Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-16 / 50. szám
2 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Mndennemü ruhanemiiek, csipkék' feilöitök, függönyök, teritök, sző* nyegek legtökéletesebb festése Borkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés ! ! mm Hadfiéi Samuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59' ármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemiiek vegyileg tisztittatnak. W Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Csütörtökön Elvált asszony ment. N. Sze- lényi Ilonka és Sebestyén Irma ez alkalommal is pompásan játszottak. Szépen sikerült az utolsó felvonás páros jelenete Sebestyén Irma és Szendrö Gyulával. Szombaton Leni néni másodszor nagy érdeklődés mellett. Az összes szereplők fokozottabb kedvvel, nagyobb ambícióval játszottak, mint az első előadáson, s igy a siker nagyon szép volt. A vendég sebesültek valósággal tomboltak szilaj jókedvükben. Vasárnap délu'án Ferencz József azt üzente, este pedig Sas Kdének alkalmi drámáját: Mihály pópa leányát mutatta be a színtársulat. A darab teljesen uj, s csak kicsi fölénnyel tud kortársai fölé emelkedni. Amolyan gyors kommandóra készült majdnem, mint Pásztor Árpád látványos játéka, a Ferencz József azt üzente, csak valamivel mélyebb, mivelhogy dráma is. Nagyon sok benne a valószínűtlenség; a közönség pedig csak azt hiszi el, amit a tulajdon szemével lát. Ilyen valószínűtlenség az a gyorsan felépült szerelem, amely a Miléva, Barabás Ella szivében keletkezikaz aviatikus főhadnagy, Poor Miklós iránt. Ezt a szerelmet a közönség nem látta, de nem is láthatta keletkezni, s egyszerre mégis kisül, hogy a pópa leánya, akinek az édes mamája magyar volt ugyan és akit zsenge gyérmek korától a pánszláv-eszmék levegőjében nevelte fel a tulajdon édes atyja, halálosan szerelmes a magyar pilótába, akiért feláldozza a tulajdon édes atyját, a jegyesét *— akit ugyan nem szeret — és az eszmét, amelyet apja már a gyermek leányban csecsemő korától fogva ápol, a tulajdon véreinek vérébe fojtja inkább, csakhogy az a szent ügy, amelynek szolgálatában az imádott hős pilóta áll, győzedelmeskedjék. Az apa vakon hisz leányának, — hiszen tulajdon vére — s leánya segítségével akarja tőrbe csalni a nála szálláson lévő tisztek legveszedelmesebbjét : a pilótát. És éppen itt van a drámai ütköző pont. A leány bár nehezen, de mégis magára vállalja ezt, de aztán megundorodik az ocsmányságtól, amellyel annyi ártatlan hős életére akarnak törni orvul. Megundorodik a rábiz 0tt, bűnösen aljas szereptől, s talán ez az undo ^ erősebb nála még a sze felemnél is. Ki tudja ? Az iró nem rajzolt; meg itt eléggé nyíltan, világosan, hogy mi volt erősebb a Milevá szivében : a szerelem-e vagy pedig az elkövetendő bűnnek aljassága fölött érzett utálata, avagy pedig vallásos érzületé? Mindazonáltal a darab szép sikert ért el. Mihály pópa szerepében Szendrö Gyula mutatott be figyelemre méltó, gondos alakítást. Mély megértéssel és megérzéssel kreálta hálátlan szerepét. Játéka megrázó nyíltsággal világított be azokba a sötét borzalmakba, amelynek szolgálatába szegődött: szívvel lélekkel, igazi pánszláv pap volt, akit a guruló rubelek ördögi csengése vitt bele a kisertésbe : hogy Oroszország szolgálatába szegődjék. Miléva szerepét Barabás Ella kreálta. Barabás Ellát csak most láttuk először önálló, nagyobb szerepben, éppen azért nem is sietünk róla, illetve játékáról csak úgy futtában véleményt mondani. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy Mihály pópa Milévájának szerepe nem igen felelhet meg az ő egyéniségének. Hellyel-hellyel volt ugyan egy kis komolyabb sikere is, mint például az utolsó felvonásban : a zászló megáldás jelenete. Itt igazán azt a hitet keltette játéka, hogy át is érezte azt a felséges szép jelenetet, amikor a magyar nemzeti trikolót megáldja. A siker érdekében sok buzgóságót fejtettek még ki Frölich Juliska Gömöry tiszthelyettes, Takacs Antal Gerlács főhadnagy szerepében. Igen jó volt ez alkalommal Poor Miklós is Csák pilóta szerepében, mig Szubnyai százados szerepébe Fekete József sehogysem tudta■ beleélni magát. A szünetek lehetnének kissé rövidebbek is. Kedden Bródi Sándor erkölcsrajzát: Tímár Lizát mutatta be a szintársulat. Erről az elő- ! adásról a jövő számunkban fogunk beszámolni. F. Á. I. rendű kőszén kapható: Herskovits Herman és Fia fakereskedöknél. HÍREK. A várc3i képviselőválasztás december hő 10 én folyt le e háborús időben is — mint a beadott szavazatok száma mutatja — elég nagy, sőt egyes kerületekben, nugy érdeklőd íS mellett. Az alábbiakban közöljük a meg választó rendes képviselőtestületi lagok és a p átlagú névsorát a nyert szavazatok számává 1. 