Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-16 / 50. szám

Póttagok: ifj. Papp István Hadady József Rácz János. IV. kerületben: ifj. Akkermann György 136 Fézer János 134 Dr. Falussy Alajos 134 Lőrinc György 132 Kern János 133 Májerhoffer József 127 Húgon József 120 Gsanálosi József 116 Póttagok: ifj. Kugler György Egeli Károly Akkermann István Kern Antal. V. kerületben: Janitzky Albert 192 Reszler György 187 Papp János 187 Rédei Károly 184 Merts Imre 183 Orosz Lajos 156 Kirilla Adolf 147 Varga Imre 132 Albanézy Mihály 125 Póttagok : Kiss József Propokovits István Fábián Li la Schefler János Karászi Lajos Meghívás. 11381—1914. K. Nagykároly vá­ros képviselőtestülete által 1914. övi dec. hú 20 napján délelőtt 10 órakor a városháza ta­nácstermében tartandó alakuló közgyűlésre Nagykároly rt. képviselőtestülete tagjait tisz­telettel meghívom. Nagykároly 1914. dec. 15. Debreceni István, polgármester. Tárgysorozat. 1. 11271 — 1914. K. szám. Kj. Folyó hó 10-én tartott város kéviselöteslületi tag választás eredményé nek bejelentése és az uj városi képviselőtestület megalakítása. Meghívás. 11382—1914. K. Nagykároly vá­ros kepviselőtestülete áltál 1914. évi dec. hó 23-án délelőt .10 órakor a városháza tanács­termiben alispán ur 23699—1914 számú ren­deleté alapján tartandó tisztújító közgyűlésre Nagykároly r. I. város képviselőtestülete tag­jait tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1914. dec. 15-én. Debreceni, polgármester. Tárgyso­rozat. 1. 11225—1914. K. sz. Fj. Nagykároly rt. városnál megüresedett: 1. polgármesteri, 2. árvaszeki ülnöki, egyszersmint községi bíró és a csatába most is, lelkűkben ólő hittel, kezük­ben ragyogó karddal, hogy diadalra vigyek az igazságot. A hamisságnak buknia kell, mert az igazság örök és legyőzhetetlen 1 Die Wacht am Rhein a németek igazi harci dala. Schneckenburger Miksa, német költő 1840-ben szerzetté, amikor a franciák a rajnai határ visszaszerzéséről ábrándoztak. Ekkor kiáltotta oda hazájának: „Lieb Vaterland magst ruhig sem, Fest steht und treu die Wacht am Rhein !“ Dala a német nemzet harci imádsá­gává 1870-ben, a német-francia háború ki­törésekor lett, amikor Wilhelm Károly zenél irt hozzá. Akkor dicsőségre és diadalra vezette e dal a németeket. És most? — A Wacht am Rhein zugó szavára templom lett minden ház, minden német kunyhó. A kunyhó lakója nagy áldozatot mutat be: Veszélyben a haza! Menj fiam a védelmére 1 Te vagy a legdrágább kincsem, ezt adom a haza oltárára. Ha vitéz­ségedet hallom, büszke leszek rád, különben . .. Nem fejezi be szavait, úgyis tudja, hogy fia méltó lesz a német névre. Hiába lapozzuk a világtörténelmet, ilyen elemi erővel sehol sem találkozunk. Ki tudna neki ellenállni? Ha a tenger felbőszül, ha a föld tüzes gyomra meg­nyílik, ha a villám lecsap, nem semmisül-e meg minden, amit ér? így vonul végig az el­lenség egén és földjén a német hadsereg. A következő szám Váradi Antalnak: A ki­rály imádkozik c. gyönyörű költeménye. Nem régen jelent meg egy képes lapban. A költő közigazgatási tanácsnoki, 3. adóügyi tanács­noki, 4. főügyészi, 5. főmérnöki, 6. egy alkapi- tányi, 7. főszámvevői, 8. pénztárnoki, 9. elle­nőri, 10. nyilvántartó közgyám és városgazdái,; 11. végrehajtói állásoknak választás utján leendő betöltése. Nagykároly 1914. december 15-én. Egyháztanács ülés. A helybeli róm. kath. l egyháztanács vasárnap tartott ülése Fetser Antal felszentelt püspököt városunk fiát győri püspökké történt kinevezése alkalmából, mele­gen üdvözölni elhatározta. Az egyháztanács ezután folyó ügyeket tárgyalt és intézett el. Gyászeset. Ifj. Komáromy István ref. segéd­lelkész, Komáromy István városunk