Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-27 / 21. szám
5 NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE ságák“ címen monológot mondott, Fástánc Pál jjedig „Ha férfi vagy, légy férfi“ kezdetű költeményt adta elő. Mindhárman osztatlan sikert arattak. Végezetül Csanálosi József „Rákóczi lobogója“ cimü verset szavalta frenetikus hatást keltve. * A nagy károlyi ipartestületet Marián Ferenc ipartestületi elnök képviselte, ki az ünnepség folyamán hatásos szavakban köszöntötte a csanálosi iparosságot, melyre Szepacher Ferenc válaszolt. Nemes és lélekemelő volt az ünnepély. Szép emléke a csanálosiaknak, melyet sikerült táncmulatság fejezett be. Istentiszteletek sorrendje. A rám. Jcath. templomban: Pünkösd vasárnap 9 órakor ünnepélyes szentmiséi mond: Vidákovich Dániel fögimn. igazgató, szentbeszédet mond : Szent- iványi Béla kr. tanár, plébánossegéd. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás, Végzi: Vidákovich Dániel igazgató. Pünkösd hétfői ugyanaz; a délelőtti beszédet Zoboki Vince kr. tanár, plé bánossegéd mondja. Mindkét napon szentségi kiadas van reggeli 6 órától esti 6 óráig. A ref templomban: Pünkösd első napján d. e. prédi kát Kürthy Károly s. lelkész, valláslanár ágendázik Kürthy Zoltán s. lelkész; d. u Kürthy Károly. Másodnapján d. e. és d. u Kürthy Zoltán s. lelkész. Az ág. hitv. ev. ke egyház Terem-utcai templomában : Pünkösd i-só ünnepén a d. e. 10 órakor kézdődő istentiszte leien szentbeszédet mond, azután úrvacsorát oszt: Rédei Károly lelkész. A d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédikál: Nagy Sándor kántor. Pünkösd 11-ik ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszédet mond: Rédei Károly lelkész; a d. u. fel 3áórakor tartandó istentiszteleten ünnepet bezáró imát mond: Rédei Károly az egyház lelkésze. Személyi hir. Özv. gróf Károlyi Istvánná a napokban nyári tartózkodásra hazaérkezett. Kitüntetés. A király Porutszky Jenő deb- reczeni Ítélőtáblái elnöknek az igazságszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a Il-öd osztályú vaskoronarendet adományozta. Ebéd a grófi kastélyban. Özv. gróf Károlyi Istvánná gróf Széchenyi, Gyula nagyváradi megyéspüspök tiszteletére hétfőn délután ebédet adott, melyen Csaba Adorján főispán, Itosvay Aladár alispán és Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester nejükkel voltak hivatalosak. Nagykárolyiak kirándulása Nagybányára, Felsőbányára és a Bódi-tóhoz. A „Nagykárolyi Dalegyesület“, mint azt már jeleztük, Nagybányára kirándulást rendez. A vezetőség a napokban befejezte Nagybánya polgármesterével és a város vezetőivel a tárgyalásokat, melyeknek eredményeként elhatározták, hogy a kiránduláson való részvételt nemcsak az egyesületi tagoknak, hanem a nagy- közönségnek is lehetővé teszik. Részt vehet tehát bárki, aki a csekély részvételi dijat megfizeti. A kirándulás programmja a következő : Julius 4-én délben 12 óra 18 perckor indulás a nagykárolyi állomásról Nagybányára külön »vasúti kocsikban. Oda érkezés délután 5 órakor. A kirándulókat a nagybányai állomáson várja a nagybányai dalegyesület és a város közönsége. A fogadás után elhelyezés az István-szállodában. Azután a város, a liget és a Evangelista zúzó megtekintése. Este 8 órakor a városi színházban a nagykárolyi dalegyesület által rendezendő hangverseny. Julius 5-én kirándulás a feketehegyi bányába, ott annak megtekintése s földalatti alaguton keresztül a kisbányai bányába, ott felszállás. Ebéd Kisbányán a bányatelepen. Onnan a felsőbányái állomásra, majd vonaton Nagybányára.1 Vacsora az István-szállóban. Julius 6-án reggel 6 óra 10 perckor vasúton Felsőbányára, onnan kirándulás a Bódi-tóhoz. (700 m.) A Bódi-tónál ebéd. Onnan le a felsőbányái állomásra, ahonnan hazautazás Nagykárolyba, érkezés este 8 óra 27 perckor. A kirándulók j elszállásolási, ellátási és élelmezési, valamint a vasúti viteldijak összegei 24 K s mely összeg a jelentkezés alkalmával minden személy után lefizetendő. Jelentkezéseket elfogad a Dalegyesület vezetősége: Récsei Ede kegyesrendi házfőnök, egyesületi elnök, Tremba Márton egyesületi igazgató és Holczinger István egyesületi