Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-29 / 30. szám

NAGYKÁROLY ES VIDÉKE 5 A) Na-na-na nagysád. ké-ké-ké kérem sza- sza-sza szabad kérnem a ke-ke-ke kezet ? B) Dadogjon kérem a mamával. * * * A nagykárolyi Restiben. Már 2 órája nézem az étlapot, hogy mit egyek . . . De most már nem futja ételre, most az óta besöröztem az egész pénzemet. * * * A domahidai temetőben. Hát kérem csakugyan itt nyugodna Csó- kássy Vladimir? Hiszen a sirkövön csak a fe­lesége neve van reá vésve ! Domahidi temető lőfelügyelő: Hát kérem ez úgy van, hogy az öreg ur mindig mindent a felesége nevére Íratott. * * * Kaszinóban. A) Ugye megmondtam, hogy háború lesz! B) Te is olyan próféta vagy, megtudod mondani, hogy eső lesz, mikor már esik. * * * U-u ugyan kérem me-e-e erre van a da- da-da dadogok is-ko-ko kólája? Miért kérdi kérem, hisz ön egészen jól! dadog!? Mffas fitt. Kávéház-megnyitás. ^ Tisztelettel értesítem a n. é. ^ közönséget, hogy a volt Ba­9 iaton és később Korona cim © alatt vezetett kávéházat át­▼ vettem és teljesen átalakítva ▼ „ABBÁZIA“ jüvéhá^imalatt megnyitottam. ^ Amidőn biztosíthatom a n. é. ^ közönséget teljesen szolid ki­9 szolgálásról a személyem iránt 9 eddig tapasztalt jóindulatra tá­▼ maszkodva b. pártfogást kérve ▼ vagyok n ká • 1 SSL, Rosner marion HÍREK. A háborús hirek hatása Nagykárolyban. — A »Nagykároly és Vidéke“ rendkívüli kiadása. — Meg- ostromolt nyomda. — A hangulat — Behívások. —, Szombat este háromnegyedkiienc órakor a „Nagykároly és Vidéke“ rendkívüli kiadásban tudatta a nagyközönséggel azokat az esemé-1 nyékét, melyek a részleges mozgósítást meg­előztök. Vidéki előfizetőinkre való tekintettel itt kö­zöljük az ingyenes kiadás teljes szövegét: Szerbia visszautasította az ultimátumot! Háború előtt! Legilletokesebb helyről vesszük -a hirt: Szerbia Ausztria—-Magyarország ultimátu­mát visszautasította. Giessl osztrák—magyar követ teljes sze-j mélyzetével elutazott Belgrádból. Az általános mozgósítás már holnap-hol- j naputánra várható. Ez az intézkedés külön- | ben — mint egy illetékes forum kijelentette — a magyar—osztrák határ Oroszország le-1 lö'li határának megerősítésére szükséges. A vasárnapi munkaszünet felfüggesztve. A városi hatóság — felsőbb rendeletre — szombat délután 7 órakor dobszó utján adta a polgárság tudomására, hogy a vasár­napi munkaszünet a holnapi napra fölfüg­gesztetett egész napra. Éjjeli szolgálat. A rendkívüli eseményekre való tekintettel a nagykárolyi posta- és távirdahivatalnál egész éjjel teljes szolgálat van. A vármegyeházán a vármegyei iktató, ki­adó, a főispáni írnok és egy vármegyei írnok éjjeli szolgálatot teljesít. Mig a rendkívüli kiadás készült, az érdek­lődők százai tolongtak a Petöfi-nyomda előtt és lázas türelmetlenséggel várták az autenti­kus hireket. Valósággal megostromolták a nyomdát, s midőn kilenc óra előtt kész volt a nyomtatvány, pár perc alatt szétkapkodták. A szerkesztőség tagjai a nyomdából csu­pán Weisz Lajos üzletén keresztül hagyhatták el a nyomdát, oly óriásira szaporodott fel a tömeg, mely a kijáratot teljesen elzárta. A városban különben lelkes hangulat ural­kodik, mely dacára a tömeges behívásoknak, nem csappan. — Biztosítom, hogy mind eljön. Lent a színben két autó és egy hintó állandóan erre a rendelkezésre áll. Csak értük kell küldeni, vagy elég a telefon is, itt vannak erre a célra az én diszkiét lakájaim és komornáim. A ki­szolgálás gyors. — És kik járnak, urak ide ? Mariska ajkára tette a mutató ujját. — Csitt! Ez titok. Urak, a legnagyobbak, a legigazibbak. — És a rendőrség nem tud erről semmit ? — Nein. Akik idejárnak, azok nem fecseg­nek. — És mikor jönnek? — A nap minden szakában. Nyolc lakosz­tályom van, nem jövök soha zavarba. Lent a pincében állandó konyha van, egyik Rotschild- tól hódítottam el a szakácsomat. A pincéim­ben csak francia márkák vannak. Aki bachaná- liát akar, rendezhet azt, aki el akar bújni csendben, azt úgy el tudom bujtatni, hogy én sem találnám meg. — És hogy jött erre a gondolatra? Hogy jutott ez a mesterség az eszébe? — Előkelő urak szeretője voltam, kiismer­tem a vágyukat, az Ízlésüket. Tanultam, ta­pasztaltam, aztán az urak jósága és az asszo­nyok rosszasága segítségével létrehoztam ezt a földi paradicsomot. — És ... és mi itt a taksa ?-- Itt nem alkuszik senki. És nem lesz megolvasva a pénz. Oh, vittem én már külön- vonaton is fel Bécsbe koronás személyeknek prédát. Tízezer korona egy-kót óráért, erre is van eset. Az album hősnői is jól járnak és marad nekem is belőle. — Pénz, pénz, ez a rettenetes pénz !-— Nem is mindig a pénz, legalább is nem kizárólag. Több nőt szállít nekem a rosszaság, a vér, a kíváncsiság, mint maga a pénz, ám­bár az arany csengése mégis csak a legcsábi- tóbb annak, akinek nincs. Különösen ha a fi­zetés csekk vagy takarékkönyv formájában történik. Meséljen még tovább ? Magyarázzam még bővebben Mariska urhöigy kilétét ? Ugyebár nem ? Azóta nem is láttam, nem hallottam hirt felőle. Most sem tudom, hol van, mit csi­nál. De a Nizzából küldött kártya azt sejteti velem, hogy a pénzt még mindig nem olvas­sák meg ott, ahol a Mariska albumát lapozzák át a finom, ápolt kezek. Vajda Ernő. Eladó alma és szilva. Az irinyi kertészetben levő összes igen nagy mennyiségű alma és szilva o-o termés eladó. o-o Iriny u. p. Érdengeleg (Szatmár megye.) Irinyi kertészet. A városházán a katonai ügyosztály egész nap expediálja a behívókat és ad felvilágosítá­sokat a keidezösködőknek. A hétfői napon mintegy száz behívót kéz­besítettek. A behivottak egy része még hétfőn este, másik része a keddi nap tolyamán uta­zott rendeltetési helyére. Uj királyi tanácsosok. A királyi kegy legutóbb két ismerős nagykárolyi volt tisztvi­selőt tüntetett ki. Nagy Gergely brassói és He­gedűs Ferenc nagyenyedi pénzügyigazgatók ugyanis megkapták a királyi tanácsosi címet. Előléptetés a nagykárolyi pénzügy­igazgatóságnál. Hetey Zoltán dr. nagyká­rolyi pénzügyi segédtitkárt a pénzügyminiszter pénzügyi titkárrá léptette elő. Gyászeset. Egy köztiszteletben álló nagy- károhi mairóna haláláról értesültünk. A halál­eset a Klie, Janitzky és Ősz családokat bori­tolta gyászba. A család a következő gyász­jelentest adta ki: Alulírottak a maguk és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtól megtört szivvei jelentik a felejthetetlen jó édesanya, nagyanya, dédanya, anyós, nagy- néne és rokonnak özv. Klie Antalné szül. Gindele Jozefának életének 72-ik, özvegységé­nek 40 ik évében hosszas szenvedés és a ha­lotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi julius hó 26-án d. u. történt gyászos el- hunytát. Kedves halottunk földi része folyó évi julius hó 28 án délután 4 órakor fog róm. kath. egyházi szertartás szerint a Nagymajtény- utca 20. sz. gyászháztól a helybeli Mester- részi sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Lelkiüdvéért a szentmise-áldozat folyó hó 29-én reggeli 7 órakor log a róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1914. julius 26. Áldott legyen emlékezete 1 Klie József, Klie Anna férj. Janilzki Albertné, Klie László, Klie Mária férj. Ősz Jánosné, Klie Antal gyermekei. Janitzky Albert, Serly Róza férj. Kfie Lászlóné, Ősz János Borotvás Ilona férj. Klie Antalné, vejei és menyei. Janitzky Magit és férje Balássy Miklós, Janitzky Irma, Anna, Mariska, Pál, Sándor, Ifj. Ősz János, György, István, Mariska, Ferenc, Ifj. Klie An­tal, Ilonka, unokái. Balássy Margitka, Pista, dédunokái. Özv. Füzy Istvánná szül. Propszt Francziska mint testvere. Gindele Ilona és férjé Nők János. Gindele Emma és férjé Kabay Ferencz mint húgai. Városi hirdetmények. A hadi szolgáltatásokról. A város polgármestere f. évi julius hó 27-iki kelettel az alábbi 6997—914. sz. „hir- detmény‘‘-t ragasztatta ki. Értesittetik a város közönsége, hogy az 1912. évi LXV1II. t.-c. szerinti hadi szolgáltatások iránti kötelezettség f. évi julius hó 26-tól kez­dődik. Fentidézett törvény 36. §-ban intézkedik azokról a hadi szolgáltatásokról, melyek a moz­gósítás, valamint a hadi állományra való kiegészítés esetében a fegyveres erő szükség­leteire igénybe vehetők. Kiemelendő ezek közül, hogy ha a havi cé­lokra szükséges személyes szolgálatok teljesí­tésére a rendelkezésre álló önkéntes munká­sok és népfelkelők nem elégségesek, úgy min­den munkaképes, a férfi nemhez tartozó pol­gári egyén kötelezhető, aki életének 50-ik évét be nem töltötte. Ezekért a szolgálatokért megfelelő térités jár. 4 Minden fogatos jármű, vagy személy illető­leg teherszállításra alkalmas állat birtokosa kötelezhető, hogy azt, megfelelően felszerelve fuvarozásra átengedje. Vizi és légi jármüvek birtokosai kötelezhe­tők, hogy jármüveiket használatra átengedjék. Hírszolgálatra alkalmas állatokat, különösen galambokat be lehet vonni. Nép fölkelők levonulása. A város polgármestere ugyancsak f. évi ju­lius hó 27-iki kelettel a népfelkelésre kötele­zettek részére a következő 6996—914. sz. hirdetményt ragasztatta ki: Értesittetik a város közönsége, hogy 0 Fel­sége a népfölkelisnek a honvédelem érdekei ál-

Next

/
Thumbnails
Contents