Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-04 / 9. szám

6 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE feléje. Az eszme és a telt, mint mondani szokták, csak egy pillanat müve volt, s az óra és Oroszos egyidejűleg kánforrá vált. A humor még ott is megnyilatkozik ebben az esetben, hogy az ellopott óra kölcsön kért holmi volt. Varda Jánosne ezt panaszolta a rendőrségnek.! Groszos Péter — mint hírlik — Debreczen, j vagy Szatmár leié vette az útját. Hja, ő most j már tudja, hogy hányat ütött az óra ! Csanálosi virtuskodás. Sajermann János vállaji lakos egy pohár borocskára tért be Csanáloson a Tempfli Sándor korcsmájába. Addig, mig bennt idogált, szekeréről ellop­ták az összes ingóságokat, nem feledkezvén j meg a lópokrócokról sem. A nagykárolyi; csendőrség a károsult panaszára nyomozást indított a tettesek kiderítése iránt és sikerült is azokat Tempfli Antal, Hartmann Rezső és Tempfli János csanálosi legények személyé­ben kinyomozni, akik azzal védekeznek, bogy nem meglopni, de csak megtréfálni akarták Sajermant. A tréfa azonban bele kerül egy pár napi dutyiba a három jóma­dárnak. Felüifizetések. A „Nagykárolyi Dalegye­sület f. hó 22-en rendezett estelyeo felülfizet­tek Csernyi József, Reökk Béla 5—5 korona, J Szemere Gerő, Konár József, Rónay István, Gsepreghy Ferenc, Kovács György, Rubletzky Kálmán, Beke Zoltán, dr. Tóth Zoltán, Kuuk Jenő 2—2 koronát, Kecskeméthy N., Pleiffer E., Kemény László, Tóth Ferenc, Drágus Ist­ván, Mitrovics Elek, Csipkés Karoly, Pucser Károly, Gravoszky József 1—1 korona, Török Imre 10 korona, Pechy Lászlóné 4 korona. Osz- szesen : 51 korona. A felülfizetésekórt ez utón fejezi ki köszönetét az Elnökség. Lépfene. Érdengelegen egy kéuyszervágott szarvasmarhán lépfene állapíttatván meg, szolgabirói hivatal az állat busát elkoboz- tatta s egyben a szükséges óvintézkedések megtételét elrendelte. Estély Érendréden. 14-ik estély. Február 14. Szabadelőadások. 1. Mértékletesség, taka­rékosság. Felolvasta: Szaleczki Miklós ig. t. 2. A gazdag. Elszavalta: Tóth Piroska IV. o. t. S. Munkás asszonyok. Felolvasta: Kassay Mária tanítónő. 4. Korhely Jancsi. Elszavalta: | Varga István IV. o. t. 5. A kályha vásár. Fel­olvasta: Prunár Mihály tanító. 15-ik estély. Február 26. Szabadelöadások. 1. Az időjárás­ról. Felolvasta: Szalecki Miklós ig. tanító. 2. j Szegény özvegy tehénkéje. Elszavalta: Papp j Erzsi IV. o. t. 3. Mérgek a háztartásban. Fel- l olvasta: Nagy Jolánka óvónő. 4. Az árva. El­szavalta : Tóth Sándor III. o. t. 5. A titkot a tyuk is kikaparja. Felolvasta: Prunár Mihály tanító. 6. Szülőföldemen. Elszavalta: Gellén Pál VI. o. t. 7. A munkás-pénztárról. Felol­vasta: Csuloros Albert ref. lelkész. 25-ik szó­rakoztató estély. Március 1. Vallásegyenlőség. 1. Izé kisasszony. Monológ. Előadta: Hegedűs Mária Valéria k. a. 2. A vaksorsról. Felolvasta : Máté Grátián g. kath. lelkész. 3. Házat vettem. Elszavalta: Nagy Jolánka óvónő. 4. Ének a hitről. Elszavalta: Varga Giza VI. o. t. 5. Aranyország. Felolvasta: Csutoros Albert ref. lelkész. 6. Ne hagyjatok el hazátokat. Elsza-1 valta : Torovgi István VI. o. t. 7. Esküvő után. Monológ. Előadta: Máté Mici k. a. Miről szól a pletyka a városban. Cgy írjuk meg, ahogyan halottuk, ahogyan történt: í Komor tekintetű irattáskás urak jelentek meg egy lakásban. A jól ismert tercett. Az ügyvéd, j a végrehajtó, a becsüs. Gyönyörű asszony fo­gadta őket. Mosolygott is.'Felírtak mindent, ami felírható volt. Az ügyvéd fiatal, örekvő, | tehetetlen volt, követelte a szekrények kinyitá-1 sát is. A végrehajtó a habfehér fehérnemüek j között kezdett kutatni. Egyszerre egy csipkés diszkrét ruhadarabból előkerült egy ropogós százkoronás bankjegy. A nő elsápadt, arcizmai idegesen rángatózni