Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-04 / 44. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly. 1914. november 4. 44. szám. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKÉ TÁ R S A D A L M I_H E T I L A P. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden szerdán. Ch 4 • Előfizetési árak: Egész évro .............8-— kor. Fé l évre ..............................4-— „ Ne gyedévre ....... 2- — , Egyes szám...............—'20 „ Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonosyés kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyorraia Részvénytársaság“. Szerkesztőség : Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmehtetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sori 50 fill. Kéziratok nem ; A király a népért. — Királyi kézirat a miniszterelnökhöz. — Királyi kézirat jelent meg a hivatalos lapban, amely ideális bizonyítéka-az ural-j kodó^nagy szivének, melegen érző lelkének s népei iránti hő szeretetének. A kézirat Tisza István gróf miniszterelnökhöz van intézve s e nehéz időkben kétszeresen jól eshetik a magyar népnek az az atyai gondoskodás, amely az uralkodó minden során átrezeg s amely a mai nagy időknek egyik értékes históriai okmánya marad. A királyi kézirat lelkére köti a miniszterelnöknek, hogy különös gondoskodás tárgyává tegye ama vidék ' fetsegitéSét, amely az orosz betörés nyomait viseli magán. Szói a szenvedésről, melyet a lakosság egy része kiállott az orosz invázió izgalmai alatt és meghatóban tolmácsolja a fájdalmat, amely az ősz uralkodó atyai szivét eltölti. De megcsendül benne a bizalom erős hite is, hogy szebb és boldogabb idők következnek az országra s a békés polgári munkában a nép el fogja felejteni a keserű napokat. A miniszterelnök éppen most járta meg az ellenségtől ideiglenesen megszállott- vidéket s az uralkodó kéziratából kicsendülö mélységes részvét fokozott tevékenységre fogja buzdítani a kormányt, hogy eltüntesse az orosz invázió szomorú nyomait. A magyar nép pedig mély hálával gondol ősz királyára, aki nemcsak örömében, hanem szenvedésében is együtt érez vele s mindent megtesz, hogy a nehéz idők borúját eloszlassa. A hivatalos lapban megjelent legfelsőbb királyi kézirat szövege a következő : i Kedves gróf Tisza! A monarchia összes népeit olyan nagy erőfeszítésekre hivó háború a magyar szent korona területét sem kímélte meg. Szlavóniának és északkeleti Magyarországnak egyes vidékei ki voltak téve az immár győzelmesen kivert ellenséges betörés pusztításainak. A reájuk zudult szenvedés szivemet fájdalommal töltötte el. Atyai részvétem fordul hű alattvalóim felé. akiknek személye és vagyona annyi veszélynek volt kitéve s gazdasági exisztenciája ilyen érzékeny kárt szenvedett. Bizalommal várom tőlük, hogy haza fiúi áldozatokra kész lelkierővel viselik el a reájuk mert megpróbáltatást s nem veszítve el bizalmukat a jobb és biztosabb jövőbe, tettre-kész férfiassággal fognak az újraépítés nagy műnkét jában resztvenn i. Utasi tóm körmét nyom at, hogy a háború által közvetlenül sújtott vidékek sorsát különös gondoskodás tárgyú vét tegye s az erre hivatott helyi tényezőié bevonáséival tegye meg mindenekelőtt a fenyegető ínség clhéiritéiséira szükséges lépéseket. Biztositom e vidékek lakossá gél t, hogy szét mithat to véi bb i messzemen ő gondoskodásom- ra s bizton remélem, hogy mielőbb kiköszörülheti a jólétét ért súlyos csóróéit s újból megvetheti boldog alétsét- nak és kulturális életének biztos gazdasági alapjait. Kelt Bécsben, 1911. évi október 25. Ferenc József s. k. Gróf Tisza István s. k. Ugyancsak kéziratot intézett őfelsége Stürgkh gróf osztrák miniszterelnökhöz, a kinek a sokat szenvedett Galicia lakosságának felsegitését köti a lelkére. Tie vásároljunkfrancia és angol gyártmányt. Lehetőleg csak magyar árut vegyünk! Varosunk jövő évi költségelőirányzata. Városunk jövő évi költségvetését, melyet Feifer Ede számvevő nagy gonddal állított ösz- sze, a napokban küldték szét a képviselőtestület tagjainak, hogy azt tanulmányozás tárgyává tehessék, mert azt a legközelebbi rendkívüli közgyűlés lesz hivatva tárgyalni és megállapítani. Ezen tervezet szerint a költségvetési szükséglet 470,087 K 34 f, a fedezet 239,351 K 24 f, a fedezetlen hiány tehát 230,936 K 10 f, mely összeg 210000 K adóalap számításba vétele mellett 110u/0-os községi pótadő kivetése által lenne fedezhető. A számvevő összehasonlítja a költségelőirányzatot az előző évivel és megállapítja, hogy a fedezetlen hiány 5722 K 31 fillérrel keyesebb, mint amennyi az 1914. t-vre meg van állapítva. ■—• Hát ez igaz. Egyet azonban elfelejtettünk. És ez az, hogy rendkívüli időket élünk, és rendkívüli események voltak és vannak készülőben. Hány adóalany elesik, hány lesz munkaképtelenné? Hányán vannak, akik nem lesznek képesek a folyó év elején kivetett adókat a kivetési időben számba vett normális viszonyok megváltozása folylán megfizetni? Ha .tehát normális viszonyok számbavétele mellel! a pótadó 110u:0-osnak tervezhető, akkor most egész biztosra vehető, hogy a pótadó sokkal, de sokkal magasabb lesz. Hiszen vannak egyes társadalmi osztályok, amelyeknek egyáltalán nincs semmi keresetük, miből fogják ezek a rájuk kivetett adót fizetni ? Ha tehát van ilyen, akkor az adóalap labilis, arra számítani, építeni nem lehet. Mit lehet tehát tenni ? Egyelőre annyit, hogy a rendkívüli időkben — ép úgy, mint a magán ember csak a legszükségesebb kiadásokra szorítkozik és sem befektetéseket nem csinál, sem uj dolgokat nem szerez be, amit nem okvetlenül kell, ugyanúgy kell tenni a városnak. Tartózkodnia kell'újításoktól, befektetésektől, fizeti semeléseklö). Nem tudjuk, miért kellene újabb nyugdíjazásokra 7000 koronával többet számításba venni, mikor nem biztos, hogy ilyen összegre szükség lesz. Nem okvetlenül szükséges a tanácsteremi lépcsőház és mellékhelyiségei tetőzését átépíteni, tessék azt a legszükségesebb módon kijavítani s akkor az 51 tétel alatt 1800 koronával kevesebb a kiadás. A sertésvágóhid kibővítése is elmaradhat a jövő évre, s igy e tételnél 2000 kor. kihagyható. A 107 tétel alatti 4000 K is elhagyható, tessék a szegény-alap tőkéjéből fedezni azon összeget, amit fedezni kell és jobb időben a tőkéből elvont összeget visszafizetni. Az utcák, terek, utak fásítására legyen elég ez évben a műit évi szükséglet szerint előirányzott 1500 K, tehát 1500 K itt is megtakarítható. A piactéren illemhelyek épitése is maradhat jobb időkre. 3000 K itt is levonható. Az itt említett összegek a pótadónak 9%-át teszik ki, ami nem fog változtatni a város administrátióján semmit. Igyekezzünk tehát minden egyes tételt revízió alá venni, mert rendkívüli események mellett a legnagyobb takarékossság nagyon is ajánlatos. W>r
