Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-28 / 4. szám
XXXI. évfolyam. Nagykároly, 1914. január 28. A. szám. NAGYKÄROUT ÉS VIDÉKE Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagyk át oly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. •,< ... ... i ' ' Megjelenik minden szerdán. Előfizetési árak: Egész évre .............................81— kor. Eé l évre..................................4-— „ Ne gyedévre..................................— „ Egyes szám.........................—*20 .. Ta nítóknak egész évre . . 6-— „ Főszerkesztő: Dr. Adler Adolf Felelős szerkesztő: Rédei Károly. Laptulajdonós és kiadó: a „Nagykárolyi Petöfi-nyomda Részvénytársaság“. Szerkesztőség: Kossuth-utcza 3. — Telefon 7 Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. — Telefon 76 Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentő nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 50 fill. Kéziratok nem adatnak vissza Megfojtott ország. Kivégezték a sajtószabadságot. A szuronyok és pisztolyok jogán pénteken kivégezték a sajtószabadságot. Most már a magyar nemzet, minden szabadságjogától megfosztva, teljesen egy korrupt parlamenti többség járma alatt görnyed. Tisza, nemzetietlen és erkölcstelen diktatúrája utjából, eltaszitotla az esküdtszéket, a gyülekezési jogot, a képviselőház méltóságát, a sajtószabadságot, — a független sajtó volt az egyetlen hatalom még, amely felrázhatla az országot, végig- sujthatott a panamistákon és alapjában megingathatta a munkapárt uralmát. Ezért kellett a sajtóreform. A szövetkezett ellenzék másfél hónapig feltartóztatta ezt a herosztráteszi munkát. Hittel, lelkesedéssel, példátlan buzgalommal, önfeláldozással szállóit sikra a sajtószabadságának szent és sérthetetlen ügyéért, olyan vitát provokálva, amely a magyar parlamentarizmus örök dicsősége lesz. A pénteki napon a tisztességes férfiak pártja, Így kell, hogy nevezzük az ellenzék képviselőit szemben a munkapárti többséggel, befejezvén a javaslat általános vitáját, a részletes tárgyalásra óhajtott rátérni. Három nap és három éjszaka dolgoztak Vázsonyi Vilmos, Bakonyi Samu, Székely Ferenc, Bródy Ernő az ellenzék megbízásából a szakaszokhoz beterjesztendő módosításokon. A nagyszerű küzdelmet azonban lehetetlenné tette Tisza és a Ház elnökeinek erőszakoskodása. Az egész ország nem lehetett jelen a képviselőház karzatán, hogy kétségbeesve, a mellét verve és meakulpázva lássa a junius negyediki szörnyűségek megismétlődését. Január 23. éppen olyan szégyenteljes dátuma a közelmúlt történelmének, mint junius 4. Tisza István parancsára, a tőle anyagilag is függő viszonyban lévő elnök, lehetetlenné tette a tárgyalást, szembe helyezkedve nemcsak a régi, hanem a rend- örlegények izomereje segítségével keresztülhajszolt uj házszabályokkal is. A szemforgató Balogh Jenő fércjavaslatát szuronyok hegyére tűzve emelték törvényerőre. A Ház ülésterme valóságos kaszárnyává sülyedt; háromszor szállták meg Tisza darabontjai s háromszor hurcolták és vezették ki a magyarság igazi képvi selőit, mert kötelességüket híven, lelkiismeretük szavára hallgatva akarták teljesíteni. A munkapárt, ez a panarnapénzen összeterelt iakájhad gróf Andrássy Gyulát sem akarta meghallgatni, majd Tisza István utasítására egy bihari főszolgabíró, aki történetesen a Káz elnöki székében ül, jelt adott a paAtmenli őröknek az