar, amely végigsöpört Európán, először Párizsban tört ki. 1848. februárjában a nép Lajos Fülöp királyt elűzi, s kikiáltja a köztársaságot. E hir megremegtette egesz Európát. A magyar országgyűlés radikális tagjai a kedvező körülményeket az elnyomott magyar nép javára igyekszenek felhasználni.' Kossuth 1848. márc. 4-én mondott felirati beszédjével határtalan lelkesedésre ragadja az országgyűlést. Felirati javaslatát hazafias örömmel fogadja az alsó tábla, a főrendiház azonban csak a március 13-iki bécsi forradalom után, amikor a bécsi udvari körök engedékenyebbek lettek. 72 tagú küldöttség viszi a feliratot a trón elé. Március 16-án a király hozzájárul, de a magyar szabadság napja már március 15-én ragyogott Magyarország egén, s akik látták fényes sugarait, örömrepesve az uj Magyarország hajnalát üdvözölték 1 Pesten vagyunk, a függetlenségi körben. Itt gyűltek össze március 14-én az ifjúság vezérei. Leikük-szivük forró vágya szemük tüzében ragyog : a szabadság, a testvériség és az egyenlőség óhaja ! Érzik, hogy soká nem tudják magukba fojtani. Itt az idő, hogy győzzenek vagy meghaljanak! Irinyi lelkes beszédje után megszerkesztik a hires 12 pontot, hogy az országgyűléshez terjesszék, s a reformok haladéktalan életbeléptetését kérjék. Másnap, március 15-én kinyomtatják a 12 pontot több ezer példányban. Tomboló lelkesedés támad, amikor Irinyi a nyomda küszöbéről megmutatja az első példányt: „íme itt van a magyar sajtószabadság legelső nyomtatványa !“ Az anya nem örülhet úgy fejledező gyermeke első szavának, mint a mily örömmel, hozsannával üdvözölték március idusán a sajtószabadság első szavat! Megszűnt a rabság, emberek lettünk, egyformák, egyenlő jogokkal és kötelességekkel, amint az Ur Isten is egyformának teremte az embert. Délután a nép a Nemzeti Muzeum előtt gyűlt össze, ahol Petőfi elszavalta „Taipra magyarját. Polgárokkal vegyes küldöttség megy ezután a helytartótanács ele, amelynek elnöke, látva a küldöttség bátor fellépését, nem mer velük ellenkezni, s teljesiti kívánságait: eltörli a cenzúrát és Tancsis Mihályt szabadon bocsátja. Diadalmenetben hozták Pestre a szabadon bocsátott irót. Este ingyenes előadás volt a Nemzeti Színházban, s a nagy napot a zenekar Rákóczi-indulója zárta be. Így zajlott le 1848. i március 15-ike, történelmünk legfenyesebb lapja, a magyar nemzet egyetemes ünnepe! A magyar március 15-iki mozgalomnál fegyelmezettebb mozgalmat nem ismer a történelem. A magyar ifjúság vigyázott ra, hogy foltot ne ejtsen a szabadság zászlaján. Győzelmet vívott ki az egész ország számára, vérontás nélkül. Ez fényes tanúbizonysága a magyar nép politikai érettségének és alkotmányos szellemének. Az országgyűlés is majdnem szóról- szóra vitte át a törvénybe a hires 12 pontot. 66 esztendő telt el azóta. Voltak evek, amikor nem volt szabad e napon hangosan ünnepelni, s voltak évek, amikor szabadon szállt a nemzeti érzés. A jelen azonban ismét sivár, mert a lelkek már nem tudnak ünnepelni. Pedig ezt a napot, nem szabad elfelejtenünk ! Három virág fakadt a márciusi mozgalmakból : a szabadság, az egyenlőség é's a testvériség virága. Legdrágább virágaink ezek! Óvjuk, ápoljuk féltő yonddal! Bizzunk legnagyobb segítségünkben, aki 1000 év óta oltamazza választott népét, a magyart, bizzunk a magyarok Istenében ! Ö benne bizva, s remélve nem csalódunk soka ! „Ha Isten velünk, ki ellenünk ? 1“ Beszédjét igy fejezte be a szónok: Most pedig a te szellemednek áldozunk, Kossuth Lajos, te a törhetetlen elvhüség apostola, te örökké élő eszme, örökké ragyogó magyar dicsőség ! Itt gyűltünk össze szobrod lábánál, amely hármas oszlopával összetartásra, elvhü- segre és munkára serkent. Te és a többi szabadsághösök bevégeztétek munkátokat, mindent feláldozván a haza oltárán. Szentségtörés lenne titeket ünnepelni, ha nem élne szivünkben azon erős elhatározás, hogy méltó unokái legyünk a nagy elődöknek ! A város koszorúját ezen imádsággal teszem le szobrod lábához : „Isten áldd meg a magyart !