Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-18 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE A BIKiZADI aässaag imnTfmnirmmTt természetes ásványvíz gyógyhatása hurotos bántalmaknál páratlan. — A legutóbbi termésű savanyu uj bor- || ral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol. Árjegyzéket kívánatra küld a bikszádi fürdőigazgatóság. [Tfiiijmmiij |ll■ IIiii[ [111Mlli| |[im)iq K) CfJ CtJ CyJ X 5 «££§) álá) ^ kinti: a gyermekbe és serdülő fiatal em-j berbe a tudománynak, a tudásnak lehető j nagy mennyiségét belegyömöszölni, mert hiszen ez által válik legalkalmasabbá a mai szellemi küzdelem sikeres kivivására, s igy automatákat nevelnek, de nem embereket ! Megfeledkeznek arról, hogy a tudomány bármily imponálóan magas és ragyogó épület, egymagában nem képes embereket teremteni. Mert az ember fogalma elválaszthatatlan az ethika fogalmától. Pólyában feküdtek még a tudományok és mégis voltak már magas ethikai nívón álló emberek, sőt merjük állítani, ha nem létezett volna az emberiségben az ethika eszménye, mint az ember lényegének egyik alkotó tényezője, a tudomány meg sem születhetett volna. Ethika azonban vallás nélkül nem képzelhető el. A filozófia által kiokoskodott ethikai rendszerek: egoizmus, utilitarizmus stb. megannyi szomorú szurrogátumok, melyek az igazi morált már csak azért sem pótolhatják, mert mindannyian az anyagban gyökereznek és igy az ember fogalmának kritériumát képező szeretet elvét kizárják. Vallás nélkül esetleg nagyon ügyes, nagyon életrevaló lényeket fogunk nevelni, de embereket soha. Ha pedig az ellentétes álláspont védelmezői azt állítják, hogy a vallás magánügy, kinek- kinek szabadságában áll az iskolai nevelésen kívül ezt az ügyét tetszése szerint elintézni, igy azt mondjuk reá, hogy tévednek. Az iskola az, mely a szülői nevelésen kívül a legmélyebb nyomot hagyja az ember lelkében, mely kihat egész életére, mely a fiatal, hajlékony fát könnyen idomítja; az iskolában kell beoltani a zsenge emberi csemetékbe azokat a tiszta ethikai eszméket, melyek az embert igazán emberré teszik és a melyeknek legkönnyebb, legnépszerűbb kifejezője a vallás. Ismerjük az ellenvetést, mely szerint a vallás tanítási módja sok tekintetben nem áll összhangban a mai kor felfogásával, de ez legfeljebb reformokat tenne szükségessé, amelyeket a kultúra magaslatán álló intézkedő tényezők a kötelességüket képező szeretettel megfognak találni, de nem ad jogot a tudománynak arra, hogy megtagadja anyját: a vallást. Március 15. Hatvanhat esztendő múlt el azóta, hogy a magyar ifjak Petőfi Sándorral, Jókai Mórral, Vasvári Pállal, Irinyi Józseffel az élükön kivívták a nagy győzelmet, a sajtószabadságot. Győzelmük annál értékesebb és drágább, mert véráldozatot sem követelt. A hires 12 pont és Petőfi Nemzeti dala volt a szabad sajtó első nyomtatványa. Ennek a nagy napnak a dicső emlékét ünnepelte pártszine- zet nélkül városunk közönsége. Az ünneplés emelkedett, bensőséges volt; vajha a szónok szavainak : óvjuk, ápoljuk féltő gonddal szabadságunkat, nehogy ellenséges kezek kitépjék e szép virágot; sötét felhők gomolyognak Magyarország egén, nincs barátunk, csak ellenségünk, — meglenne a kellő hatása és fölrázná az alvó lelkeket! Az ünnep lefolyása a következő volt: Istentiszteletek. A róm. kath. ifjúság 8 órakor hallgatott szt. misét, mert nemzeti ünnepünk vasárnapra esett, s igy a 9 órai ünnepi misén nem fértek volna el a templomban. Hogy az ünnepi hangulat annál inkább kifejezésre jusson, a főgimnázium ének- és zenekara Braneczky József tanár vezetése mellett egy szép zenés misét adott elő oly szép összhangban és színezésben, hogy nagyban emelték ügy az ifjúság, mint a jelenlévő hívek áhítatát. A mise végén felhangzott Kölcsey himnusza. A hivatalos mise 9 órakor volt. A közönség zsúfolásig töltötte meg a nagy templomot. A szt. misét Sró ff Gábor és Zoboky Vince tanárok segédletével Récsei Ede házfőnök mondta. Mise alatt újból a fő- gimn. ének- és zenekar szerepelt. Offertoriumra Doss gyönyörű hegedüsólós „Omni die“-jét adták elő a tőlük megszokott szép kivitelben. A mise végén újból felhangzott a nemzeti imádság : Isten áldd meg a magyart! 