Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-16 / 50. szám
Póttagok: ifj. Papp István Hadady József Rácz János. IV. kerületben: ifj. Akkermann György 136 Fézer János 134 Dr. Falussy Alajos 134 Lőrinc György 132 Kern János 133 Májerhoffer József 127 Húgon József 120 Gsanálosi József 116 Póttagok: ifj. Kugler György Egeli Károly Akkermann István Kern Antal. V. kerületben: Janitzky Albert 192 Reszler György 187 Papp János 187 Rédei Károly 184 Merts Imre 183 Orosz Lajos 156 Kirilla Adolf 147 Varga Imre 132 Albanézy Mihály 125 Póttagok : Kiss József Propokovits István Fábián Li la Schefler János Karászi Lajos Meghívás. 11381—1914. K. Nagykároly város képviselőtestülete által 1914. övi dec. hú 20 napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó alakuló közgyűlésre Nagykároly rt. képviselőtestülete tagjait tisztelettel meghívom. Nagykároly 1914. dec. 15. Debreceni István, polgármester. Tárgysorozat. 1. 11271 — 1914. K. szám. Kj. Folyó hó 10-én tartott város kéviselöteslületi tag választás eredményé nek bejelentése és az uj városi képviselőtestület megalakítása. Meghívás. 11382—1914. K. Nagykároly város kepviselőtestülete áltál 1914. évi dec. hó 23-án délelőt .10 órakor a városháza tanácstermiben alispán ur 23699—1914 számú rendeleté alapján tartandó tisztújító közgyűlésre Nagykároly r. I. város képviselőtestülete tagjait tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1914. dec. 15-én. Debreceni, polgármester. Tárgysorozat. 1. 11225—1914. K. sz. Fj. Nagykároly rt. városnál megüresedett: 1. polgármesteri, 2. árvaszeki ülnöki, egyszersmint községi bíró és a csatába most is, lelkűkben ólő hittel, kezükben ragyogó karddal, hogy diadalra vigyek az igazságot. A hamisságnak buknia kell, mert az igazság örök és legyőzhetetlen 1 Die Wacht am Rhein a németek igazi harci dala. Schneckenburger Miksa, német költő 1840-ben szerzetté, amikor a franciák a rajnai határ visszaszerzéséről ábrándoztak. Ekkor kiáltotta oda hazájának: „Lieb Vaterland magst ruhig sem, Fest steht und treu die Wacht am Rhein !“ Dala a német nemzet harci imádságává 1870-ben, a német-francia háború kitörésekor lett, amikor Wilhelm Károly zenél irt hozzá. Akkor dicsőségre és diadalra vezette e dal a németeket. És most? — A Wacht am Rhein zugó szavára templom lett minden ház, minden német kunyhó. A kunyhó lakója nagy áldozatot mutat be: Veszélyben a haza! Menj fiam a védelmére 1 Te vagy a legdrágább kincsem, ezt adom a haza oltárára. Ha vitézségedet hallom, büszke leszek rád, különben . .. Nem fejezi be szavait, úgyis tudja, hogy fia méltó lesz a német névre. Hiába lapozzuk a világtörténelmet, ilyen elemi erővel sehol sem találkozunk. Ki tudna neki ellenállni? Ha a tenger felbőszül, ha a föld tüzes gyomra megnyílik, ha a villám lecsap, nem semmisül-e meg minden, amit ér? így vonul végig az ellenség egén és földjén a német hadsereg. A következő szám Váradi Antalnak: A király imádkozik c. gyönyörű költeménye. Nem régen jelent meg egy képes lapban. A költő közigazgatási tanácsnoki, 3. adóügyi tanácsnoki, 4. főügyészi, 5. főmérnöki, 6. egy alkapi- tányi, 7. főszámvevői, 8. pénztárnoki, 9. ellenőri, 10. nyilvántartó közgyám és városgazdái,; 11. végrehajtói állásoknak választás utján leendő betöltése. Nagykároly 1914. december 15-én. Egyháztanács ülés. A helybeli róm. kath. l egyháztanács vasárnap tartott ülése Fetser Antal felszentelt püspököt városunk fiát győri püspökké történt kinevezése alkalmából, melegen üdvözölni elhatározta. Az egyháztanács ezután folyó ügyeket tárgyalt és intézett el. Gyászeset. Ifj. Komáromy István ref. segédlelkész, Komáromy István városunk