Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-21 / 3. szám

3

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

hfcUví'ftfigi r ni — i .. ......... . _______

/ Kapható villanyszerelési ttzietekbsn, villanytelep ;en és a

Húzott arotsiauai /»-#• ■»»»»•«■.»«. - - MAGYAR S'EMEMS-SCHUCKERT-MÜVEÍ-nél. Buéjiist. VL T«éz»W» 3«. Slár-ítW»•

Wotan lámpáink Nagykárolyba*? Singer Márton és Társa üzletében kaphatók.

A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszáUal 75“/» árammeotakaritá*.

Marossy Géza úgy gerálja magát, mintha valami kegyet gyakorolna a játszásával. Pedig az ilyesmi még senkinek sem illet jól. Parlagi Margit kegyelmes asszonyát szereltük volna agyonhallgatni, de miután annyira túl ment az ízlés határai), felhívjuk a figyelmét arra, hogy az iró a kegyelmes asszony alakjában se egy lehetetlen álom-figurát, se egy vaskos humora operette-maskarát akart, vagy akarhatott beál- litáni, hanem a legfelső miliőben élő nagyvilági hölgy szellemes karikatúráját. A rendezés szempontjából balrak vagyunk megjegyezni, hogy a lüggönyök, szőnyegek már olyan kopottak, hogy semmiféle illúziót kelteni nem tudnak.

Katonadolog.

Jó hír előzte meg a Zerkovitz-féle operettet, igy hat a közönség teljesen betöltötte a színházat. És nem is csalódott. A színtársulat törekedett a legjobb tudása szerint sikerre vinni a darabot és ez nagy részben sikerült. A darab meséje kedves miliőben játszódik le. Két lump huszár és egy kikoplalt néptanító Kínába kerülnek. A huszarok a hadsereget reformálják meg, Zabola Peter néptanító kultúrát visz kopolt táskájában a kínai népnek. Ahol huszár van, ott van szerelem, van házasság is. De hát az efajta házasságok nem mennek könnyen. Fucsufu, a gyönyörű Nakinak leányzó papája, szörnyen gyülöíi az európaiakat, Maii Sing-nek, a kínai aranyiljuiág vezérének pedig külön oka is van erre, Lekintve, hogy Nakinak szerelmét nem tudja megnyerni. Elhozatja hát vetélytársának levitezlelt menyasszonyát, Pim- pimpáré kisasszonyt, aki odahaza Budapesten egy kültelki színház primadonnája. No és most már megkezdődhet a tréfás forgatag, amely helyenként nem nélkülözi a drámai hatásokat

sem, mig végre természetesen minden rendbe kerül, mindenki hozzájut a maga párjához, mindenki boldog lesz; a két huszár, a néptanító Pimpimpáré kisasszony és Man Sing.

Az operette fő női szerepét Br idi íren játszotta megértéssel, finoman, elsőrangú hangtudással. Belepődalával : a kanári dallal egy csapásra felinelegitette a nézőteret és a hatalmasan felzugó taps az igazi énektudás tüntető elismerése volt. Ugyan iiyon hatást ért el a „Drága, drága drágicáin“ dallal, amely különben is egyik trükkje az operettnek. A közönség olyan követelő volt, annyira nem tudott betelni a dalolásával, hogy a harmadik felvonásban, mintha némi fáradságot láttunk volna rajta.

Tombor Olga, a kínai fiú, m kor kijött a színpadra, kapott egy virágkosarat, azt ellette és ezzel befejezte a szereplését.

A zászlós szerepét Marossy Géza játszotta, énekelte. Nem alkotott fenoment, hanem azért szép sikerrel oldotta meg a szerepét. Kisebb szerepeikben jók voltak : Gáspár Jenő, Szigothy Antal, Tóth József és Németh és ez alkalommal a helyén alkalmazott humorral: Parlagi Margil.

N. Szelényi Ilonka Pimpimpáré alakját kedvesen es frissen hozta a színpadra, énekszámait kedvesen adta elő és jókedvűen táncolt.

