Nagykároly és Vidéke, 1914 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-27 / 21. szám

3 NAGYKÁROLY ES VIDÉKE Minden gazdának jo tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. Tessék próbavásár­lást tenni. Minden munkáért szavatosság vállaltatik. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel NEMES FERE1CZ oki. kovács- és kocsigyártó műhelyét Nagykrolyban (Majtény utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellett vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó lőcsős szekerek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasb.róna, Kihán Sándor-féle vasekék, min­denfele kész famunkák, uj szekerek, vagy aboz való kidarabolt rúd, oldalcse, küllő, talp, lőcs, sárbányó, spicbogni, kerékagy és minden hozzávaló részek és e szakba vágó munkák. vágyó közönségének, ha e cikk felvilágosításait közreadjuk, s egyúttal felhívjuk a figyelmet a vármegye természeti szépségeire. Felsőbánya — mint az ismertetés mondja — a Zazár patak völgyében fekszik. Közvetlen a város északi oldalánál emelke­dik a 729 méter magas .Bányahegy. A város; keleti végétől pedig egy kilóméternyire a Zazár völgyében áll a (325 meter magas Hegyeshegy, amely nyugatról nézve úgy látszik, mintha aj további magas hegyek által képezett Zazár völ­gyet, ebből kiemelkedve, elzárni akarná. A város határának északi sarkpontját képezi a 9 kilóméternyire fekvő 1307 méter magas Rozsály hegy; kelet—északkeleti sarka pedig a várostól 16 kilóméternyire fekvő 1447 méter magas Gutlin állal ha tárol táti k. Innen a határ­vonal délnyugati irányban a várostól 8 kiló-, • méternyire és <ppen keletre fekvő 1243 méter I magas Fekelehegyen vonul át, délkeletről Nyegrefalu, délről Lacfalu, délnyugatról Ma­gyarkékes, nyugatról Giródtótlalu és északról Fernezely határát érintve. A hegyek mind sűrű erdőségekkel vannak! beritva. Felsőbánya város 364 méter magassá {J, \ dacára is igen szeiid éghajlattal bir, mert az J északi és keleti hideg szelekről a környező: magas hegyek teljesen megvédik. Ennek követ­kezménye, hogy a várost évről-évre nagy nya- j ralóközönség keresi fel, kivált julius és augusz­tus hónapokban. Csapadéka meglehetősen bő, de azért nyár ] végén és ősz elejen igen gyakran 6—8 heti szárazság is van. Felsőbánya határa különösen gazdag kitűnő I vizű állandó forrásokban, amelyek közül neve­zetesebbek : északnyugaton a Rettegi csurgó, | délkeleten a Csorba-forrás, keleten a Szent Miklós- és Szűcs csorgó, távolabb a hegyeshe- j gyi csorgó, még távolabb az északi hegyek kő- j zött a Gábor József- és Hármas-forrás, ame­lyek Nagybánya város vízvezetékét látják el tiszta forrásvízzel, jéghideg és bő vizű forrá­suk felbugyogásábau az aprő, tiszta kavicsokat emelgeti. Van még a Bányahegy északi tövében egy! kis savanyuviz forrás is, amelyet kevés kén­hidrogén és szénsav tartalmáért á közelebb lakó bányásznep üdítő italul használ. A város kiránduló helyei: A városi sörház, Kisbánya község határában a Rozsdy es az alatta elterülő vadreg‘nyes réteken fakadó sa- vanyuviz-forrás, a kincstári müárok (az ugyne vezett nyugati árok), a Vereshegy, a városi kénhidrogénes forrás, a Bányahegy, a Kénesős- hegyen az úgynevezett Fehér kőszikla, az Iz- kut gyönyörű, terjedelmes fennsíkja, a Ballin- vagy. Páltyin messzelátó, az uj _ maramarosi ut és az uj ut-letö, a Hollókő, a Gábor József- forrás, Királykisasszony forrás, Boditó, Fekete­hegy, Guttio, Jezeri-árok, Guruttelő, Éldülöi-ut- vonal, stb. Tarsasegvletek: A Kaszinó, a Polgári Kör, a Műkedvelő társulat és dal- és zeneegylet. Nagy tevékenységet fejt ki a , Magyarországi Kárpát Egyisülel'‘-nek itt