köztiszteletben álló polgártársunk fia, hosszas szenvedés után életének 28-ik évében f. hó 14-én Balf-gyógyfürdőn elhunyt. A katonák karácsonyi megajándékozása ügyében kiküldött bizottság folyó hó 10-én d. u. 3 órakor tartotta meg értekezletét a polgár- mesteri hivatalban Debreceni István kir. tan. polgármester elnöklete mellett. Tudomásul vette a bizottság a jelentést, hogy a kibocsátott gyüjtöivek révén kb. 600 korona összeg folyt be a jelzett célra, s elhatározta, hogy ezen összegből 100 koronát a központnak küld fel a harctéren levő katonák Auguszta csomagja javára, a többi összeget pedig a helybeli Vöröskereszt kórházakban ápolt katonák karácsonyi megajándékozása céljára fordítja. Nevezetesen minden egyes itt levő sebesült vagy beteg katonát karácsony estéjén magajándékoz 4 drb zsebkendővel, 1 drb fésűvel, 2 drb szappannal, 1 pénztárcával, 1 zsebkéssel, 10 drb tábori levelezőlappal, 10 drb levélpapirossal s borítékkal és 1 drb irónnal s honvédővel. Ezenkívül karácsony estéjén és karácsony ünnepén délben hidegsültet és süteményfélét óhajt adni a katonáknak. E célból az említett természetbeni adományok szives küldésére a hírlapok utján is felkéri a bizottság a közönséget. Az ételnemüekel (hidegsültek, sült tészták, dió, mogyoró) továbbá szivart, és főleg cigarettát a bizottság a laktanyában levő gondnoki irodába kér küldeni december hó 24-ének déli 12 órájáig. Örömmel értesült a bizottság arról, hogy bort is gyűjtenek a katonák részére, azért 3 deeiliteres üres savanyuvizes üvegek küldéséi is kéri az említett irodába a jelzett időig. — A közönséghez intézett felhívásra — mit lapunk vezetöhelyén közlünk — felhívjuk az olvasók szives figyelmét. Esküvő. Csetneky Lajos vármegyei tisztviselő f. évi december hó 5-én tartotta esküvőjét Aradon, özv. Knothy Gézáné kedves leányával Blankával. A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ f. hó 13-án erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült felolvasó estélyt rendezeti, a helyben ápolásban részesült katonák javára, kifejezésre kívánván juttatni ezzel is hazafias érzelmeit, amely ezúttal oly fokozott mértékben nyilvá- nu I meg. A szép számban összegyűlt közönség a Szózatot énekelte, melynek elhangzása után Kürthy Kiroly elnök lépett a pódiumra. Meleg érzéssel előadott tartalmas megnyitója oly híven tükröződött vissza a lelkes közönség ragyogó szemeiből. Majd Molnár Annuska szavalt alkalmi verseket, amelyek annyira megnyerték a közönség tetszését, hogy háromszor hívta vissza őt az emelvényre. Ezek után az estély legkimagaslóbb száma következett: Heltai Jenő gyönyörű alkalmi jelenete: „Akik itthon maradtak“ A nagyapa szerepében Kürthy Károly alakított a tőle megszokott precizitással. Azt a lelkiállapotot, mely á aagyapát, az öreg 48-as honvédet hatalmaba kerítette, amidőn a dicső múltat megelevenedni látta a jelenben: oly híven tükrözte vissza, hogy a hallgatóság szemébe könnyeket csalt. Vida Irmuska a fiatal asszony, Luczay Margilka a fiatal leány szerepében mutattak be meleg érzéstől, lángoló lélektől áthatott előadást. Nagy Sándor az ólomkatonákkal játszó kisfiú bátor fellépésével, ügyes előadásával a hallgatóság várakozását messze felül múlta. Rédei Károly ev. lelkész „A háború tanulságai" címen tartott a figyelmet mindvégig lekötő mély vallásos érzéstől áthatott igazán tanulságos felolvasást. A magasztos eszméktől áthatott felolvasás bizonyára mély nyomokat hagyott a lelkekben. Végre élőkép zárta be a jól sikerült estét. Hungáriát Éles Matild személyesítette kitünően sikerült előadásban, a gyönyörű hatást keltő élőkép többi szereplői : Tóth Vilma, Kiss Olga, Barta Ilona, Turóczy Sándor, Küríhy Károly nagyban hozzájárultak a lelkes hangulathoz, mely a Hymnusz elének- lésével magasztos befejezést nyert. A közönség egy kedves, lelkes hangulatú estély emlékével távozott. A polgárőrség parancsnokának lemondása. Solmossy István nyugalmazott honvédszázados l helyi szolgálatra jelentkezvén, tényleges szolgálatra berendeltetett, miért a polgárőrség parancsnoki állásáról lemondott. Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz f. hó 24-én, melynek főtárgya a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok jövő évi névjegyzéke megállapítása. Az állandó választmány a közgyűlés tárgyai előkészítése céljából f. hó 123-án délután fél 4 órai kezdettel ülést tart. A fögimn. Vöröskereszt ünnepe. A legszebb célt tűzte ki maga elé a főgimn. ezen ünnepével: a Vöröskereszt-egylet pártolását. És a kis és nagy diák k lelkes vezetőikkel együtt oly szép munkát produkáltak, hogy úgy a tanári karnak, mint az ifjúságnak köszönetünket fejezzük ki. Ritkán kap a diák köszönetét, nos,- —- 1 ’iw)i ■ i » ir"_..i:ijm'm ' ■ ihletét abból a képből merítette, midőn Ofol-: sége zsámolyán térdepelve, ősz fejét két kezére hajtva, országai győzelmeiért imádkozik. A lengyel himnuszt Felinski lengyel költő | irta, aki 1820 ban halt meg. Zenéjét Kurpinski! szerzetté. A lengyel elnyomott nép fönséges fohásza ez a Mindenhatóhoz, hogy adja vissza szabadságát, szabad hazáját: „Szent oltárodnál térdre ihullva kérünk, Szabád hazánkat, óh add vissza nékünk 1“ Szabagság az ember legdrágább kincse. Szabad töld, szabad viz, szabad levegő éltető! eleme minden népnek. Ez az olthatatlan vágy j gyújtotta föl most a lengyel nemzet szivét, amikor az iskolás fiuktól föl egészen a késő | korig a lengyelek szintén fegyvert fogtak, hogy a sötét bűn, a fékevesztett zsarnokság és erkölcstelenség rabigáját lerázzák magukról, j Győzni fogunk, győzni fogtok lengyel testvérek, s akkor a lengyel-magyar barátság szt. kötelék, vérszerződés lesz, amelyet imáinkba foglalunk ! A török nemzeti indulót azért vettük föl j műsorba, mert a törökök is ugyanazért az eszméért áldozzák, ontják verőket, mint ami fiaink. Alig szedhették össze erejüket és máris j csodákat müveinek. Van erkölcsi felbuzdulásuk, í van lelki nyugalmuk, szavuk szivükből fakad, I van lelke. Tiszta a lobogójuk, igaz az ügyük. ' Méltó, hogy ne feledkezzünk meg küzdő török társainkról. Ápoljuk a török-magyar barátságot ! Hetényi: Vörös ördögök indulója következik. Huszárainkat vörös ördögöknek nevezte el az ellenség és mi büszkék vagyunk ezen elnevezésre. Fogalmat fejeznek ki e szavak : a bátorság, a kitartás és az erő harmóniáját. A magyar huszár nevének hallatára sötét odúiba vonul vissza az ellenség. A magyar huszár előre tör mint a szélvész, rohan a lüzbe, nem ismer fáradtságot, csüggedést, gyávaságot, s nem áll meg, áruig az ellent le nem veri és diadallal nem koronázza a megtépett zászlót 1 Az igazgató ur beszédje után Rákóczi indulóval zárjuk be az ünnepet. Legszebb indulónk ez, amelyet az egész világ ismer. A neve is gyorsabb mozgásba hozza a vért, s a szövege fönséges: „Szent szabadság áldva légy! Éz sziveink hő szava rég. A magyart dicsérje minden, S félje békén és csatán!“ Most az utóbbi utón vagyunk. Föl a fejjel 1 Büszkeség és boldog reménykedés töltse el keblünket! Büszkeség, hogy mi is járultunk hozzá a magyar szabadság megvédéséhez, mert hiszen alig var. olyan ház, ahonnan nem került egy*egy hős; boldog reménykedés, hogy fiainkat, testvéreinket nemsokára diadallal, győzelemmel megkoszorúzva fogjuk szivünkre ölelni. Óh, éreztek-e már ilyen örömet? Adja Isten, hogy minél előbb megérjük !
