Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-23 / 38. szám
3 Érmelegitö. Ugyanolyan anyagot használjunk, mint. a hósapkáná). Ha a szürke szín fogytán van, akkor az érmelegitőnek az a vége, amely a zubbony alól nem látszik ki, akármilyen színből is köthető. Dolgozzunk harisnya- szerüen összesen hetvenhat szemmel, az első sort dupla fonállal és mintázzuk a kötést úgy, mint a hósapkánál, tehát következetesen két sima szem után mindig két fordított szem. A hosszúság legyen húsz centiméter. Térdvédö. Kössük lehetőleg ugyanolyan színből, mint a hósapkát. Ha a szürke szin elfogy, vehetünk bármilyen szint is, mert a térdvédö nadrág alatt is hordható. Formára nézve ugyanolyan a térdvédö, mint az érme- legitő, csakhogy nagyobb. Dolgozzunk tehát száztizenkét szemmel és szabjuk meg a hosz- szát harmincöt centiméterben. Haskötő. Készüljön jó meleg ílanellből, lehetőleg gyapjufianellt alkalmazzunk, ennek hiányában vehetünk gyapotflanellt is. A színe mellékes, csak ne fogjon. Formája téglaalaku, szélessége harmincöt centiméter, hossza száz centiméter. Mindegyik végén a felső sarokban legyen egy-egy hetven centiméter hosszú madzag. Úgyszintén legyen a haskötő felső szélén is két madzag, még pedig egy a hossz közepétől tizenöt centiméterrel jobbra, a másik ugyanennyire balra. Az egyik madzag legyen húsz centiméter, a másik száz centiméter. Téli kapca. Készüljön gyapjú- vagy gyapot- ílanellből, de készülhet barchentböl is vagy pedig gyapjúból szőtt színtartó női szövetből. Az anyaga ne legyen igen vastag. Hossza hatvan, szélessége ötven centiméter. Beszegni nem szabad. Nyugalomba vonuló bíró. Csilléry Dávid kir. Ítélőtáblái biró, járásbíróságunk vezetője — előhaladott korára való tekintettel — nyugdíjaztatását kérte, ennek bekövetkeztéig pedig szabadságra ment, elbúcsúzott biró társaitól és a járásbíróság kezelő-személyzetétől és átadta a járásbíróság vezetését Dániel Sándor rangsorban utánna következő járásbirónak. Csilléry Dávid, ki óbudai ügyvéd volt s mint ilyen lett a helybeli kir. járásbírósághoz 16 évvel ezelőtt járásbi- róvá kinevezve, itt működése alatt nemcsak birótársai, az ügyvédi kar és a bíróság kezelő-személyzete, de az egész jogkereső közönség elismerését, szerete- tét és tiszteletét vívta ki maginak, mert működésével bebizonyította, hogy lehet valaki igazságos jó biró, de lehet emellett jólelkü ember is, ki birótársaival és az ügyvédi kar tagjaival barátilag, alantasaival atyailag és a jogkereső közönséggel jóakaratu előzékenységgel tud bánni. Mint biró szorgalmas és igazságos, mint hivatalfőnök jóakaratu és nem tul- szigoru, mint ember barátságos volt mindenkivel szemben és legjellemzőbb reá nézve az, amit egyik alantasa jelen sorok írója előtt mondott, hogy a személyzet nagyon fájlalja távozását, mert csak jót tett velük s ha jót nem tehetett, legalább rosszat sohase tett a személyzet tagjaival, sohse ártott senkinek közölük. A mostani rendkívüli viszonyoknak tulajdonítható, hogy Csilléry Dávid Ítélőtáblái biró távozása alkalmából nem jut alkalom ezidöszerint arra, hogy biró társai, az ügyvédi kar tagjai és a jogkereső közönség ünnepélyes búcsút vegyen, de reméljük, hogy a mi késik, nem múlik. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Addig is, inig az ünnepélyes búcsú- zás bekövetkezik, lapunk, mint a közvélemény egyik kis szerény orgánuma azt kívánja a távozó hivatalfőnöknek, tartsa meg öt a mindenható Isten soká, élvezze jól inegérdemlett nyugalmát abban a tudatban, hogy nemcsak személyes barátai, — kik igen sokan vannak e városban, — de a járásbíróság egész személyzete, az ügyvédi kar és az egész jogkereső közönség rokonszenvét, tiszteletét és nagyrabecsülését viszi magával és az élete végéig fogja őt kisérni, támogatni és megnyugtatni, a mi legszebb elismerése an- uak, hogy mint igazi biró kötelességét lelkiismeretességgel, pontosággal és jó szívvel teljesítette. HÍREK. A háborús jótékonyság tízparancsolata. A németek a háborús jótékonyság gyakorlására a következő tízparancsolatot állították össze: 1. Háborús időben légy jótékony. De csak a magadéból és ne a más zsebéből., 2. Ne törd a fejedet azon, hogy micsoda „rémnagy összegek“ gyűlnek igy össze. Tudhatod magadról, hogy pénzre mindig szükség van. 3. A jótékonyság hadseregének is több katonára van szüksége, mint hadvezérre. Ezért nem lehet mindenkinek a nevét a felhívások alá nyomtatni. 4. Ne félj tőle, hogy adományod esetleg méltatlanoknak jut. A háborús nyomor a méltatlanokat se kimeli. 5. Nyugodtan tagadd meg az adakozást, ha olyan célra kérnek tőled pénzt, amely nincs kedvedre. De amit igy megtakarítottál, siess odaadni arra a célra, amely a szivedhez közel áll. 6. Ne gondold, hogy másoknak több pénzük van, mint neked s ők inkább adhatnak mint te. Hi mindenki igy gondolkodnék, akkor csak Rotschild lehetne jótékony. 7. Amit a Vöröskeresztnek adsz, azt ne vond le a személyzeted fizetéséből. De az árut se kívánd ingyen, amiből a kereskedő a maga személyzetét fizeti. 8. Ne kínáld fel a munkaerődet olyan he- | lyen, ahol másnak a kenyerét veszed el. 9. Ne tagadd meg az adományodat azért, j mert bosszant a rendjel, amit majd a védnöknő kapni fog. A te bosszúságodból az éhező gyermekek nem fognak jóllakni. 10. Sokan a jótékonyságot csak sportból űzik. Ez nem nagy baj, mert a jótékonyság olyan verseny, ahol mindenkinek joga van startolni. Kitüntetett hősök. A király az ellenséggel szemben tanusitott vitéz és eredményes | magatartása elismeréséül Jármy Andor 46-ik gyalogezredbeli hősszázadosnak, Jármy Béla! j nyugalmazott vármegyei kiadó fiának a vaskoro-! j narend III-ik osztályát a hadidiszitménnyel I adományozta. Zsidó újév. A zsidó újév komoly, bűnbánó ünnep, most különösen súlyos viszonyok között köszöntött be. 5675-ik év ágyüdörgés között kezdődik, de nem üdvlövések dördülnek el, hanem véres, pusztító háború öldöklő eszközei. A sok buzgó könyörgés között, a mely a I zsidó templomokban, imagyülekeztekben égnek száll, egyik legbensőbb lesz az, amely mindenkit érint . . . vajha a Mindenható kegyelmében segítségére lenne édes hazánknak, hogy rettenetes küzdelmét a veszedelmes ellenséggel szerencsésen és diadalmas fejezhesse be. Próbaorgonázás. A nagykárolyi ref. egyháztanács a Tőtös János nyugalombavonulásá- val megüresedett kántortanitói állást a közel jövőben tölti be. Folyó hó 80-án, délelőtt 10 órára hívta meg próbaorgonázásra a kijelölt pályázókát. E. próbaorgonázásra az egyház híveit ezúton Is meghivatnak. Irodaáthelyezés. Dr. Hegedűs István i helybeli ügyvéd irodáját Budapestre helyezte át. Felgyógyult. Dr. Kovács József városi tiszti orvos betegségéből felgyógyult és jelenleg Nagyváradon a püspökfürdőt használja. Javulófélben. Preisz Miklós városi aljegyző ki súlyosan sebesülve érkezett haza, javulófélben van és remélhetőleg néhány hét alatt teljesen felgyógyul. Vármegyénk központi választmánya f. hó 22-én d. e. 11 órai kezdettel, a vármegyei székház alispáni kistermében ülést tartott. Hősi halál. Benedek Sándor a városunkban is közismert