Külön kell ez alkalommal Váradi Izsó tIncéről megemlékezni. Mostani tánca nem az a rettenetes kicsavart, kigvótánc volt és éppen azért Ízlésével és diszkrét mozgásával sokkal intenzivebben hatott. Hozzá méltó, elsőrangú partnere volt Silgó Ilonka. Annyi kellemet, olyan sok rugékonyságot, annyi ritmust latiunk a táncában, bogy csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk róla. A viharos tapsokra ugyancsak reá szolgált.

Végezetül a zenekar! Már volt alkalmunk

szólani erről a kérdésről, de ugylátszik az igazság nem telszik az embereknek. A katonadolog előadásán újból olyan disszonáns hangokat hallottunk a zenekarból, hogy azt kell képzelnünk : a karmester nagyot hall.

A közönség igen jól mulatott.

Miért függesztették fel

a nagyari főbírót?

A „Távolsági kimutatás“ kálváriája.

Nagyar község főbiráját, Fekete Józsefet, a fehérgyarmati főszolgabíró a napokban állásától felfüggesztette.

A felfüggesztés előzményei a következők :

Uosvay László számvizsgáló szerkesztett egy úgynevezett „Távolsági kimutatásit, melyben Szalmárvármegye községeinek egymástól való távolsága van kilométerekben kifejezve. E távolsági kimutatást a nagykárolyi m. kir. állam- épilészeti hivatal átnézte s arról, mint pontos adatokat tartalmazó műről, kedvező kritikát adott.

Az államépitészeti hivatal kedvező véleményezése alapján Szatmárvármegye törvényha- i tósági bizottsága 910—1911. kjkvi számú határozatával a távolsági mutatót a vár,negye minden egyes községével beszereztetni rendelte. A törvényhatósági bízoltság határozata a hivatalos lapban is közzétételen.

A községeknek módjukban lelt volna a határozatot annak idején megfelebbezni s hogy ezt nem tették, annak egyedüli oka az volt, miszerint tényleg szükségét látták egy ilyen

A legkellemesebb üditő, a legjobb hugyhajtó és

............... ..............................................——————— hugysavoldó gyógyvíz!:

Ny

ákhártya megbetegedéseknél, hólyag, veselob és tüdöhurutnál, valamint köszvénynél kiváltképen hasznos. Kutkezelöség j SZEPESOLASZI. Forrástulajdonosok: MÁJUNKÉ GÉZA UTÓDAI. Központi iroda: RÓZSAHEGY. Kapható minden jobb füszerkereskedésben.

Ifj. Hl ATOLCSI SÁNDORNÁL. —Nagykárolyi főraktár

üthiumban legdu- O/latvini „Anna“ gyógyforrás.

sabb ásványvíz a ^ * -----------------—— —

Na

gykárolyi főraktár

átlátása sem volt arra, hogy elkobzott birtokait j valaha visszakaphatja.

Egy napon a kapitány igy szólt Rákóczihoz :

— Megfoglak szabadítani. Tudom, hogy; engem ezért kerékbe törnek, de erted ezt ts j eltűröm 1

Lehmann osztrák őrmesteri egyenruhát szerzett Rákóczinak, álruhába bujtatta és nagy ! zsákot dobott a vállára. így 1701. november1 7-én sikerült Rákóczinak megszöknie. Leh- j mannt pedig kerékbe törték és fölnégyelték. Ahol Rákóczinak emlékszobrot emelnek, ott a szobor talapzatáról e mindhalálig hűséges jóbarát alakjának sem volna szabad hiányoznia.

Rákóczi szökését még ugyanaznap fölfedezték. Üldözőbe is vették, sőt Longueval nyomára is akadt, amely Lengyelországba vezetett. Podolinban Sieniawska hercegné már várta a | szökevényt. Longuevalt Sieniawska emberei elfogták és a jaroslavi tömlöcbe vetették, ahol az áruló nyolc évig raboskodott. Rákóczi végre biztonságba volt és egész Magyarországon az öröm kiáltása rezdült végig. Bercsényi gróf hamarosan Rákóczi oldalán termett és az áldozatkész barátnő egy gyorsan szervezett lengyel lovasezredet bocsátott Rákóczi rendelkezésére.