“ Zúgó taps honorálta a szónok lelkes szavait. Ezután Tré- ger Lajos, nagybányai vendég szavalata következett. Gyakorlottság, értelmes előadás és a gondolatok erős kidomboritása jellemezte szavalatát. A dalárda „Szózat“-ja zárta be az ünnepséget. A közönség lélekben, érzelemben meggazdagodva oszlott szét. Az áll. elemi népiskola ünnepe. A m. kir. állami elemi népiskola március 14-én d. e. 10 órai kezdettel ünnepelte meg a nagy napnak évfordulóját. A hatalmas termet szorongásig megtöltötte a növendékek serege s a megjelent szülők és érdeklődök nagy száma. Az iskolai gondnokság több tagja is részt vett az ünnepélyen élén a gondnokság elnökével: Debreczeni István kir. tan., polgármesterrel. A növendékek igen ügyesen, lelkesen szavaltak; egy kis hazafias megható színdarabot remekül i adtak elő; a nagy nap jelentőségét a gyerme" j kék értelméhez leereszkedő tónusban gyö“ j nyörüen méltatta Lukács Mihály tanító, s j az egyes számok között a növendékek két han- I gon hazafias dalokat énekeltek pompás összhangban. Az énekek betanításának nehéz, fárad- j ságos munkájáért indián illeti a dicséret Tir- kanits József tanítót. Az előadás végeztével j Debreczeni István gondnoksági elnök mondott meleg köszönetét az igazgatónak és a tanítói karnak a lélekemelő hazafias ünnepély rende- ! zéseerl, Lukovits Endre igazgató pedig a kö- j zönsegnek mondott szívből jövő köszönetét a [ szives megjelenésért s a meleg érdeklődésért. A főgimnázium ünnepe. Kossuth Lajos szobrától a közönség nagy j része a fögiinn. tornatermébe vonult, hogy meghallgassa az ifjúság lelkes hódolatát azon I nagy eszmék iránt, amelyek e napon 1848-ban testet öltöttek. A főgimn. ifjúsága minden év- j ben sikerült ünnepség keretében áldoz az el- ! inult daliás idők szellemének, de a mostani ünnepe mindezeket felülmúlta. Szép programm- jukbói különösen egy szám emelkedett ki, amely úgy tartalmát, szép melódiáit, mint a hallgatók lelkére való közvetlen hatását tekintve a közönség legszebb elismerését, a szűnni nem akaró tapsot töltetlenül megérdemelte. Ez Wolkóber Jánosnak (aki, mint értesültünk, a váczi siketnéma intézetben tanár) Apotheósisa volt. Nagyon helyesen tette Braneczky, hogy a zeneköltemény célját és tartalmát összefüggő előadásban ismertette, mert igy a zene mindenegyes taktusát megértette úgy a közönség, mint az ifjúság. Ezen sz'ép, hazafias darab kézirat; miért nem teszi a szerző az ifjúsági zenekarok közkincsévé, miért nem nyomatja ki ? A töbhi zeneszámot, nemkülönben az énekszámokat is kidolgozott előadásban, szép harmóniában hallottuk. Az elismerés vezető tanárjukat, Braneczky Józsefet illeti. Ilosvay Péter VIII. oszt. tan. ünnepi beszédje nagy olvasottságra vallott. Egy deáktól ennyit szinte nem is vár- i tunk. Kellemes megjelenése, csengő hangja j már eleve biztosították számára a sikert. Rupp- j recht Jenő és Hill Gyula VIII. o. t. szavalatai 1 ügyesen illeszkedtek bele a hazafias keretbe, j Különösen Hill Gyula hamd erős lépésben előre. [ Utolsó szavunk az ifjakhoz,, amit Petőfi csatadalában maguk is énekeltek : előre ! „Protestáns Társaskör“. A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ lelkes j közönsége is kivette részét a március 15-iki ünnepségekből. Hazafias lelkesedésének szent tüzét nem tudta lelohasztani a rombolás munkájának féktelenségében gyönyörködő emberi gőg! Szemének ragyogásába^, ott fénylett valami az emlékezet fáklyájának sugarából. De mintha oda lopta volna magát az elkeseredettség fájdalmának hulló harmata is! Emlékezett és sirt egyszerre! Múltja örömébe bele zokogott a ma fájdalma I Szebb napjai fényességét homállyal födte be a ma sötétje. Gyógyitgatta sebét: a jövő vigaszával. A „Protestáns Énekkar“ énekelte a Hym- nust érzőén, lelkesen. Utána Rédei Károly ev. lelkész méltatta márc. 15-ének jelentőségét lángragyujtó, magasröptű beszédében. — Szava viharként zúgott, lelkek alvó indulatját rázva fel! — Tarcsa Lajos, Vigdorovics Sándor, Friedmann József Darabánt András polg. isk. tanárnak ez alkalomra irt „Trialog“-ját adták elő rátermett ügyességgel. A taps a szereplőkön kivül a lelkes szerzőnek is zúgott. Jóna Kálmán istenáldotta szép hangjával Kuruc daMinden gazdának jó tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. Tessék próbavásárlást tenni. Minden munkáért szavatosság vállaltatik. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel NEMES FEREICZ oki. kovács és kocsigyártó műhelyét Nagykárolyban (Majtény utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellett vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó locsös szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, Kilián Sándor-féle vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek, vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, küllő, talp, lőcs,sárbányó, spicbognl, kerékagy és minden hozzávaló részek és e szakba vágó munkák.