alkotmánypárt vezérének, a magyar közélet e díszének fegyveres erővel való eltávolítására. Andrássy Gyulát két darabont, atyja ércszobráig, a parlament bejáratáig vezette. Az ellenzék, helyesen, ott hagyta a megcsufolt üléstermet, ahol jóformán vita nélkül gázoltak végig alkotmányunk utolsó biztosítékán, a bankok és egyéb vállalatok kitartottjai. A magyar Huerta kardok és pisztolyok fedezete mögül kacagva nézte, mint kerül uralma alá végképp ez a kifosztott, meggyalázott, koldus Magyar- ország. Mig a román paktummal elárulja Erdélyt és szúrja egységes nemzeti államiságunk elvét, aztán a közigazgafás államosításával párturalmának szennyes köntösével takarja le a büszke vármegyéket is. — Véget kell vetni az egésznek! — mondta diktátori pózában a folyosón, amikor elrendelte Andrássy Gyula, Vázsonyi Vilmos, Zichy Aladár, Batthyány Pál kivezetését. Vége is van az egésznek 1 A törvény, a tisztesség, az adott szó szentsége, az önzetlen hazafiság attól a naptól ki van lökve az utcára, de a nemzet ott van, ahol ezek vannak. A parlament, az állampénztár, a magyarság jövője e pillanatban Tisza István és csatlósainak martaléka. (P. N.) Színészet. Megjegyzések a színházi hétről. — Valami a ruhatárról. — A legtöbb színháznak képezi sebezhető részét . a ruhatár. Hanem az a szinte tarthatatlan állapot, melyben a nagykárolyi városi színház ruhatára leledzik, az minden fogalmat tűi lep. Ez a különösen tűrhetetlen állapot még jobban kielesedott az utóbbi napokban, midőn a természet reánk hozta ezeket a kegyetlen hidegeket. Röviden a tényállás a következő : A ruhatár a színház előcsarnokában van elhelyezve. Ez az előcsarnok he nem füthető. Nem azon múlik, hogy az igazgató talán nem teljesiti pontosan fűtési kötelességét, mert ez ellen panasz nem lehet. Be nem füthető egyszerűen azért, mert egy olyan helyiség, mely teljesen a szabadtérre nyílik, minden közvetíts nélkül, az be nem fülhető. És ebben a jégveremben kell a színházi közönségnek felsőruháját hagyni. Ha a varos a fűtés kötelezettségét az igazgató vállaira tette, akkor a városnak az a kötelessége, hogy olyan helyiségeket adjon a oériőnek, melyek átlagos fűtés mellett be is fülhetők. Ezt a város közönsége joggal elvárhatja a várostól. Mint tudjuk a szinügyi bizottságban van orvosbizottsági tag is, egészségügyi szempontból is kell ezt szóvá tenni. A ruhatár nemcsak rendészeii szempontból szabályozandó folytonosan. Ez a kérdés természetesen a jelenben volna elintézendő. Nyáron ugyanis minden ruhatár jó. ♦ A lefolyt színházi hétről megjegyzéseink itt következnek. Zöld frakk. Kedden, január 20-án a „Zöld frakk“ került színre. Vígjáték 4 felvonásban. Flers és Caillavet, ma divatos francia irók Írták. A vígjáték szatirikus iránydarab. A szerzők, ugy- iátszik, haragusznak a francia akadémiára hogy hallhatatlan, a zöld frakkot viselő tagjaik közé, nem igen veszik fel a dráma írókat s gúnyosan úgy mutatják be, hogy a tagok közé beválasztáshoz minden képesítés és munkálkodás megfelelő, csak iró ne legyen valaki. Épp UEY _ —' a darab szerint — a köztársaság elnöki állására is olyan egyén kell, aki vezet- hető, önmaga, semmit sem akar. Tisztán párisi RUBLETZKY KALMAN női- és -urldlvat-art&fifeza lAGYRAROLY, llek-(ér IS. é Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fehérne- niii ekben, úgyszintén színes és fehér damast asztalterÍtéltekben.