Magyarországból Esze Tamás vezetése alatt munkácsi parasztok küldöttsége jött Lengyel- országba és zászlókat kért tőle, hogy az egész országban szítsák a fölkelést.

Az első zászlóra Sieniawska hercegné arany-betűkkel hímezte a „Pro patria et libertate !“ jeliigét. Rákóczi serege egyelőre í parasztokból állott. Rozsdás kardok, csepha- darók es kaszai; voltak a fegyvereik, de vezéreik szivét halált megvető bátorság és eget- j vivő lelkesedés töltötte be. Majdnem úgy hangzik, mintha csak mese volna, hogy ezek a parasztok megvívták Tiszabecs és Szolnok í sáncait.

Abban az időben Rákóczi felesége Becsben fiúi szült. Katonák őrizték a házat és poroszlók állták körül a gyermek bölcsőjét. Az édesatyja gyermekét Rodostóban, mint huszonhatéves férfiút látja meg először. Elrabolták tőle. Ajkának gügyögését sohasem halottá, az „édes atyám“ megszólítást csak egy férfi szájából, egy idegenéből, aki a fia volt. Nincsen drámairó, aki oly megrázóan tragikus jeleneteket tudna kigondolni, mint, ahogy itt a kegyetlen sors megalkotta.

Rákóczi 1705 tői 1708-ig állt hatalma tetőpontján, mikor Magyarország nagy része kézé-' ben volt és mint uralkodó fejedelem s nagyur foglalta el Erdély trónusát.

Lázadó Rákóczi sohasem volt, nem is lehetett, mert egy percig sem volt a Habsburg- i háznak alattvalója. Az Ausztriával folytatott harcban a dinasztia ellensége volt, de nem volt lázadó.

Hisz mint német birodalmi herceg és uralkodó erdélyi fejedelem az aranygyapju birtokosa volt és Franciaország, Németország, Anglia és-Hollandia elismerték szuverenitását.

| 75.000 főnyi serege s kitűnő tüzérsége volt, melyet Damoiseau kapitány francia mintára szervezett. Királyi udvart tartott, melynél idegen hatalmak követei voltak akkreditálva. így Franciaorsza; Desalleurs markit, Poroszország Pechterera grófot, Hollandia Brüninx urat és Anglia Stepney lordot küldötte ki. Ezek a követek egyúttal közbenjártak a békekötés érdekeben. A faradhatatlan Sianiawska hercegné közbenjárására megjelentek Rákóczinál a lengyel birodalom nagyjai és fölajánlották neki a lengyel koronát. De ő elhárította ezt a fényes kitüntetést és Korbé püspökhöz, a küldöttség vezetőjéhez, a következő gyönyörű szavakat intézte:

„Én nem tudok és nem akarok királyi koronát viselni. Én Magyarország közkatonája vagyok és ki akarom vívni annak szent jogait. Ha ezt sikerült elérnem, leteszem kardomat a trón zsámolyához és meghajtom térdemet Magyarország fölkent királya előtt.“

És ennek a nemes, fenköltlelkü férfiúnak idegen földön kellett meghalnia, számkivatésben és koldusszegényen !

Rákóczi szüntelenül fáradozott, hogy Ausztriával békét köthessen. Széchenyi gróf kalocsai érsek volt éveken at a közvetítője, de hiába. Rákóczi személyének mindent megadtak volna, a nemzetnek azonban csak felemás engedményeket akartak tenni s ezt Rákóczi rendszerint a következő megokolással utasította vissza:

— Én nem sietek megácsolni Magyarország koporsóját!

I. Lipót császár halála után a béke ügye meglehetősen kedvezően állott ugyan és a I bécsi udvar Wratislav grófot Rákóczihoz küldte