kezdett, elszédült és a szőnyegre esett. A hivatalos urak meglepődtek, j Néhány kínos perc elmúltával a nő magához térve, az ügyvéd lábai ele csúszott, sírva, | összetett kézzel könyörgött, hogy a száz koro­nát ne foglalják le. Vigyék el, csináljanak a pénzzel, amit akarnak, csak jegyzékbe ne ve-1 gyek. „Ettől függ a boldogságom, az életem. Tegyék el kérem, csináljanak vele, amit akar- j nak, csak az uram ne. tudjon róla“, könyör- ! gött az uriasszony. A fiatal ügyvéd nagy za j varba jött a szokatlan kérésre, de olyan za­varba még sem jött, hogy a 100 koronát ott hagyta volna. Nem. Lefoglalta, jegyzőkönyvbe vette, bírói letétbe helyezte és most várja, hogy kötelességének teljesítésével micsoda csa­ládi tragédiát idézett elő. Gyászeset. Óriási részvét mellett helyez­ték örök nyugalomra február hó 27-én Nyir- csaholyban Bohán István ottani földbirtokos édes anyját özv. Bohán Istvánnét. A gyásszer- tartást az ottani plébánossal R csei Ede ke­gyesrendi házfőnök és Braneczky József ke­gyesrendi tanár látták el. A temetésen részt- vettek a „Nagykárolyi Dalegyesület“ is a „Cir- cum dederunt“ és más gyászénekek előadá­sával. Hólyagoshimló a megyében. Nagype- leske községben — mint hivatalos helyről ér­tesülünk — fellépett járványszerüleg a hólyagos­himlő, A vármegyei főorvos intézkedett, hogy kényszeroltás történjen. A hatóság különben a legmesszebb menő óvintézkedéseket megtette a járvány elfojtására. A sikkasztó gyógyszertári szolgát elfogták. Kleiner Dezső nagykárolyi gyógy­szerészt — mint annak idejen megírtuk —: háziszolgaja 500 korona erejéig károsította meg. A múlt hetekben történt ez s azóta nyoma veszett a sikkasztó szolgának. A vasár napról-hétfőre virradó éjjel a rendőrségi járőr az utcán találta az eltűnt szolgát igen megvi­selt állapotban. Balog Sándor, a hűtlen szolga, minden ellenállás nélkül követte a rendőröket. Első kihallgatása hétfőn délután volt, m kor is előadta, hogy ő mikor azt a végzetes ballépést elkövette, vonattal Budapestre utazóit es onnan tovább Komáromig. Útközben valamelyes ka­landja támadt egy növel a vasúti kocsiban s ez a nő — mint előadta —- ellopta a pénzt tőle, mely egy zsebkendőbe volt bekötve. A mese nagyon is kalandos és termés'zetesen a rendőrség nem ült fel neki, hanem nyomozza tovább, hogy voltaképpen hova lelt a pénz, mert elfogatása alkalmával egy fillér sem volt nála. A nyomozás folyik tovább. inges szitlyalovas alak, a 38, 40, 50, 64 és 72 filléreseknek Szent László király csatabár­dot forgató lovasalakja, az 1.20, 1.26, 1.50, 1.80, 1.88 és 2.50 koronás bélyegeknek „Szent István“ nevét magában foglaló lebegő szalag- j disz és Szent István király páncélos alakja ke- | zében jogarral, az 1, 2, 3, 4 és 5 koronás bé­lyegeknek Szent István király kettős apostoli keresztet tartó lovastérdképe, a 6, 8, 10, 12 és 14 koronás bélyegeknek növeuydiszből al­kotott vonalas háttérben egy halomból kiemel­kedő fehér kettős kereszt fölött lebegő magyar | szent korona és végül a 20, 24, 30 és 40 ko­ronás bélyegeknek a király a koronázási kard­vágási jelenetben lesz a bélyegképe „I. Ferencz József 1867.“ felírással. Valamennyi bélyeg azonkívül az 1914. évszárnot és a megfelelő értékjelzést fogja viselni. A régi okmánybélye­gek az újak mellett ez év szeptember 30-ig maradnak érvényben és azután ez év decem­ber 31-ig a m. kir. adó- és jövedéki hivatalok­nál ingyen cserélhetők be uj bélyegekre. Egyház-iskola. Segély. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerü­let közgyűlése a nagykárolyi evang egyházköz­ségnek a Báró Baídácsy Alapítványból 100 korona segely adományozott. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter özv. Bodó linróné szül. Gaál Irént, Bácsba állami óvónővé nevezte ki. MAUTHNERŰDÖN CS. ÉS KIR. UDVARI MAGKERESKEDÉS Helyettesítés Csanáloson. A nagyká­rolyi járás főszolgabirája Brandl Dezső csaná- j losi aljegyzőt az elhalálozás folytán megürese­dett vállaji körjegyzői állásra helyettesítette. Országos állatvásárok vármegyénk­ben. Március 6 án Erdőszádán, 9-én Avasuj- városon, 11-én Nagysomkuton, 16-án Avasfelső- faluban, Nagybányán és Mátészalkán, 17-én ! Szatmárnémetiben, 20-án Csengeren. Uj okmánybélyeg. Április 1-én uj bé- lyegjegyeket bocsát ki a pénzügyminisztérium, melyek 2 fillértől 40 koronáig terjedő értekben 35-féle értékfokozatban és a fillér- és korona- értéküek rajzban háromféle alnyomatképpel és háromféle bélyegképpel, a vegyesértéküek pedig egyféle alnyomattal és bélyegképpel, különféle színekben nyomva kerülnek a forgalomba. Va­lamennyi bélyeg 20 milliméter széles és 35 milliméter magas lesz, a 2, 4, 6, 8 és 10 fil­léres bólyegjegyeknek stilizált levelekből es vi­rágokból álló gömbölyű koszorú, a 14, 20, 24, 26 és 30 filléreseknek hátrafelé nyilazó páncél­Ipar, kereskedelem, közgazdaság. Pályázati hirdetmény. 1811—1914. A debreceni kereskedelmi es Iparkamara a Gold­berger Erzsébet-féle alap kereken 2400 (kettő- ezernegyszaz) koronát kitevő kamataira nyilvá­nos pályázatot hirdet. A fenti kamatösszegből nyolc (8) egyenként 300—300, azaz három­száz-háromszáz koronás segélydij ad tik ki. E segélydijakat szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt képesítéshez kötött ipart űzött magyar honos iparos mesterek sze­génysora özvegyei vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltött (fiú, esetleg leány) árvái kaphatják. Pályázhatnak e segelydijakra özv. és árvák, ez utóbbiak anyjuk, vagy gyámjuk utján. Szegénységi biz. csatolása esetén a kér­vény és mellékletei bélyegmentesek. E bizo­nyítvány csatolása a folyamodvány külzetón feltűnően jelzendő. A segélydij kiutalásánál fenn van tartva oly módozatok megallapitása, melyek a segéllyel elérni kívánt celt biztosítani a viszonyok szerint leginkább megfelelőknek látszanak. Az előirt módon szerkesztett és fel­szerelt folyamodványok legkésőbb f. évi márc. 30-ig az alulirt kamarahoz nyújtandók be. Részletes felvilágosítást nyújt a „Nagykárolyi Ipartestütet“ elöljárósága. Pályázati hirdetmény. 1810—1914. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a Voig- tländet-fele „Mária Valeria főhercegnő“ alap, kereken 2200 (kettőezerkettőszaz) koronát ki­tevő kamataira- pályázatot hirdet következő módozatok mellett: 1. A fenti kamatösszegből két (2) egyénenként 1100—1100 (azaz egy- ezeregyszáz-egyezeregyszáz) koronás ösztöndíj lesz kiadva. 2. Ez ösztöndíjakat képesítéshez kötött ipart űző két (2) szegényebb sorsú, ér­demes, szakmájában kiváló és józan életű olyan kezdő fiatal, magyar honos iparos mes- ■ tér, vagy idősebb segéd kaphatja továbbképzés céljából, vagy mühelyi berendezés, illetve au- nak tökéletesbitése céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvettek, vagy átvenni akarják. 3. Pályázhatnak e két (2) ösztöndíjra a 2. pont alatt említett iparosmesterek és segédek közül mindazok, kik katonai szolgálatukat már telje­sítették, vagy az alól jogérvenyesen végleg fel­mentettek és akik, ha mesterek, legalább egy (1) évet, ha segedek, legalább öt (5) évet töl­töttek ezen minőségben. A .katonai szolgálat­ban töltött idő ezen időbe be nem számítható és általában csakis a tényleges mühelyi gya­korlattal töltött évek vehetők számba. Az előirt módon szerkesztett és felszerelt folyamodvá­nyok a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr­hoz címezve legkésőbb f. évi március hó 30-ig az alulírott kamarához nyújtandók be. Részle­tes felvilágosítást nyújt Nagykárolyi Ipartestület vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents