Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-09 / 36. szám
XXXI. évfolyam. ,?>pr Nagykároly. !9i -. szeptember 9. 36. szám N a s; y k á r o 1 y v áros hi v b t a 1 o s hirdetéseinek közlönye. füíegjeienile minden szerdán. Előfizetési árak : Főszerkesztő: Felelős szerkesztő : • évre .............................kor- Dr. Adler Adolf Rédei Károly. Fé l évre.............................4* *— , Ne gyedévre......................2' — „ Laptulajdonos és kiadó: Eg yes szám......................“T 20 ” a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Tanítóknak egész évre . . 6'— „ Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérméntetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyiláéi’ sora 50 üli. Kéziratok nem adatnak vissza Mint hajdanában Botond bárdja Bizáncnak érckapujára, úgy sújt le most cgv egész ellenséges világra a nagycsontu, kemény s győzhetlen germán ököl. Mikor a cáiizmus megsuhogtatta s ütésre emelte korbácsát, elbizakodottan azt hitte, hogy mindenki ijedten siet megcsókolni kancsukáját, aki Habsburgi-jogar alatt él. Ám ez a hatalmas ököl buzogány súlyával ütött a szemére, amely csak most nyílott ki s csak most vette észre, hogy az orosz észjárás, mint a rpiíjcyka kalendárium mögötte maradt a, mai időknek. És Franciaország, amely máskor vezérszerepet követel a nyugat kultúrájában s most nem át állottá, hogy a moszkovila maradiság után kullogjon, halálos rettegéssel érzi torkán a német vasmarkot, amely meg fogja fojtani . Mialatt, ami hadseregünk egy tekintélyes része bérgyilkos balkáni csordát kénytelen példásan megfenyíteni, a német sasok győzedelmesen szállanak el Belgiumon keresztül francia földre, az angol zsoldos-katonák veieséget szenvednek s a kozákok vadfutásban keresnek menedéket az osztrák magyar sereggel egyesült német hadak elől. A germán hitregék kora kiújul. AI mennydörgés Donár szekere robog el itt egy korhadt világ fölött és reng a föld és zeng, megdördül, Ítéletet mondva, az ég s a hegyek és birodalomkolosszusok a tengerek közepébe dőlnek. Mert Írva van : Die Erde bebt! Der Himmel kracht! Das Meer treibt Wrack und Trümmer. Germanen-Tag ! Und Slaiven-Nacht! Und Frankreichs Tod für immer! . . . Ennek a csodásán gyors, diadalmas német előretörtetésnek rugója, hajtó ereje a példás germán erkölcsökben van. Már Tacitus dicséri a pogány germánok becsületességét, tiszta családi életüket s vitézségüket. Mindezek az erények ma is élnek bennük, megizmosodva a keresztény szellem napsütésében. A német nemzet azért oly erős, a német biroda-1 lom azért oly megdönthetetlenül egységes, mert mer is, Lúd is keresztény módon gondolkodni és élni. A német impe- rátor azért oly szeruncséskezü az ő hadvezetésében, mert lelke telitve van a legfőbb Hadúrba vetett élő hittel. Népé- \ hez, hadseregéhez intézett kiáltványai, családi sürgönyei úgy kidomborítják az, istenfélelmet, a Mindenhatóba vetett hitet, mint megannyi imádság. — A degenerált Franciaország megérett az elmúlásra ! Mondta most egy boroszlói újságírónak az amerikai Vanderbilt. Valóban úgyis van. Franciaországot végvonaglásba döntötte az istentelenség, a vallástalanság, az erkölcstelenség. Ez az a rcvtcnetes n-utcn vuiar, amely most \ végignyargal Európán, hogy megtisztítsa a lelkek s az államélet levegőjét minden- lől, ami miazma és ragály, s pozdorjává töri a lu'müveltség hamis szemkápráztató és csalogató mázával bevont vérszegény alkotások tömegét, hogy széles po- merániai kezével visszaillessze régi jog únak ormára a keresztet. A germán ököl ma az igazságosztó gondviselés pörölye, amely a királygyilkosok és szövetségeseik bűnös hadát összezúzza szerecsen zuávjaivai s fekete, ördögi szellemével egyetemben. Nem, nem csókolunk mi kancsukát, de igaz becsüléssel és keresztény lelkünk hálás hódolatával szőrűjük meg hü német szövetségesünk ellenségverő kezét! Egy megszívlelendő felhívás. Csaba Adorján vármegyénk főispánja a mindenki által megszívlelendő alábbi felhívást bocsájtóttá ki. Felhívás Szatmárvdrmegye gazdaközönségéhez. Nagy időket élünk, egy óriási küzdelmet kell megvívnunk, hogy biztosítsuk nemzetünk jövőjét. A győzelem a miénk, mert mellettünk az Igazság. Az Igazság pedig el nem bukhatik. Fiaink mint oioszlánok harcolnak határainkon. Minden ütközet, minden csata egy újabb babérlevelet fűz ősi magyar dicsőségünk hervadhatatlan koszorújába. Ök vérzőnek, harcolnak, hogy megmentsék hazánkat a reánk törő ellenségtől és egy szebb jövendő kapuit nyissák meg sokat szenvedett hazánk népei előtt. Ezt elvégzik ők, a hősök, nagy elődök méltó utódai, nekünk pedig, akik hon maradtunk, egyenként és együttesen vállainkra kell venni mind ama terheket, amelyeket a munkáskéz hiánya reánk ró ; és gondoskodni azokról, akiktől a haza védelme gondozójukat követelte el. Gazdáink, gazdasági munkásaink nagyrésze a harcmezőn van, vájjon lesz-e elegendő munkás az őszi termések betakarítására ? Vájjon lesz-e erő az -őszi gazdasági munkák elvégzésére ? Pedig ennek meg kell lennie, mert ne feledjük, hogy a háború összes gazdasági erőinket is igénybe vesíi és ha nem akarunk válságba jutni, nekünk a meglevőt biztosítani és a jövő évi termést mindenáron előkészíteni elsőrangú kötelességünk. Ezért hivjuk fel a vármegye gazda- közönségét, hogy minden egyes község képviselőtestületével és birtokosságával hozasson határozatot, hogy a hadbavonul- tak földjei közös -erővel megmunkáltatnak, az őszi termés betakarításáról és az őszi vetésről gondoskodnak. Ahol vetőmag hiány van, annak beszerzéséről a hatóságok utján gondoskodnak és ezen munkálkodásuk lcözben nem feledkezve meg a [harcrakeltek árván hagyott családjairól, azok helyzetét állandó figyelemmel kisérve, minden bajt, hiányt, vagy mulasztást az illetékes hatóság tudomására hoznak. Legyen talpon mindenki, győztesen hazatérő fiaink ne lássanak pusztulást vagy nyomort, lássák, hogy az itthon maradtak is kivették részüket abból a küzdelemből, amely küzdelem a nagy Széchényi ama látnoki kijelentésének megvalósulását jelentheti: „Magyarország nem volt, hanem lesz.“ Nagykároly, 1914. augusztus 31. Szatmárvármegyének a háború tartamára alakult központi segély-bizottsága. Csaba Adorján, elnök. Legszebb ruhatisztitás Vegyileg száraz utón Hú jlújer ruhafestő, vegytisztító és gőzmosó-gyárában Felvételi Üzlet: Nagy káról y, Széchenyi-utca 43. szám. \ ~\