köztiszte­letben álló polgártársunk fia, hosszas szenvedés után életének 28-ik évében f. hó 14-én Balf-gyógyfürdőn elhunyt. A katonák karácsonyi megajándékozása ügyé­ben kiküldött bizottság folyó hó 10-én d. u. 3 órakor tartotta meg értekezletét a polgár- mesteri hivatalban Debreceni István kir. tan. polgármester elnöklete mellett. Tudomásul vette a bizottság a jelentést, hogy a kibocsátott gyüjtöivek révén kb. 600 korona összeg folyt be a jelzett célra, s elhatározta, hogy ezen összegből 100 koronát a központnak küld fel a harctéren levő katonák Auguszta csomagja javára, a többi összeget pedig a helybeli Vö­röskereszt kórházakban ápolt katonák karácso­nyi megajándékozása céljára fordítja. Neveze­tesen minden egyes itt levő sebesült vagy beteg katonát karácsony estéjén magajándékoz 4 drb zsebkendővel, 1 drb fésűvel, 2 drb szap­pannal, 1 pénztárcával, 1 zsebkéssel, 10 drb tábori levelezőlappal, 10 drb levélpapirossal s borítékkal és 1 drb irónnal s honvédővel. Ezenkívül karácsony estéjén és karácsony ün­nepén délben hidegsültet és süteményfélét óhajt adni a katonáknak. E célból az említett ter­mészetbeni adományok szives küldésére a hír­lapok utján is felkéri a bizottság a közönséget. Az ételnemüekel (hidegsültek, sült tészták, dió, mogyoró) továbbá szivart, és főleg cigarettát a bizottság a laktanyában levő gondnoki iro­dába kér küldeni december hó 24-ének déli 12 órájáig. Örömmel értesült a bizottság arról, hogy bort is gyűjtenek a katonák részére, azért 3 deeiliteres üres savanyuvizes üvegek küldéséi is kéri az említett irodába a jelzett időig. — A közönséghez intézett felhívásra — mit lapunk vezetöhelyén közlünk — felhívjuk az olvasók szives figyelmét. Esküvő. Csetneky Lajos vármegyei tiszt­viselő f. évi december hó 5-én tartotta eskü­vőjét Aradon, özv. Knothy Gézáné kedves leányával Blankával. A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ f. hó 13-án erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült felolvasó estélyt rendezeti, a helyben ápolás­ban részesült katonák javára, kifejezésre kívánván juttatni ezzel is hazafias érzelmeit, amely ezúttal oly fokozott mértékben nyilvá- nu I meg. A szép számban összegyűlt közönség a Szózatot énekelte, melynek elhangzása után Kürthy Kiroly elnök lépett a pódiumra. Meleg érzéssel előadott tartalmas megnyitója oly hí­ven tükröződött vissza a lelkes közönség ra­gyogó szemeiből. Majd Molnár Annuska szavalt alkalmi verseket, amelyek annyira megnyerték a közönség tetszését, hogy háromszor hívta vissza őt az emelvényre. Ezek után az estély legkimagaslóbb száma következett: Heltai Jenő gyönyörű alkalmi jelenete: „Akik itthon ma­radtak“ A nagyapa szerepében Kürthy Károly alakított a tőle megszokott precizitással. Azt a lelkiállapotot, mely á aagyapát, az öreg 48-as honvédet hatalmaba kerítette, amidőn a dicső múltat megelevenedni látta a jelenben: oly híven tükrözte vissza, hogy a hallgatóság sze­mébe könnyeket csalt. Vida Irmuska a fiatal asszony, Luczay Margilka a fiatal leány szere­pében mutattak be meleg érzéstől, lángoló lé­lektől áthatott előadást. Nagy Sándor az ólom­katonákkal játszó kisfiú bátor fellépésével, ügyes előadásával a hallgatóság várakozását messze felül múlta. Rédei Károly ev. lelkész „A háború tanulságai" címen tartott a figyelmet mindvégig lekötő mély vallásos érzéstől áthatott igazán tanulságos felolvasást. A magasztos eszméktől áthatott felolvasás bizonyára mély nyomokat hagyott a lelkekben. Végre élőkép zárta be a jól sikerült estét. Hungáriát Éles Matild sze­mélyesítette kitünően sikerült előadásban, a gyönyörű hatást keltő élőkép többi szereplői : Tóth Vilma, Kiss Olga, Barta Ilona, Turóczy Sándor, Küríhy Károly nagyban hozzájárultak a lelkes hangulathoz, mely a Hymnusz elének- lésével magasztos befejezést nyert. A közön­ség egy kedves, lelkes hangulatú estély emlé­kével távozott. A polgárőrség parancsnokának lemondása. Solmossy István nyugalmazott honvédszázados l helyi szolgálatra jelentkezvén, tényleges szol­gálatra berendeltetett, miért a polgárőrség parancsnoki állásáról lemondott. Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz f. hó 24-én, melynek főtárgya a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok jövő évi név­jegyzéke megállapítása. Az állandó választmány a közgyűlés tárgyai előkészítése céljából f. hó 123-án délután fél 4 órai kezdettel ülést tart. A fögimn. Vöröskereszt ünnepe. A legszebb célt tűzte ki maga elé a főgimn. ezen ünnepével: a Vöröskereszt-egylet pártolását. És a kis és nagy diák k lelkes vezetőikkel együtt oly szép munkát produkáltak, hogy úgy a tanári karnak, mint az ifjúságnak köszönetünket fe­jezzük ki. Ritkán kap a diák köszönetét, nos,- —- 1 ’iw)i ■ i » ir"_..i:ijm'm ' ■ ihletét abból a képből merítette, midőn Ofol-: sége zsámolyán térdepelve, ősz fejét két kezére hajtva, országai győzelmeiért imádkozik. A lengyel himnuszt Felinski lengyel költő | irta, aki 1820 ban halt meg. Zenéjét Kurpinski! szerzetté. A lengyel elnyomott nép fönséges fohásza ez a Mindenhatóhoz, hogy adja vissza szabadságát, szabad hazáját: „Szent oltárodnál térdre ihullva kérünk, Szabád hazánkat, óh add vissza nékünk 1“ Szabagság az ember legdrágább kincse. Szabad töld, szabad viz, szabad levegő éltető! eleme minden népnek. Ez az olthatatlan vágy j gyújtotta föl most a lengyel nemzet szivét, amikor az iskolás fiuktól föl egészen a késő | korig a lengyelek szintén fegyvert fogtak, hogy a sötét bűn, a fékevesztett zsarnokság és er­kölcstelenség rabigáját lerázzák magukról, j Győzni fogunk, győzni fogtok lengyel testvérek, s akkor a lengyel-magyar barátság szt. köte­lék, vérszerződés lesz, amelyet imáinkba fog­lalunk ! A török nemzeti indulót azért vettük föl j műsorba, mert a törökök is ugyanazért az eszméért áldozzák, ontják verőket, mint ami fiaink. Alig szedhették össze erejüket és máris j csodákat müveinek. Van erkölcsi felbuzdulásuk, í van lelki nyugalmuk, szavuk szivükből fakad, I van lelke. Tiszta a lobogójuk, igaz az ügyük. ' Méltó, hogy ne feledkezzünk meg küzdő török társainkról. Ápoljuk a török-magyar barátságot ! Hetényi: Vörös ördögök indulója követke­zik. Huszárainkat vörös ördögöknek nevezte el az ellenség és mi büszkék vagyunk ezen elne­vezésre. Fogalmat fejeznek ki e szavak : a bá­torság, a kitartás és az erő harmóniáját. A magyar huszár nevének hallatára sötét odúiba vonul vissza az ellenség. A magyar huszár előre tör mint a szélvész, rohan a lüzbe, nem ismer fáradtságot, csüggedést, gyávaságot, s nem áll meg, áruig az ellent le nem veri és diadallal nem koronázza a megtépett zászlót 1 Az igazgató ur beszédje után Rákóczi in­dulóval zárjuk be az ünnepet. Legszebb indu­lónk ez, amelyet az egész világ ismer. A neve is gyorsabb mozgásba hozza a vért, s a szö­vege fönséges: „Szent szabadság áldva légy! Éz sziveink hő szava rég. A magyart dicsérje minden, S félje békén és csatán!“ Most az utóbbi utón vagyunk. Föl a fejjel 1 Büszkeség és boldog reménykedés töltse el keblünket! Büszkeség, hogy mi is járultunk hozzá a magyar szabadság megvédéséhez, mert hiszen alig var. olyan ház, ahonnan nem került egy*egy hős; boldog reménykedés, hogy fiain­kat, testvéreinket nemsokára diadallal, győze­lemmel megkoszorúzva fogjuk szivünkre ölelni. Óh, éreztek-e már ilyen örömet? Adja Isten, hogy minél előbb megérjük !

Next

/
Thumbnails
Contents