Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-18 / 46. szám

3 Irsik Gizella férj. Dr. Szabó Kálmánná Irsik Pál Irsik Hona unokái. Medvey Béla Simkó Katica Simkó Károly Csipkés Magda Tarczynsky Márta Tarczynski Kázmér dédunokái. Helyreigazítás. Lapunk múlt heti szá­mában sajtóhiba történt, ugyanis Jármy Andor nem századossá, mint jeleztük, hanem a galí­ciai harctéren az ellenséggel szemben tanusi- vitézségéért soronkivüli örnagygyá lelt előlép­tetve, melyet örömmel igazítunk helyre. Felmentett lapszerkesitö. A „Közérdek- Érmellék“ cimü hetilap f. évi szeptem­ber 4-iki számában „Ne ölj“ cim alatt, egy cikk látott napvilágot, melyért a dcb- reczeni kir. ügyészség — a katonai pa­rancsnokság megkeresésére, a lappéldá­nyok elkobzása mellett — lazításért vá­dat emelt a lap felelős szerkesztője Simkó Aladár ellen s egyben a lapot a Belügyminiszter a háború tartamára be­tiltotta. Ebben a bűnügyben hétfőn tar­totta meg a fötárgyalást a debreczeni kir. törvényszék, mint sajtóbiróság melynek során dr. Merts László ügyvéd védőbeszéde után, elfogadva vádiolt ha­zafias védekezését, vádlottat a vád és következményei alól felmentette és a fel­merült költségekben a kir. kincstárt ma­rasztalta el. Színészet városunkban. December hó 1-én megnyílnak ismét a Városi Színház kapui. Derék színigazgatónk: Neményi Lipót újonnan szervezett kiváló társulatával megkezdi ismét városunkban szinielöadásait. .addig is, migjövő számunkban méltatjuk a magyar színészet nagyfontosságu hazafias misszióját e mostani nehéz időkben is, felhívjuk olvasóink szives figyelmét a hamarosan kezdődő színi szezonra. Bérletek már most válthatók a színigazgatónál. (Magyar hős temetése Karlszbadban.) Októ­ber 25-én került a karlszbudi hórházba nagy- hódasi Pallay Sándor egy szatmármegyei ma­gyar baka, a ki az északi harctéren sebesült meg, a hol az egyik gépfegyver-osztaghoz volt beosztva. A hős fiú, mint Karlszbadbói jelen­tik november 4-én belehalt sebébe s teme­tése tegnap délután volt. A temetés nagy és szép tüntetés volt vitéz katonáink mellett. Sok ezer főnyi közönség gyűlt össze a teme­tésre nemcsak a városból, de a környékbeli közönségekből is, hogy elkísérje ulolsó útjára a hős magyar fiút, a ki az első halott volt a városban ápolt sebesült katonák közül. Az viszik, már elköltözik belőle a lélek ... És Évig csodamódon még is életben maradt. Egy pár hét múlva nagy vörös-keresztes pecséttel ellátott levelet hozott a pósta a leány- J nak idegen országból, idegen írással. Finom női vonásokkal a következőket tartalmazta a levél: . . . Itt fekszem sebesülten X. kórház­ban. Iwangorodnál hatolt a golyó szivem fölött a testembe. Nemesebb részeket nem érintett, j s igy élek és talán teljesen felgyógyulok . . . j De fegyvert még egyhamar aligha foghatok, j Pár hét múlva pár heti szabadságra megyek, J s eljövök magához is, hogy megköszönjem azt a. szép fehér őszirózsát, amelyet magától kap­tam, amelyik megmentette az életemet. Meg j van ma is, csak a szine változott meg: most j a fehéres barna szirmok vérvörössé váltak, j Megtartom örökre . . . Ewig ! . . . ewig! . . . j Aztán még ugyan ezekkel a vonásokkal a következők külön megjegyzésben : — Kedves j kisasszony ! Én nem ismerem Ont, de mint e j levél Írója arra kérem, ha az ápolásom alatt lévő sebesült -—■ aki helyett — miután neki j írni nem szabad, e levelet irom, ha tényleg elmenne önhöz, fogadja szívesen. Megérdemli, i Sem nyugodt napjaiban, sem lázas éjjeiben soha, egypercre sem feledkezett meg Önről . . . Szükségtelen bővebb magyarázattal szolgál­nom, azt hiszem, hogy ennyiből is megérti, hogy az a súlyos sebesült, akit 3 hét óta ápo j lók a legféltőbb gonddal, s akinek minden gon- j dolata a távolba, Önhöz száll: megérdemli, hogy kedvesen, szívesen fogadja. Egy vérben fürösztött fehér khryzanthémum az egész vi- j lága: kincse, gazdagsága, amelyet az Önök í áldott földje termett, amelyet a gondjaimra bízott sebesült hős olyan nagyon megszeretett, j Ha ez az egyszál virágja nem lenne, amelyet í NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE óriás néptömeg sorában ott volt Jordan lovag, helytartósági tanácsos, Knett József dr. forrás felügyelő, Renner postaigazgató, Pfeifer József dr. polgármester. Jakob h.