pénztárnok. Ugyancsak ők nyújtanak bővebb felvilágosítást is. A kirándulás, ismerve a programm igazán gyönyörű részletet, amellett, hogy igen olcsónak ígérkezik, minél nagyobb érdeklődést érdemel. Lapunk mai számában ismertetést közlünk e festői vidékről s örvendünk, hogy e derek, agilis egyesület révén, mely létjogosultságának annyiszor adta í tanujelét, a kirándulók megismerik a megye egy kiváló természeti szépségét. Pályázat a nagykárolyi körorvosi állásra. A nagykárolyi járás főszolgabirája pályázatot hirdetett- a nagykárolyi járás első számú egészségügyi körének orvosi állására. A pályázat határideje f. évi junius hó 23 án záródik és a választás f. évi junius hó 25 en d. e. 9 órakor lesz a nagykárolyi fószolgabirói hivatalban. Gyászeset. Korányi János szatmári előkelő gyakorló ügyvéd, a szatmárnémeti-i ügyvédi kamarának hosszú éveken át volt elnöke, utóbb diszelnöke f. hó 23 án Szatmáron el hunyt és f. hó 25-én ugyanott nagy részvét mellett tétetett örök nyugalomra. Az ügyvédi kamara külön gyászjelentésen tudatta veszteségét. Korányi János két év előtt ünnepelte ügyvédségének ötven éves jubileumát, amikor a király a Ferenc József-rend tiszti keresztjével tüntette ki. Élete csendes, békés mederben folyt le, nagyobb hullámzásai nem voltak, puritán egyszerűsége, becsületes lelke irtózott a zajtól, a tüleked stöl. Amilyen zajtalan és ideális tisztaságú volt az elete, olyan nyugodt, szelíd volt az elmúlása is. Szombaton este nyugodtan ült csaladja körében, 9 óra tájban rosszul lett s mire elhívták hozzá dr. Kölcsey Ferenc kórházi főorvost, már nem lehetett rajta segíteni. Halálát szivszelhüdés okozta. A Kölcsey-Egyesület estélye, amelyet 23-an a színházban tartott, úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Előkelő közönség töltötte meg a színházat. A Köl- csey-egyesület, amely hivatva van arra, hogy a hazafias érzés ápolása mellett a kultúrát is terjessze, ezen estélyével a cél megvalósítására I törekedett s a kellemeset a hasznossal párosítva mindvégig éRezetes és tanulságos számokat nyújtott a publikumnak. Az elő szám a zenei szakosztály nyi anya volt. Játékukat a gyakorlottság és finom aszi-ie- zés jellemezte s ez elismerés karmesterüknek Vitek Károlynak is szól. A második pont dr. Somossy Miklós előadása volt e címen : Félóra a sociológiáról. Előadásában tömör összefoglalásban mondja el mi a szociológia lényege. A társadalom legelső alakulásától az őskommunista ősszervezettől kezdve a rabszolgaság, a hűbériség, a renaissance, a forradalmak korszakain keresztül jut el a ma uralkodó kapitalizmus rendszeréig. Ennek szélesen átfogó jellemzése után tágas perspektíváját mutatja fel a társadalom további fejlődésének; s az emberiség boldogabb jövendőjének reménységébe lendül ki a nagyszabású előadás. A nagyon tudományos alapon épült fejtegetések könnyed hangja élvezhetővé tette a súlyos, komoly tárgyat minden intellectuel számára. Emelfe a hatást a szónok föl tétlen biztonsága, nyugodtan sima előadása s hangjának szinte meglepően érces csengése. Ez az előadás, mint eredeti irodalmi munka, egyszerre igen magasra emelte az estély kulturális színvonalát. A harmadik szám ének-duett volt. Ifj. And- rássy Jenőné és Demidor Ignác Kücken : Hazatérés c. dalát és egy részt a Cigánybáróból adtak elő. Andrássyné gyakorlott, képzett művésznő, akinek csengő, kedves és könnyed hangja a közönség föltétien elismerését szerezte meg neki. Hasonlóképen Demidor énekéről is csak a teljes dicséret hangján szólhatunk. A következő szám Janitzky Irmának és dr. Nagy Józsefnek páros jelenete volt; Gábor Andor : Jaj, a feleségem ! c. dialógját adták elő. Mindketten ismert és gyakorlott műkedvelők, akik azonban a hivatásos előadók mértékét is megütik. Janitzky Irma bájos megjelenése s köny- nyed, harmonikus játéka zugó tapsot és kilenc nagy csokrot eredményezett. Méltó partnere volt dr. R. Nagy József, akinek játékában a tél folyamán is többször volt alkalmunk gyönyörködni. A következő számban: Bachó magyar ábrándjában Gábor Inka tűnt ki precíz zongorajátékával, majd lehelletszerü, majd felzugó szólójával, amelyet a zenekar festett alá. Két I szép csokor és