Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-30 / 39. szám
6 hatósági közegek tartóztathatnak fel, mig magán egyének erre semmi szinalatt sem jogosítottak. 3. Az autóforgalomnak ellenőrzésére kirendelt katonai őrszemek által nappal fehér j zászlónak, éjjel pedig kézi lámpának többszöri j körbeforgatásával adott jelre az autónak meg kell állania. Nagykároly, 1914. évi augusztus j hó 26. Debreczeni polgármester. Hirdetmény. 8565—1914. K. sz. Értesítem j Nagykároly r. t. város közönségét, hogy a szomszédos Bereg vármegyében fellépett ázsiai kolera miatt alispán ur vármegyénk területére a ; kolera veszélyt megalapította. A kolerára vonat-1 kozó népszerű ismeretetéseket terjesztő falragaszok az egész város területen ki vannak függesztve. Felhívom varasunk közönségét, hogy az azokban közölt óvórendszabályokhoz a saját érdekében mindenki a legszigorúbban alkalmazkodjék, s a tudomására jutott, vagy észrevett gyanús, hasmenéssel vagy hányással járó megbetegedésnek, vagy ily tünetek után bekövetkezett halálozásnak a rendőrkapitányi hivatalhoz leendő azonnali bejelentését tartsa mindenki legszigorúbb kötelességének. Nagykároly, 1914. évi szeptember 26. Debreczeni, polgármester. Hirdetmény. 2991—1914. rend. Közegészségi tekintetekből a városban orvosrendőri vizsgálat tartatván megállapittatott, hogy az udvarokban nagyobb mennyiségű trágya van felhalmozva ; a kutak körül állandóan szennyvíz van elterülve; a lakószobák, különösen ott, j ahol több lakók vannak nem elég tiszták. Tekintettel arra, hogy mindezek az állapotok aj járványos betegség előidézői: Felhívom a ház- tulajdonosokat, bérlőket, lakókat, miszerint udvarukról a trágyát haladéktalanul a város külterületére hordják ki, a kutak környékéről a szennyvizet csapolják le, a kút környékét friss földdel vagy homokkal terítsek ; a lakószobákat i takarítsák ki és gyakran szellőztessék. Nagyká- j roly, 1914. szeptember 26. Csorba, rendőral- kapitány. Függelék. 99—1914. kgy. szám. A fogadó, vendéglő, kávéházi és kávémérési iparról 862—1900. rend. szám alatt kelt „Nagykároly r.-t. városi szabályrendelethez.“ 1. §. Nyilvános étkező helyiségek (vendéglő, kávéházak, kávémérések, stb.) tulajdonosai helyiségeikben a vendégek számára könnyen hozzá- férhető helyen kézmosásra használható — lehetőleg csappal ellátott — mosdókészüléket felállítani kötelesek. 2. §. Az alkalmazottak az evő és ivó eszközöket tisztán kezelni tartoznak kifejezetten eltiltatván attól, hogy a poharakba azoknak vízzel való megtöltésénél és a tálcákra való elhelyezésénél ujjaikkal bele nyúljanak. Kelt Nagykároly város képviselőtestülete által 1914. évi junius 14-én tartott rendkívüli közgyűlésén. Preisz sk., aljegyző. Néma Gusztáv sk., polgármester-helyet'es. Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 57668/1914—VI—A. szám. Jóváhagyom. Budapest, 1914. augusztus hó 19-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Bar- tos sk., miniszteri tanácsos. Szerkesztői üzenet. B. S.