székelő guttini vá­lasztmánya, amely mint turista egylet egyedül áll a vármegyeben. A város területe 11545 h. 1390 négyszögül. Felsőbányán a nyaralási ügyet a városi ha­tóság kezeli. Ha valaki ide akar jönni nyaralni, fölkeresi levélben a vá ősi gazdasági tanácsno­kot, ez eiőjegyzi s értesít; a nyaralni óhajtót, hogy mikor jöhet. Ha megérkezik, végigvezetik a kiadó lakásokon, melyeket a polgármester az idény kezdete (junius 15-töl julius 1-ig) előtt összeirat; választhat magának olyant, amely igényeinek legjobban megfelel, azután gondos­kodnak az ellátásról, amelyet sok esetben a szállást-adó vállal el; ha nem igy biztosítják a kosztot, a városi vendéglőben, vagy egyes ki­főző helyeken, melyek közül a vendég saját ínye szerint választhat, kapja azt meg; ha pe­dig valaki háztartást akar vinni, oly szállásról gondoskodnak, ahol konyha is van. Az egyszobás lakások ára havonkint 24—30 korona, a 2—3 szobásoké 70—100 korona. Megjegyzendő, hogy, úgy az ellátás, mint a piac is olcsó. Ebéd (3 fogas, étlap szerint) s vacsora (friss sült) a városi vendéglőben ha­vonkint egy személynek 64 korona. Mikor aztán igy minden szükségessel ellát­ták a vendéget, magára hagyják, kövesse saját kedvtelését; ha a társaságot szereti, talál, mindennap van kisebb, néha nagyobb társas kirándulás; a környéknek annyi az erre alkal­mas pontja, hogy egy nyárra teljesen elég. Minden kiránduló zsebébe dugja uzsonnáját, vagy pedig három-négy család viteti egy cse­léddel maga után ; a kitűzött időben találkoz­nak s mikor együtt vannak, egy-két helybéli ismerős, esetleg a M. O. K. E. gultini választ­mánya által kirendelt vezető útmutatása mel­lett vígan, csevegve indul meg a karaván ; de csak addig birnak a kedvükkel, inig kiérnek a városból, amint a réten, mezőn, vagy az erdő­ben érzik magukat, akkor kell csak megnézni a nagyvárosi fiatalságot, hát még a gyermeke­ket, van ilyenkor mulatság, szaladgálás, ugrá­lás, virágszedés stb., nincs se vége, se hossza ; valamely szebb ponton aztán letelepszik a tár­saság, elköltik uzsonnájukat, isznak rá pom­pás forrásvizet, gyönyörködnek az isteni tájban s ha alkonyodni kezd, haza indulnak;igy megy ez nap-nap után ; néha két három fele szakad a társasát.', más-más pontra rándulva ki, hogy a következő napon Ismét egyesüljenek. Ha azonban valaki nem szereti a társasá­got s magában szeret sétálgatni, kirándulni, nem háborgatja senki; igy is jól érezheti magát. Néha aztán rendeznek nagyobb, egésznapi kirándulásokat is, amelyek szakasztott úgy folynak le, mint az előbb leírtak. A nyaralók szórakoztatására szolgál a Ka­szinó, a Polgári Kör, a tennispálya és rossz idő esetén a városi vendéglő nagyterme, hol zongora is van, mi mellett igen gyakran táncra perdül az ifjúság, sőt néha az idősebbek is. Amint ebből látjuk, Felsőbányán a nyara­lás igen kedélyes, igen családias es igen olcsó, A lakást és ellátást a saját igényeihez és tár­cájához szabhatja mindenki s azonkívül egy fillért sem kénytelen költeni. Nincs itt luxus, * nincs kurszalon, orvosdij, zenedij, könyvtárdij stb., mint más nyaraló helyeken. Az, aki mu- ' látni, fényleni, feltűnni vágyik, ne is jöjjön ide, mert nem lesz tere hozzá. De, aki pihenni, kedélyesen szórakozni akar, aki szereti a szent természetet s e mellett olcsón és kényelmesen akarja eltölteni nyári szünidejét, az minden aggodalom nélkül jöjjön Felsőbányára. dig úgy képzeltem, hogy Tánci néni az élet körhintájának a gazdája és ő dirigálja : „In­dulj ! Felszállani! Állj ! Leszállani !“ Eta néni meg mindent szentesit; „Jól mondtad, Stánci. Jól mondtad, Stánci.