1. kerületben : Rendes tagol.: Braneczky József főgimn. tanár 160 ifj. Vida Sándor kereskedő 160 Kacsó Károly főmérnök 158 Marián Ferenc 156 Lang Samu 154 Rosenberg Bernát 150 id. Griszháber Antal 1-25 Póttagok: Sehuszteritsch Béla Ekkor Ferenc Vanger Pál Rosner Dezső. 11. kerületben: Both Mátyás 173 Strohmájer Ferenc 172 Asztalos György 170 Juhász Lajos 167 Nagy Elek 162 Kürlhy Károly 158 Nagy Gusztáv 158 Komódy Lajos 107 Póttagok: Lévay Béla Vida Károly Kovács Lajos Ligeti János. 1II. kerületben : Asztalos Sándor 60 Szendrev Jenő 60 Barak Sándor 60 ifj. Nagv Antal 60 Varga József 60 Kiss József 60 TÁRCZA. ■aWWsÜnnepünk.*) Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség ! Kedves Ifjak! A mai ünnepélyünkkel abba a magasztos hangulatba akarunk beilleszkedni, amely az egész országban minden igaz magyar ember lelkét eltölti. A mi „kis országunk“ is részt akar venni közvetve abban a munkában, amelyet a Vöröskereszt-egylel vállalt magára. Szavaim célja iíjuságunknak egy pár szóval megmagyarázni ünnepünk egyes számait, annyival is Inkább, mert a magyar piarista iskolában 300 éves fennállása óta német dal, német szóval nem hangzott soha, most pedig igen. Honnan e változás, e lelkesedés ? A magyar himnusz ünnepünk első száma. Mikor hazánk boldogságáról van szó, ezt iinád- kozzuk: Isten áldd meg a magyart! Mily egyszerű szavak, de mily fönséges a tartalmuk I Kölcsey Ferenc 1823-ban irta e gyönyörű imádságot, de nemzeti kincsünkké 1844-ben lett, amikor Erkel Ferenc dallamot irt hozzá. Pályanyertes müve ez Erkelnek. A babér, *) A főgimn. dec. 12-én tartott Vöröskereszt-ünnepén az egyes pontokat igy magyarázta Braneczky József kegyesr. tanár az ének- és zenekar vezetője. amelyet müvéért kapott, elhervadt, elszáradt, de ő dicsőség, úgy Kölcsey, mint Erkel dicsősége örök. Második számunk Kiss M.: Gsensztohói legenda c. költeménye. Csensztohova Krakkó és Varsó közt fekszik; ettől nyugati irányban két kilométernyire emelkedik a Jaznagora tetején a pálosrendi templom és zárda, amely 500 esztendő óta Európa legnevezetesebb bucsujá- ró helye. A zarándokok legfőbb óhaja, hogy a „Fekete Szüz-“et, a kegyelemképet meglássák, s közvetlen előtte mondhassák el lelkűk forró imádságát. A szt. hagyomány szerint Szt. Lukács evangélista festette Jeruzsálemben, ahonnan Konstantinápolyba, s onnan ide került. Szűz Mária képe barnára van festve; innen elneveaése. A kisded Jézust bal karján tartja, aki jobbjával áldást oszt. A Szűzanya arcán két mély vágás látszik, amelyet állítólag egy tatár ejtett rajta, de mentén mindkét keze elszáradt. Pálosok laknak e zárdában, az egyetlen magyar alapítású szerzetrend; ezen rendház első lakóit 1381-ben a hontmegyei Mária- Nosztráról telepítették ide. A zárdában nagyon sok magyar vonatkozású kép és drágaság van. És most egy újabb kapocs fűz minket Csen- sztonhovához. Augusztus elején seregünk itt lépte át az orosz határt és egyesült a németekkel, hogy diadalmasan tovább szorítsák az oroszt. A Szüzanya áldó tekintettel nézett le a magyar fiukra és szt. ügyünkre. Szívből jövő ima elegyedett a sereg dobpergésébe. Harmadik számunk Hoferlied, a tiroliák j nemzeti dala. Ki volt Hofer ? Egy egyszerű születésű, de nagyeszű férfiú, aki császárjához és egyházához rendíthetetlen hűséggel ragaszkodott és szt. elveit vérével pecsételte meg, mert a franciák parancsára 1810. febr. 20 án Mantuában agyonlőtték. Hazája szabadságáért feláldozta lelke nyugalmát, családja boldogságát. Hűséges feleségével és fiával három hónapig bujdosott a havasok közt, mig végre elárulták rejtekhelyét. Hiába győzedelmeskedett háromszor is a franciákon, a nagy túlerővel szemben Ausztriának Tirolról le kellett mondania. Mikor kivezették a vesztőhelyre; nem engedte, hogy szemeit bekössék, s ő maga kiáltotta oda a katonáknak: Tüzet! Csak a 13-ik golyó ölte meg. Az insbrucki udvari templomban van eltemetve és sírja fölött szobra áll. 1893-bah pedig az Iselbergen leplezték le gyönyörű szobrát Őfelsége jelenlétében. Ide járnak a tiroliák kitartást, erőt meríteni és hazaszeretelet tanulni. Következő számunk :"Heil dir in Siegerkranz kezdetű porosz néphimnuaz. Harries 1790-ben a dán király születésnapjára irta. Három évvel később Schumacher átdolgozta és német viszonyra alkalmazta. Először 1795-ben énekelték, midőn II. Frigyes Vilmos a francia háborúból visszatért. Ezóta a poroszok nemzeti himnusza lett, de most inkább a Wacht am Rhein-t énekelik, mert annak a melódiája az angol himnuszéval azonos. Strausz: Prinz Eugen marscha a velünk együtt vérző osztrákok nemzeti indulója. Legkitűnőbb hadvezérüknek, Szavojai Eugennek dicsőségét hirdeti. Ennek a hangjainál mennek