-né Helyben. Eltalálta Nagyságos Asz- szony, a „Kapricpárnák“ c. kedves versecske küldője, járásunk köztisztelet és szeretetben álló főszolgabírója, Madarassy István ur kedves neje volt. „ S. Hallgassonelazene! Kérelem Dobozy Kálmán főszolgabíró úrhoz! A világtörténet legnagyobb csatáját vívjuk — jelentik a hivatalos táviratok. Véreink ezrei folytatnak Galicia földjén hősies, óriás küzdelmet; — s annak dacára, hogy a sebesült szállító vonatok egymást követik az érmihályfalvai vasúti állomáson; a szemben levő Vasúti vendéglőben — a sebesült szállító vonatoknak az állomáson való tartózkodása alatt is — szól a zene és a közönség csevegve, nevetgélve hallgatja a vidám cigánymuzsikát. Csodálkozva kérdezzük : hogy lehetséges ez ? Nem akarjuk a közönséget riasztó hírekkel alarmirozni — nincs is rá semmi okunk ; sőt a legjobb reménységgel lehelünk eltelve, hiszen vitéz seregeink a legnagyobb hősiességgel: állják a harcot hazánk, nemzetünk, tűzhelyeink védelmében. Hanem annyi bizonyos, hogy az nem mulatságra való idő. A történelmi válság e nehéz óráit, amikor mindnyájunk sorsa, élete fölött történik döntés — nagyon, nagyon komolyan kell vennünk. Imádkozásra való, ez az idő, nem pedig cigány muzsikára . . . Németországban, ahol pedig győzelmi u átnorra volna ok, sehol sem szól a zene; a német városok hölgyeit felszólították, hogy ne divatosan parádézzanak az utcákon, hanem viselkedjék mindenki a helyzethez illő komolysággal. Mert hiszen ha győzünk is, a győzelemnek vér, sok vér az ára ; s igaz emberi érzéssel nem mulatozhatunk mi idehaza, mig ha tárainkon folyik az élet-halál küzdelem. S mig a győztes Németország polgár sága készséggel enged a felszóllitásnak, az érmihályfalvai vasúti vendéglőben szól a zene és a harcból visszatérő sebesültek szivébe nyilalik a fájdalom, hogy mig ők vérzenek a hazáért, addig a szomszédos vendéglőben mulatnak az emberek. Nem akarjuk mi kérelmünkkel azt célozni, hogy végleg hallgasson el a cigányzene a vendéglőben. Szüksége van a magyarnak a zenére, hogy elfojtsa bánatát és a cigánynak is élnie kell. Csak arra kérjük főszolgabiró urat, hogy ezalatt az idő alatt, mig a sebesült szállító vonatok közlekednek az állomáson, tiltsa el a muzsikaszót. Legyen csend ezalatt az állomáson, mert a sebesülteknek nem vidám muzsikaszóra, de ápolásra, vigasztalásra és csendre van szükségük. N A G Y K A R 0 L Y É S VIDÉKÉ Betiltották a sebesültek megvendégelését. A Szerbiában és Oroszországban dúló kolerára való tekintettel az egész országban el lettek rendel e az óvintézkedések. Ennek folya- mánya az alábbi rendelet is, a melyet Dobozy Kálmán főszolgabiró intézett Érmihály- falva elöljáróságához, a mellyel eltiltotta a sebesülteknek az állomáson való meg /endé- gelését. A rendeletnek erre vonatkozó részét az alábbiakban közöljük : „Bár a legnagyobb elismeréssel voltam és vagyok a társadalom azon nemes mozgalma iránt, hogy a harctérről megjött sebesülteket tejjel, kávéval és frissítőkkel vendégeli meg, az északi harctérré. behurcolt kolera esetből kifolyólag — be kell szüntessem a közönségnek a harctérről jövő katonákkal való érintkezését és igy természetesen azoknak élelmiszerekkel i való támogatását is.“ Kolera ellen óvintézkedések. A kolera be- hurcolása ellen a legnagyobb eréllyel lettek megtéve az intézkedések. Az elöljáróság elrendelte a községbe érkezők azonnali bejelentését és a fertőtlenítésre vonatkozó rendeletek szigorú betartását. Szaniszló a sebesültekért. Szaniszló lelkes lakossága nap-nap után felkeresi a vasúti állomást és az átutazó beteg katonaságot és sebesülteket megvendégeli. Mindennap gyűjtés van a faluban, amelynek eredménye | meglepő. Az adományok gyűjtésénél, valamint a sebesültek ellátásánál lelkesen működnek közre : Garzó Imréné, Gruber Mártonná, Komáromylstvánné, dr. LangGyörgyné, Lebovits Sándorné, Pászthoy Dénesné, Papp Elekné úrnők. Gazdátlan hírek. Nem először figyelmeztetjük a közönséget, hogy a magánértesüléseket ne fogadják készpénz gyanánt és ne adják tovább, mert ennek utóbb igen kellemetlen következményem lehetnek. Valónak egyedül a sajtó utján közreadott hivatalos híradásokat tekintheti a közönség, minden egyéb híradást tartózkodással kell fogadnunk. A magyar miniszterelnöki sajtó iroda a legilletékesebb helyről kapja a jelentéseket, amelyek alapján tudósításait közli a sajtóval. Ugyanígy a főhadiszállásokról érkezett cenzúrázott táviratok is teljes hitelt érdemelnek. Ellenben a „mondják“ és ,,ez mondta, az mondta“ felelőség néhuil kiröpitett és tovább adó t hírek pu-zta mende-mondáknál, Háry János meséknél egyebeknek nem tekinthetők. A hazatért sebesültek is csak annyit mondhatnak, ami közvetlen velük történt és saj it tapasztalatuk, ha ennél többet mesélnek, azt már csak hallomás után tudhatják. Háborús időben roppant élénk a fantázia, a színezés, túlzás. Nagyon sok olyan hadi dolgot mondanak el megtörtént esemény gyanánt, amelyből egy árva szó sem igaz. A közönség ennek hatása alatt meg nem történt győzelmek fölött lelkesedik s meg nem történt vereségek miatt kétségbeesik. Ezekre az izgalmakra a közönségnek egy csepp szüksége nincs. Teljes nyugalomra s nagy béke- tűrésre van szükségünk, hogy a nehéz időket, melyekre a mi izgalmainknak semmi hatással sincsenek, fölösleges bajok nélkül átélhessük. Ä miniszter szava — a nagyközönséghez. A fölmivelésiigyi miniszter fölhívja a nagyközönséget, hogy a bőséges gyümöcs és zöldségtermést használja ki és okos előrelátással lássa ei magát vele a téli hónapokra. Ajánlatosnak tartja tehát a különféle aszaltgyümölcsnek és söldségkonzerveknek tömeges készítését. Ebben a munkájában a közönségnek az állami kertészeti intézetek és földmives iskolák készséggel lesznek segítségükre, egyrészt felvilágosítások nyújtásával, másrészt pedig a szükséges eszközök rendelkezésre bo- csájtásával. A háború humora. Egy jónevü budapesti vendéglős a következő étlapot küldte be nekünk : Szerb leves magyar rántással. Vagdalt francia zuáv körítéssel. Kozák aprólék forradalmi szószban. Német roston sült angol hús. Pattogtatott komitácsi. Pácolt belga nyelv porosz szósszal. Magyar honvédektől tisztított montenegrói pacal. Kinek kell gazdasági munkás ? A földmivelési miniszter értésitése szerint Bihar- és Aradmegyékben 4500 férfi és 500 női gazgazdasági munkás jelentkezett munkára. Mindazok a munkaadók tehát, akik munkásokat keresnek a feltételek megjelölésével forduljanak közvetlenül a miniszteri kirendeltséghez Nagyváradra. Élelmiszer uzsura meggátlása. A kamara tevékenysége az élelmiszeráruk hatósági ellenőrzésénél. A m. kir. belügyminiszter 155.587 sz. alatt rendeletet adott ki, mely szerint az élelmiszerek és egyébb elsőrendű szükségleti cikkek árainak indokolatlan és túlságos emelése miatt indított büntető eljárásokban az egyes kereskedelmi és iparkamarák székhelyein eljáró I. fokú rendőrhatóságok szakvéleményadásra az illetékes ker- reskedelmi és iparkamarát hívják fel. A kamarák székhelyein kívül előforduló ily eljárásoknál pedig a Il.foku rendőrhatóságok kérik fel az illetékes kamarát a felebbezés folytán eléjük kerülő ügyekben leendő vélemény nyilvánítása végett. A m. kir. belügyminiszter e rendelete közmegnyugvást kelthet, mert ily módon a leghelyesebben sikerült biztosítani az ügyek szakszerű elintézését, a tisztességes szolid kereskedelem és a fogyasztó közönség érdekeinek szükséges védelmét.