10 órakor a református templomban volt ünnepi istentisztelet. Pálur István s. lelkész szépen kidolgozott, hazafias szentbeszédjét áj- tatos csendben hallgatta a nagyszámú közönség. Kossuth szobra előtt. Verőfényes idő kedvezett a Kossuth-szobor előtti ünnepségnek. Már fél 4 órakor kezdett gyülekezni városunk közönsége, s 4 órára a park előtti, s a szobor körüli tér egészen megtelt hallgatósággal. Városunk vezetősége pont 4 órakor érkezett meg, s az ünnepély is azonnal kezdetét vette. Első szám a dalárda himnusza volt. Szép énekét a közönség tapssal honorálta. Majd Kürthy Károly ref. s. lelkész Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón UúJiúJer ruhafestő, vegytisztító és gözmosó-gyárában Felvételi üzlet:. Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám. Kossuthot, s fokozódó lelkesedéssel visszhangoztatják az esküszót: ,rabok tovább nem leszünk.“ Utána csodálkozás. Metternich rendőrállamában szabadságot hirdetnek, a rendiség korszakában egyenlőséget hirdetnek, a vallás- és nemzetiségi türelmetlenség idejében testvériséget hirdetnek ők. Dicsőség, hála és kegyelet mindezért nagyjainknak! Többet adtak ők nekünk a lefolyt évszázadok dicsőségénél, mert ez töltötte meg a sziveket megnyugvással a jövő munkája sikerei iránt. A történelem betűi nem holt betűk, beszélnek, tanítanak, oktatnak. Az oktatás tanulságokat tár föl, amely tanulságok elől a nemzet nem zárkózhatik el, de nem is zárkózik el. Ifjúnak, férfinak, aggnak egyaránt becsülnie kell a múltat, becsülnie kell az uj hajnalhasadás első napját: az 1848-ik év március idusát. Oh mily kegyelettel, mily elszántsággal léptek a nagyért lelkesülő, a kőzszabadságért hevülő, a minden nemesre fogékony ifjak a honszeretet oltártüzéhez, hogy a hazáért bemutassák a szivek áldozatát! Ezt mutatja a 48-as és 49-es események szabadatlan láncolata, a Pillvax-kávóháztól Világosig. Nagy erő volt a hazaszeretettől lelkesült tömegben, azt nem tudta leigázni, megalázni a hatalom, — segítség kellett neki. Hogy a nemzet sírja megásható legyen, ahhoz az orosz fegyverek napot elsötétítő tömege kellett. így sem sikerült a munka! Munkájuk nem remekmű, nem mes- termü volt. Kondé püspök rézkéssel vakarja le Martinovics apát kezéről a szent kenetet, mely addig megadta jellegét s tiszteltté tette őt az ifjúság szemében s ő nyugodtan mondta | a vérpadon: végre is ember vagyok. Elleneseink, jeleseinket hasonlóan ehhez megfosztani igyekeztek a tisztelettől; golyó, bitó, vár- és sánefogság, számkivetéssel próbálták megingatni a beléjük vetett hitet, tiszteletet s bizodalmát, de természetes éppen az ellenkezőt érték el, — mind mártírjai lettek a nagy szabadságnak, mind büszkén mondották: végre is magyarok vagyunk. Ki-ki utolsó leheletével igazolta az életük során követett jeligét. Egy életem, egy halálom, az is a hazáé. Az embert értelem, érzelem és akarás teszi emberré, s e hármas egységben az érzelem a vezér, mely képes az értelmet is alárendelni éppen úgy, mint magát az akaratot is. És az érzelmek tömegében, ha azokat axiológiailag, értékelméletileg boncolgatjuk, legnagyobb értéknek találjuk a honszerelmet. Az, aki minden gondolatát, minden cselekvését e honszerelemtől indíttatva csak a haza jólétéért áldozza fel, mint ahogy azt Kossuth Lajos cselekedte — csak az foglalhat.el magához méltó helyet a a történelem lapjain, mert a hon fennmaradásának néhány piílanatlát, néki fogja köszönni. A haza jövője nem attól függ — mondja Eötvös báró — hogy a közélet mezején sokan tündököljenek, hanem attól, hogy szükebb körében mindenki híven teljesítse kötelességét. A földnek csak munka kell, a nemzetnek csak akarat kell, hogy felviruljanak. Az akarathoz pedig lelkesítő példákra van szükségünk. Példa pedig, oh mily sok, mily gyönyörűek vannak előttünk. Most pedig, mikor polgártársaim bizalma“ ból nekem jutott a szerep, hogy a hazaszeretet egy legjelesebb képviselőjének Kossuth Lajosnak emlekére szentelt serleggel, a Brutu- szok napján, március idusán én mondjak köszöntőt, engedjék meg, hogy hálásan gondoljak arra a szent öregre, kinek nevében annyi báj, annyi varázs van, hiszen ő az, aki leghívebben követte Kölcsey intelmét: „A haza minden előtt!“ ö legyen a példa, polgárok Üt kövessétek ! Gyümölcsfák, sorfák, díszcserjék és fenyőfák jutányos áron kaphatók a Nagykárolyi Gazdasági Népiskolánál.