-polgármester, Schött- ner városi tanácsos., Mattoni Henrik kereske­delmi tanácsos, az összes katonatisztek és a kórházakban és Vörös-kereszt üdülőhelyeken elhelyezett sebesültek nagy csapata. A menett élén a zenekarukkal kivonult a lövőegyesüle- és a veteránok haladtak. A ravatal telistele volt a legszebb virággal és koszorúval, a me­lyek között különösen feltűnt Karlszbad város óriás koszorúja és egynemzeti szinü selyem- szalaggal diszitett hatalmas babérkoszorú. A holttest beszerelését Lenk esperes-plébános végezte nagy segédlettel. Mikor a halottat a város adományozta díszsírhelyre lebocsátották, a lövőtestület sortüzzel búcsúzott a magyar hőstől. lenő hatósági személyek, valamint a vöröske­reszt-egylet, vagy más jótékony egyletek iga­zolt tagjai bocsáthatók be a pályaudvarra. A személyszállító vonatokkal továbbított betegek és sebesültekhez pedig csakis pájaudvari belé­pőjegy válltása mellett engedhető be a közön­ség. Katonáink téliruhája. Az aggodalmas­kodóknak szolgáljon vigaszul, hogy okos előre­látással bundát készíttet a hadvezetőség a ka­tonáknak. Sok százezer, talán millió bunda is készen van már s gyors menetben elkészül a többi is. Minden katona meleg bundát kap, térden alul érőt, báránybőrrel bélelve. Az oro­szok ilynemű felszerelése messze mögötte ma­rad a miénknek. - A meleg bundákba öltö­zött katonákat nem kell majd félteni a hideg északi széltől. Leveleinkre hadsegély-bélyegeket ra­gasszunk ! Jó tanács. A fővárosi lapokat bejárta egy öreg német tanácsa, aki az 1870-iki háborúban | papírral védekezett a hideg ellen. Egy sebesült magyar katona közli velünk, hogy ők tovább mentek az öreg bajtárs ajánlatánál, aki kabátja alatt helyezte el a papírlapokat, mivel ők 2 inget vettek magukra és azok közé tett újság­papírt nagy öltéseket összevarták a ingekkel. ! Ezzel elérték, hogy a papirlevetek a legria- ' gyöbb fáradalmak között sem csúsztak le. Meg­lepődve tapasztalták azt is, hogy minél vékonyabb és több rétegű papirt használtak, az eredmény annál jobb volt. Ezeket már a fáradt golyó sem tudja átütni, ami érthető, amikor Ameri­kában papirmasséból vasúti kocsikerekeket is csináltak márt Hősök emlékezete. Megvalósításra méltó eszmét vet fel egyik pozsonyi úriember, amely- lyel méltóan lehetne megörökíteni az elesett hősök emlékét. Azt ajánlja, hogy a városok és I községek templomaik falára illesszenek már­ványlapokat és azokba vesék be aranybetükkel az odavaló liösi halált halt katonák neveit. Né­metországban — tudtunkka! — ez eszmét már megvalósították. Sz&rk. A közönség figyelmébe. A m. kir. állam­vasutak igazgatóságának rendelete szerint beteg- j avagy sebesültszálitó vonatokhoz a polgári kö­zönséget a pályaudvarra meg belépőjegy vál­tása ellenében sem szabad beengedni. Ily vo­natokhoz csak a hivatalos minőségben megje­még a halál borzalmai sem tudlak elvenni tőle, üres, hangtalan lenne körülötte minden, teher lenne már neki az élet. De ez megmaradt i nála. Az övé. Csodálatos, hogy micsoda vara- ! zsa van ennek az egyetlen virágsziromnak stb. Es tényleg igaza van a levélírójának : vará­zsa van. Millió ilyen kis viráglalizmán van szerte a nagy világban, amelynek hervadó szir- [ mait friss vérrel öntözik messze tőlünk harcos