Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-18 / 7. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE 7 alapítók családjából származó, legalább elég­séges előmenetelt tanusitó tanulónak, csak ilyenek hiányában azon tanuló, ki Nagykároly­ban született rk. vallása a nagykárolyi főgim­náziumban tanuló legjobb előmenetelt tanusitó szegény sorsú tanuló pályázhat. A pályázati kérvényhez az alapítók családjához tartozók a rokonságot igazoló családi érte itöt az iskolai bizonyítványt, azok kik a családhoz nem tar­toznak születési anyakönyvi kivonatot iskolai és szegénységi bizonyítványt kötelesek csatolni. A kellőleg felszerelt és felbélyegzett pályázati kérvények Nagykároly város tanácsához cí­mezve folyó évi március 31-ik napjáig a vá­rosi közigazgatási iktató hivatalba adandók be. Azon pályázó az alapítványt elnyeri az alapít­vány kamatát két részletben és pedig minden év február és augusztus havában veheti fel a városi tanács utalványa alapján a hova az is- ikolai bizonyitvány előlegesen beadandó lesz. Az ösztöndíjat elnyert nem a családhoz tar­tozó tanuló azt mindaddig megtartja rüig ta­nulmányait a nagykáralyi főgimnáziumban leg­alább elégséges előmenetellel folytatja. Nagy­károly, 1914. évi február 12. Debreczeni pol­gármester. Versenytárgyalási hirdetmény. 844— 1914. K. A Nagykároly városi róm. kath. fő­gimnázium udvarának bővítése ér rendezése következtében felmerülő téglafal kerítés és fás­kamra bontási, sodronyháló és deszkakerítés bontási, gémeskut bontási és betömési. terület planirozási, téglafal kerítés és fáskamara épí­tési, téglával falazott kút készítési s az azok­kal kapcsolatos munkáknak a bontásokból ki­kerülő ócskaanyagok behasználása mellett az összes szükséges anyag és munka hozzáadá­sával leendő elvégeztetésére Nagykároly város részéről nyilvános versenytárgyalás hirdettetik a következő feltételek mellett: 1. A végzendő összes munkálatok a városházánál a közigaz­gatási kiadóhivatalban díjtalanul kapható „Előírásiban vannak részletesen felsorolva. 2. A munkálatok a beadandó ajánlatok feletti döntés után azonnal megkezdendők és akként folytatandók, hogy az összes munkálatok folyó 1914. évi április hó lo-ikére illetve a szerző dés megkötésétől számított három hét alatt teljesen készen átadassanak. 3. Az ajánlat az összes végzendő munkákra az adandó összes anyagokkal együtt átalány összegben teendő meg a városi közigazgatási kiadóhivatalban díjtalanul kapható ajánlati lapon, s az aján­lati általány összeg úgy számjeggyel, mint be­tűvel is kiírandó s az ajánlathoz az ajánlat­tevő által is kelettel és aláírással ellátott „Előírás“ egy példánya csatolandó. 4. Csak a szabályszerűen kiállított, pecséttel lezárt, sér­tetlen borítékban elhelyezett és közvetlenül vagy posta utján a megállapított határidőig beadott ajánlatok fognak tárgyalás alá vétetni. Elkésetten érkezett, távirati utón küldött vagy utóajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az ajánlatok boritéka a következő felirattal lá­tandó el: „Nagykároly város tanácsához. Aján­lat a gimnáziumi udvar bővítési munkálataira. A 8441914. számhoz.* 5. Ajánlatok csak a kiszolgáltatott eredeti ivén tehetők s azon szövegmódosítások nem eszközölhetők. Az ajánlaiok egy koronás bélyeggel látandók el s az 1914. évi február hó 28-ik napjának d. e. 10 órajáig Nagykárolyban a polgármesteri hi­vatalhoz nyújtandók be. Ugyanott s ugyanaz nap délelőtt 10 órakor fognak a beérkezett ajánlatok nyilvánosan felbontatni, mikor is ajánlattevők vagy megbízottaik jelen lehetnek. 6. tartoznak ajánlattevők 250 korona bánat­pénzt az ajánlat beadására kitűzött határidőig Nagykároly város pénztáránál letétbe helyezni. A letétnyugta az ajánlathoz nem csatolandó. Az ajánlathoz pénzt vagy értéket csatolni nem szabad. 