debreceni vivómester a szerbharctéren hősi halállal elesett. Bevonult orvosok. Városunkból dr. Bru- gós Gergely, dr. Kovács József, dr. Láng Zoltán, dr. Rooz Elemér, Dr. Schönpflug Béla és dr. Schreiner Tibor orvosok teljesítenek katonai szolgálatot. Dr. Schreiner Tibor — mint egy ismerősének Írja — négy napig orosz hadifogoly volt, azonban sikerült neki onnan kiszabadulni. A harctérről. Csits Lajos kir. járásbirónak egy hadbavonult őrmester, városunk fia a szerbharctérről egy levelezőlapon irt értesítését igy kezdi: Este. Egy felgyújtott falu eg átverő piros lángja világításánál írom e sorokat. A pokoli gyönyörű látványhoz, mintegy 300 lépésnyi távolból jövő ellenséges ágyuk dörgése képezi a kísérő zenét. Érendréden a háború alkalmából szept. 20-án este a nagyközönség számára tartott felolvasás és előadás műsora: 1. Hymnus. 2. Németország Szaleczky Miklóstól. 3. A világ háború okai Csutoros Alberttól. 4. Dum-dum lövegről Csutoros Alberttól. 5. A heti harci esemény Szaleczki Miklóstól. 6. Háború és mezőgazdaság Csutoros Alberttól. 7. Vörös Kereszt Csutoros Albertnétől. Végül a Hymnus éneklése és imádság zárta be az estét. A zajos mulatozás. Több helyen intézkedés történt már a tekintetben, hogy a mostani szomorú időben, mikor katonáink zord időben mindnyájunkért küzdenek és harcolnak, a zajos mulatozás beszüntettessék. Rendőrségünk is megtehetné a szükséges intézkedéseket a tekintetben, hogy a korcsmákban a zajos mulatozás most meg ne türessék. Mikor az ország ily háborús helyzetben van és katonaságunk hősiesen harcolva annyi ember életét kockáztatja mindnyájunkért, akkor bizony Ízléstelenség zajosan mulatni s jobb lenne, ha az igy elszórt pénz egyrészét a vörös keresztnek adnók. Bevonult ügyvédek. Városunkból a következő ügyvédek vonultak be: Dr. Antal István, Dr. Egeli Imre, Dr. Kovács Dezső, Dr. Kovács Lajos, Dr. Papp Kornél, Dr. Róth Imre, Dr. Sternberg Endre és Dr. Szabó Albert. Dr. Papp Kornél betegeskedése következtében már hazajött. A polgárőrség szervezése. Városunkban a személy- és vagyonbiztonságra most nyolc rendőr ügyel, mert a behívások folytán a rendőrség létszáma ennyire leapadt. Fölösleges részletesen kifejtenünk azt, hogy nagy terjedelmű városunkban a személy- és vagyonbiztonság fenntartására a rendőrség jelenlegi létszama elégtelen, s hogy mindnyájunk érdeke azt hozza magával, miszerint a rendőrséget feladata teljesítésében támogassuk. Rendőrkapitányunk lapunk mai számában teszi közzé a létesítendő polgárőrségbe való belépésre vonatkozó felhívást. Hisszük, hogy ezen felhívás eredményre fog vezetni s városunk polgárai sietni fognak belépésüket bejelenteni, hogy a polgárőrség mielőbb szervezhető legyen, hogy hazafias polgárságunk maga védje meg személy- és vagyonbiztonságunkat, s hogy azon férfiak, kik a hadbavonulás nehéz feladatától meg vannak kiméivé, a rendfenntartás körüli segédkezésükkel járuljanak hozzá a polgári kötelesség teljesítéséhez. A hadbavonult katonák itthon maradottjainak segélyezése körül, a nagykárolyi m. kir. pü. ig m. r. számvevőségnél történt nagymérvű munkálatokban való segédkezés tekintetében, múlt számunkban csupán az állami tanítókról és egy polgártársunkról emlékeztünk meg, mint olyanokról, akik szívesek voltak szabad idejüket ezen nemes célnak szentelni és tevékeny részt vettek a munkálatok mentői gyorsabb feldolgozásában. Mint tudomásunkra jutott, hasonlóképpen tevékeny részt vettek ezen hazafias munkálatokban a róm. kath. tanítók, a gazdasági szaktanítók és Fiók Albert