taps volt a jutalma nemes munkájának. Farkas Ernőd, az ismert népszerű fővárosi iró felolvasása képezte az estély kö- i vetkező számát. Két gyönyörű novelláját olvasta fel. Mindkettővel, de különösen a másodikkal nagy hatást ért el, mert szép előadásával, kifejező, magyaros nyelvezetével annál könnyebben férkőzött sziveinkhez, mivel nagykárolyi fiúról, helybeli 48-as honvédről szólott megható novellája. Szabadságharcunk e kitűnő ismerője és írója méltán megérdemelt tapsot kapott földiéitől; földiéitől, mert ifjúsága e városban telt el s igy számos emlék és rokoni kötelék fűzi városunkhoz. Az utolsó szám allegorikus élőkép volt. Nagyon helyénvaló ötlet volt Kölcsey: Remény és emlékezet c. hangulatos költeményének megelevefiitése. A rendező szerető átér- téssel dolgozta ki a szinrehozatal sokat igénylő munkáját. A szabad ég alatt elszunyadt Ifjúság álomlálásában jelenik meg a színen a két Géniusz s a költemény hangulatába illő többi alak, kikét játszadó gyermekcsoport lebeg körül. A költemény szövegét Dániel Kató szavalta egész művészettel, előbb nagy hatást keltő, kedves meglepetés gyanánt bekonferálva a képet. Az igen bájos konferánszból meghallottuk, hogy Gábor Inka és Gorzó Muci a két Géniust, Jékel Dódi az Ifjúságot, Solytnossy Ilonka Dhalia, Hegedűs Erzsiké Hébe, Bornemissza Malva Terpsichore, Acél Étiké Uránia alakját személyesíti meg. Valamennyien ideális tökéletességgel töltötték be szerepüket. Csodaszép volt a kép, melynek eleven hatását fo- I kozta a virágokat, a lepkéket, galambot, lepkeüző babát, rokoko apródokat ábrázoló bájos gyermekcsapat : Christoph Irénke, Rózsika és Sárika, Elek Annuska, Kirchknopf Emmi és Iréhkq, Lestyán Jlus, Radimecky Ilonka, Ticsénszky Magduska. A megfelelően stilizált, remek jelmezek és Diczig A. fögimn. VI. oszt. tan. jól megválasztott zenekisérete is emelték a hatást. Az egyesület és az élőkép szereplői Kölcsey- hez méltóan áldoztak e képpel, amelynek sikeres rendezéséért Somossy Miklósáét illeti a teljes elismerés. Előadás utári a közönség nagy része a Magyar Királyba vonult, ahol a jókedvű ifjúság táncra is perdült s járta reggelig. A Kölcséy-egyósület úgy a szereplőknek, mint a J rendezőknek ez utón is mond hálás köszönetét. Házasság. Török Miklós dr. nagyszöllősi ügyvéd' f. hó 24 én kötött házasságot a nagy- károlyi anyakönyvvezető előtt Bekmann József helybeli ékszerész leányával: Irénkével. Az egyházi esküvő kedden, e hó 26-án volt a helybeli izraelita templomban. Neményi operát ad elő. A nagykárolyi téli színtársulat, mely jelenleg Tordán működik, operát adott elő. A „Színházi élet“ legutóbbi száma erről a következőkben emlékezik meg : Azok, akik az irodalom és művészetek decentralizálását hirdetik, jóleső örömmel mutathatnak rá, hogy újabban a vidék egyre több kiváló és a szó legnemesebb értelmében eredeti tehetségeket produkálhat. K. Kallós István, a tordai m. kir. áll. főgimnázium nagytehet- ségü irodalmi tanára, kinek neve szinfoniái révén a külföld előtt is ismeretes, „Sámson“ cim alatt egy egész estét betöltő 3 felvonásos bibliai játékot irt, melynek zenéjét is ő szerezte. Neményi direktor, akinek elsőrangú erőkből álló társulata van, kulturmunkát végzett, amely páratlan a szerény anyagi eszközökkel dolgozó vidéki színészet terén. Ami pedig magát az operát és tehetséges szerzőjét illeti, egyelőre csak annyit konstatálhatunk, hogy a tordai közönség igen nagy lelkesedéssel tapsolt az operának is, a szerzőnek is. Az említett újság képet is hoz az operából, hol Bródy Irén, mint Delila és Marossy Géza, mint Sámson, látható. A tiszavidéKi evang. egyházmegye estélye. A tiszavidéki evang. egyházmegye lelkészi kara junius hó 3-án 8 órakor a nagykárolyi evang. egyház orgonaalapja javára, jótékonycélu estélyt rendez — mint már említettük is — a városi színházban. Az estély műsora a következe : 1. Elnöki megnyitó. Tartja : Paulik János, nyíregyházi lelkész. 2. „Ha én király volnék.“ Nyitány Adamtól. Előadja : a „Kölcsey-Egyesület“ zenei szakosztálya. 3. Ima. Egyed Aladár ev. lelkésztől. Énekli Boska Ti-, vadar, zongorán kiséri Vitek Károly zenetanár 4. Krisztus, az örök eszmény. Elmélkedés.