7. A munkákra és szállításokra vonat­kozólag azok az általános és részletes feltété­telek érvényesek, amelyeket kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 28735—1911. K. M. Á. szám blatt a „középitkezési munkákra és azok­kal kapcsolatos szállításokra vonatkozó feltéte­lek“ címen adott ki. A végzendő munkálatok jótállási határideje azonban egy évben álla- pittatik meg. 8. Ajánlattevők ajánlataikkal a végleges döntésig kötelezettségben maradnak. 9. A hazai iparpártolás s hazai munkaerők al­kalmazása tekintetében az általános feltételek 15. §-a az irányadó. 10. A versenytárgyalás­ban résztvehetnek mindazon szakértő hazai iparosok vagy vállalkozók, kik iparuk gyakor- I lására hatósági engedélylyel bírnak. 11. A vá- rosi tanács fentartja a jogot, hogy a beérke­zett ajánlatok közül az ajánlott álalány árra tekintet nélkül szabadon választhasson. 12. Azon ajánlattevő, kinek ajánlata elfogadtatik, tartozik az erről vett értesítéstől számított 8 nap alatt a megkötendő szerződést aláírni. A vállalatból eredő mindennemű költségek, bé­lyegdijak stb. kizárólag vállalkozót terhelik. 13. Netaláni peres kérdések eldöntésére a nagykárolyi kir. járásairóság hatásköre és ille­tősége kiköttetik. Kelt Nagykárolyban, a városi tanács által 1914. febr. 10-én tartott ülésén. Debreczeni, polgármester. Szabályrendelet Nagykároly r. t. város tiszti-, segéd-, kezelő-, rendőri- és szolgaszemélyzete, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjellátásáról. Nyugdijszabályrendelet. I. Fejezet. Általános határozmányok. 1. §. Nagykároly r. t. városnál a szervezeti szabályrendelet alapján, állandó fizetés mellett alkalmazott tisztviselők, a s géd- és kezelő- ; személyzet tagjai, a dijnokok, a polgári biztos (detektív), a rendőrlegénység tagjai, a fizetéses tűzoltók, a kézbesítők, továbbá a szolgasze­mélyzet következő tagjai: ugyanis a hajdúk (hivatalszolgák), közegészségügyi szolga és giin náziumi szolga — azon esetre, ha jelen sza­bályrendeletben előirt feltételek megvannak, úgy maguk, mint özvegyeik nyugdíjra, kiskorú gyermekeik pedig nevelési járulékra tarthatnak igényt. Ezen szakaszban felsprolt nyugdíj igényjogo­sult városi alkalmazottak együttesen ezen szabályrendeletben „alkalmazottak“ gyűjtőszó­val emlittetnek. 2. §. Ellátásra igényt nem tarthat az olyan alkalmazott: 1. aki magyar állampolgárságát elvesztette, 2. aki a városi kepvise őtestület előzetes engedélye nélkül idegen hatalom szolgalatéba lepett, y, 3. aki állásáról Írásbeli nyilatkozatban ön­ként lemondott, avagy plialános tisztuláskor | állására nem pályázott,, 4. aki állását önként elhagyva, arra '.elhí­vás dacára, a felhívásban megszabott határidő alatt nem tért vissza, 5. akit a bíróság jogerős Ítélettel hivatal- vesztésre, vagy viselt hivatalának vagy állásá­nak elvesztésere itell, illetőleg akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jog-1 erősen szabadságvesztés büntetésére, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve, 6. aki jogerős fegyelmi ha'ározat alapján a szolgálati kötelékből elbocsáttatott, 7. aki olyan cselekményt követett el, amely í alapul szolgálhatott volna arra, hogy a szolgá­lat kötelékéből elbocsát assék, akit azonban e cselekményért megszökés miatt, vagy bármely más okból bűnvádi vagy fegyelmi eljárás utján felelősségre vonni nem lehet. Lemondásnak nem lehet tekinteni az olyan nyilatkozatot, amelyben az alkalmazott az állástól való felmentését az ellátás megálla- pithatása végett kéri. A 7. pontban említett esetben az ellátásra I való igénynek elvesztését a fegyelmi hatóság a i fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki. 3. §. A jelen szabályrendelet alapján járó ellátások állandóak, vagy egyszersmindenkorra szólóak. Állandó ellátás: az alkalmazottat megillető ] nyugdíj és lakbérnyugdij, az özvegyi nyugdíj ! és a gyermekek nevelési járuléka. Egyszersmindenkorra szóló ellátás : a vég­kielégítés és a temetési járuléka. 