testvéreink. Egyiket a hitves tűzte fel, a mási­kat a jegyes, de legtöbb olyan, amelyet azok a százezrek téptek remegő kezekkel, akiknek szive talán a csatakürt hivó szavával egyszerre dobbant meg legelőször, s akik ebből a pici sokat mondó „ewig“ szóból keresztelték eh feltett kincseiket, az Évigeket, akiket féltő kis í szivükkel visszavárnak meg a csaták harci za- j jából. S majd egyszer, aki megéri ezt — el-1 mondhatja, hogy sok virág termett egyszer Magyarországon — a jó Isten tudta, hogy ta- j lizmánnak keli csaták tüzébe, s ebből a sok virágból akadt nagyon sok olyan, amely nemi hervadt el és nem fog elhervadni soha. Virulni fog ewig mindörökre ! ... És sok ilyen vérrel öntözött hervadt virágszirom lett a letétemé­nyese sok apró, kicsi, boldog és meleg családi tűzhelynek, melyet a háború után fognak fel­építeni. Jó házikoszt kapható kihordásra Széchenyi-u. 24. sz. Legjobb minőségű szobai ütés! szén nagyban és kicsi­ben jutányosán o o kapható o o Reiter Adolfnál Nagykároly, Károlyi Gy.-tér 14. Ä m. kir. pénzügyi kormány által ki­bocsátandó hadikölcsönre, mint aláírási hely, jegyzéseket elfogad az aláírási felhívásban fog­lalt feltételek mellett a Központi Takarék- pénztár Részvénytársaság Nagykároly­ban. Az intézet abban az előnyős helyzetben van, hogy a kötvények névértékének 8ő °/0-át lombardirozza, illetőleg kölcsön adja, úgy, hogy a 10 °/0-os előlegen kívül a tőkének to­vábbi 5 °/0-a fizetendő készpénzben 1914. de­cember hó 12 ig, inig a hátralékos összeg a bank által igen előnyösen előlegeztetik. Tekin­tettel a hazafias célra és hogy ezáltal min­denki jövedelmező befektetést eszközölhet, amennyiben a járadék 6 %-kal kamatozik és semmi költség sem terheli, remélhetőleg minél többen fognak a kölcsönjegyzésben részt venni. Sebesültek városunkban. Péntekről szombatra menő éjjel 140 sebesült érkezett városunkba és helyeztetett el a hotj^adiakta- nyában alakított kórházban. A sebesülteket dr. Sternberg Géza közkórházi igazgató-főorvos, dr. Blum József közkórházi orvos, dr. Péchy Ist­ván a Vörös Kereszt-Egylet helybeli fiókja el­nöke, dr. Vetzák Ede aielnök és az ápolói sze­mélyzet várták. Vasárnap ismét érkezett 89 sebesült, ezek közül a súlyosan sebesülteket a közkórházban helyezték el. Városunk szinügyi bizottsága múlt hét pénteken tartott ülésében Neményi Lipót újabb kérvényét tárgyalván, véleményezte a játszhatási engedélynek f. évi december hó 1-től január 1-íg terjedő időre való megadását. E kérdésben a következő vasárnap tartandó képviselőtestületi rendkívüli közgyűlés fog ha­tározni. Az Apollo Szinház-Mozgó vállalat egy estélyre szoló játszhatási engedely iránti ké­relme teljesítését a szinügyi bizottság nem vé­leményezte. Hadi kölcsön jegyzés. A helybeli Ke­reskedő-Társulat vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Polgári Olvasókör játéktermében Briehta Miksa elnöklete alatt tartott ülésében elhatározta, hogy a hadikölcsönbői 2000 koro­nát jegyez és az elnök, Pucser Károly aielnök, valamint Kaufmann Jenő tagokból bizottságot alakított oly célból, hogy ez tagjait a hadi­kölcsönbői minél nagyobb mennyiség jegyzésére sarkalja. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága f. hó 26-án d. e. 10 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából a következőket említjük fel: alispáni jelentések többek között a hadi köl­csönből a vármegye részéről tett jegyzés tár­gyában. A jövő évi költségvetés. A közigazga­tási bizottságba 5 tag választása, az igazoló és az állandó biráló választmány megalakítása. Közművelődési célokra 8/40/0, h. e. vasutak se­gélyezésére lVa^oj különféle célokra felvett kölcsön törlesztésére 1V2 °/ tisztviselői nyug­díjalapra lV/o rendes és 3°/0 rendkívüli pót-

Next

/
Thumbnails
Contents