“ — Óriási! Micsoda megfigyelés 1-- No, lássa, ez alól kinőttem. Mint a komló. Túl futottam a karón s most lógok a világban. — Pardon, nagyságos asszony, nekem so­hasem mondták, hogy maga „Etna.“ Ezzel a névvel pedig van mit kérkedni. — Körülbelül nem is tudják, hogy én va­gyok. Szegény uram halála után sokszori hí­vásukra írtam, hogy alkalmazást kaptam egy lapnál és fennmaradok. Biz én nem levelezget- tem tovább a dologról. Tudja : tintaiszonyban szenvedek. — Ezt megértem ; de magát a működését nem. Mindig olvasom „Etnát.“ Hallja, nagysá­gos asszony, ne tegyen lóvá. Igazán maga az ? Mennyi szellem, mennyi érzék az aktualitások iránt. üiS csak úgy egyszerre belecsöppenni ; az az beleröppentyüzni a világba; asszony- kézzel arcul ütni a vén bűnöst: „Vigyázz, mert kiirtlak !“ — Ni, ni, maga udvarol. „Etnának.“ A röp­pentyűje sántít, mint egy tövisbe lépett róka. ügy inaskodtam, akárcsak egy suszter inas. Szegény édes uramé volt a rovat, mig élt — kezdte elendes, meghatott hangon — évekig betegeskedett. Lázasan, fáradtan feküdt a dívá­nyon és diktálta nekem a cikkeit. Később csak a vázlatot mondta el és legutóbb csupán a té­| mát. Halála után nehány cikkel felkerestem a ; szerkesztőt. Barátunk volt. — Mi ez, asszonyom? Hisz ezek csupa friss és aktuális dolgok. Ezeket nem Gábor irta. — Használhat ? — kérdeztem. — De még mennyire ! Ebből állt az egész és azóta „Etna“ va­gyok. De ni, ni! Mire megismerte a Lucike nénjét, jőnek a táviratommal. A tiszt mentegette magát, hogy a vonal rendkívül foglalt volt. — Ej, szakítani kellett volna minden egye­bet — szólt a főnök ingerülten. — Sebaj.— mondta az asszony, miközben a kocsiig mentek. — En nem untam magam. De maga a po­kolra kívánt engem ugy-e ? Hisz rengeteg dolga lehet, hogy illően fogadhassák a kegyelmest. Á férfi nem válaszolt, csak nézte a hold­fénynél, mintha a leikébe akarná vésni alakját. — Viszontlátásig! Reggel kijövök a fogad­tatásra ... „Etna“ asszony egy óra múlva megcsípte egy kicsit a Csipkerózsa karját és ezt súgta : — Te, ha aludni megyünk, mondok neked valamit.* Nem is sejted, mit tudok .. . Talán ugyanabban a pillanatban csapta le a főnök zsinóros sapkáját az irodai viasszos- vászon díványra. Hadonászott és mint egy it­tas, magában motyogott: — Tisztára meg vagyok csábulva! Nem tu­dom, mit csinálok, de annyi bizonyos, hogy nem veszem el Lucikét... Adóügyek.*) A III. oszt. kér. adó kivetése. Ismerteti: Lévay Béla. (4.) A III. oszt. kér. adó mérve elleni fe- lebbezések elintézése az adófelszólamlási bi­zottság hatáskörébe tartozik. E bizottság a pénzügyigazgatóság székhelyén működik. Elnö­két és helyettesét a belügyminiszter nevezi ki, két rendes és két póttagot a pénzügyminiszter hiv meg, két rendes és két póttagot pedig a törvényhatósági közgyűlés választ. A bizott­ság előadója a kirendelt pénzügyi tisztviselő. Az adófelszólamlási bizottság az adózót felvilágosítás adás -végett a tárgyalásra meg­hívhatja, de meghívni nem köteles; szükség esetén szakértőket hallgathat ki; a kihallgatott szakértőket és tanukat az illetékes bíróság ál­tal vallomásaikra megeskettetheti s végül az adózót üzleti könyveinek és nyereség-veszteség számlájának a bemutatására is kötelezheti. Az üzleti könyvek vagy a nyereség-vesz­teség számla bemutatásának megtagadása ese­tén, az adófelszólamlási bizottság a megfeleb- bezett adót fel is emelheti. Az adófelszólamlási bizottság határozata mindenkinek, akár jelen volt a tárgyaláson, akár nem, írásban kézbesittetik és ellene a kézbesítés napját követő 15 nap alatt a közig. *) E rovat keretébe eső egyes vitás kérdésekre, kész­séggel ad felvilágosítást a Szerkesztőség.

Next

/
Thumbnails
Contents