4. §. Az alkalmazottat megillető állandó vagy egyszersmindenkorra szóló ellátás meg­I állapításánál az alkalmazottnak beszámítható j szolgálati ideje és a tényleges szolgálatban utoljára élvezeti beszámítható javadalmazása szolgál alapul. 5. §. Beszámítható szolgálati idő azaz idő­tartam, amelyet az alkalmazott az 1. §-ban jelzett állásokon a szolgálat tényleges megkez­désének napjától kezdve megszakítás nélkül egyhuzamban tényleges szolgálatban annak a hónapnak a végéig töltött, amely hónapban a szolgálat köteléke alól felmentetett. A jelenleg érvényben álló nyugdijszabály­rendelet azon intézkedése, mely szerint az 1897-ik év január hó elseje előtt alkalmazott tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzeti tag beszámítható szolgálati ideje 1897. január 1-től fogva számittatik, érvényében továbbra is fenn- tartatik s ezen rendelkezés az 1. §-ban felso­rolt többi alkalmazottakra is kiterjesztetik. Ezen alkalmazottaknak 1897. évi január 1-ét közvetlen megelőzött minden öt évi ré­gebbi szolgálati ideje a nyugdijösszeg megálla­pításánál egy évi szolgálati időnek vétetik. Hetey Ábrahám főjegyző aek nyugdíjazásá­nál beszámít ható szolgalati ideje — eddigi igényének megfelelőiem — 1897. ev január hó 1. napjától kezdve számittatik. Az 1910. evben teljesített szolgálat — az ezen időben a városnál alkalmazásban állott tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet tagjai­nak — annak emlékére, hogy Ö felsége I. Fe- rencz József magyar király ezen évben érte el 80-ik születési napját — a városi képviselő- testületnek 1911. év április 19-én tartott köz­gyűlésében 19—1911. kgy. sz. alatt hozott, s Szatmárvármegye törvényhatóságának 1911. május 11-én tartott közgyűlésében 606—1911. Bjk. szám alatti határozatával jóváhagyatott — véghatározatánál fogva — háromszorosan számittatik. 6. §. A szolgálati idő tartamát a polgári időszámítás szerint kell meghatározni. Annál a tisztviselőnél azonban, akinek tu­dományegyetemen, műegyetemen, jogakadémián, a selmeczbányai bányászati vagy erdészeti aka­démián szerzett főiskolai képzettsége van s aki főiskolai tanulmányait a jelen szabályrendelet értelmében beszámítható tényleges szolgálatba történt belépését megelőző időpontban fejezte be, az ezen vagy más rendezett tanácsú városi, állami vagy államival egyenlőnek tekintendő, vagy végül törvényhatósági szolgálatban töltött időnek minden teljes hét hónapját nyolc hó­napnak kell számítani. Ugyancsak nyolc hónapnak kell számítani akár ezen, akár más város rendőrségének kö­telékében rendőrkapitányi, alkapitányi (kapi­tánysági segédi), fogalmazói és fogalmazógya­kornoki, továbbá rendőrparancsnoki, felügyelői, polgári biztosi (detektív) és az őrszemelyzet kötelébe tartozó állásokon, valamint az ezen város szolgálatába lépés előtt a in. kir. állam­rendőrségnél, rendőrparancsnoki, felügyelői, detektív felügyelői, polgári biztosi és az őr- személyzet kötelékébe tartozó állásokon, a m. kir. határrendőrségnél detektivfelügyelői, polgári biztosi és az őrszemélyzet kötelékébe tartozó állásokon, a rn. kir. csendőrségnél a rangosztályba nem sorozott havi díjas és a legénység körél e tartozó állásokon, a m. kir. pénzügyőrségnél a legénység kö­telébe tartozó állásokon, a bírósági fogházaknál, az országos büntető és a kir. javítóintézeteknél az őrszemélyzet körébe tartozó állásokon — tényleges szolgá­latban töltött időnek minden teljes hét hónap­ját a hét hónapon aluli részt csak egyszerűen lehet számítani. A szolgálati időnek a jelen szakaszban em­lített kedvezőbb számítása csak akkor foglal­hat helyet, ha az illető nyugdijintézeti tag a 16. és 23. szakaszok értelmében már igényt szerzett áliandó ellátásra. (Folyt, köv.) Hirdetések jutányos áron felvétetnek lapunk kiadóhivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents